Surányi: ki kell vezetni az egykulcsos adót a gazdaság helyreállításához
Surányi György kedden, a Pénzügykutató Zrt., a Hetényi István Kör és a Szalay László Kör "Tartós lemaradás vagy felzárkózás és konszolidáció?" című konferenciáján kifejtette, hogy a magyar gazdaság versenyképessége az egy főre jutó teljesítés alapján 2003-2004 óta jelentősen romlott, leszakadt a környező országoktól, s 2010-et követően sem sikerült ezen változtatni.
A növekedéshez csak az export járult hozzá 2009-2010 óta valamelyest, a beruházások és a belső fogyasztás mérséklően hatott rá - mondta. A járműgyártás az egyetlen olyan ágazat, ahol erőteljes növekedés regisztrálható, a többinél inkább visszaesés volt. A beruházási index 2012-ben a 2001-es szint alá került, s 2013-ban ugyan bővült, de a régióhoz képest a leggyengébben.
A beruházások tavaly a GDP 16-17 százalékán álltak, ahhoz azonban, hogy növekedés legyen, legalább 20-23 százalékos beruházási felhalmozási rátára volna szükség. A magánberuházások aránya kritikusan alacsony - jegyezte meg. A munkanélküliség a közfoglalkoztatásnak és a külföldön munkát vállalóknak köszönhetően csökkent 2010-hez képest, a versenyszférában foglalkoztatottak száma 2010-2013 között öt-tízezerrel csökkent.
A reáljövedelmek négy év alatt kevesebb mint 2 százalékkal emelkedtek, a háztartások fogyasztása pedig ugyanezen időszakban 5 százalékkal mérséklődött - ismertette Surányi György. Az államháztartás helyzete a volt jegybankelnök szerint az elmúlt négy évben nem stabilizálódott, az államadósság szintje ugyanúgy a GDP 80-81 százalékán áll, mint négy évvel ezelőtt. Az államháztartás korrigált (a kötelező nyugdíjpénztárak felszámolásának hatását figyelembe vevő) hiánya 2008 óta a GDP 4 százaléka körül mozog.
Az egykulcsos szja, a családi adókedvezmény és társasági nyereségadó kulcs csökkentésével a GDP 2,5-3 százalékáról - 800-900 milliárd forintról - mondott le a költségvetés, a belföldi fogyasztás azonban a reményekkel szemben nem élénkült. A többletjövedelem háromnegyede a legjobban kereső 15 százaléké lett, akik nem fogyasztásukat növelték, hanem megtakarítottak - tette hozzá.
Ennek következtében nemcsak rövid-, hanem középtávon is a folyamatos fiskális megszorítás eszközével kellett élnie a kormánynak, az adónövekmény a különböző megszorítócsomagokon keresztül összesen 2700 milliárd forintot tett ki, ami a hiány 3 százalék alatt tartására elég, de arra nem, hogy fenntartható pályára kerüljön a magyar gazdaság - mondta.
A költségvetés újraelosztása az egy főre jutó GDP-hez képest 50 százalék körül van, a helyzet nem javult az elmúlt négy évben, adócsökkentés nem történt, csak az adószerkezet átalakítása, méghozzá a legrosszabb irányban: a tőkét, a versenyszférát súlyosan terhelte, a leggazdagabbak fogyasztását pedig erősen preferálta.
Úgy vélte, hogy a növekedési hitelprogram egy-egy elemét felhasználva a jegybanknak kellene olyan nem konvencionális eszközrendszert használnia, ami lehetővé teszi a devizahitelek kivezetését, a szektoradók fokozatos mérséklését, az európai szokásos szintre való leszállítását. Ez lehetőséget ad arra is, hogy a bankszektor is erőre kapjon, egészséges pénzügyi közvetítőrendszer nélkül ugyanis nincs gazdasági növekedés - hangsúlyozta a volt jegybankelnök. (MTI)
