Svájci támogatású természetvédelmi projektekről tartottak konferenciát Gödöllőn
A konferenciát megnyitó beszédében Jean-Francois Paroz, Svájc budapesti nagykövete kiemelte: a biológiai sokféleség Magyarországon jelentős érték, az ország területének mintegy 22 százaléka áll természetvédelmi oltalom alatt. Emlékeztetett rá, a Svájci-Magyar Együttműködési Program 31 milliárd forintos keretéből 2 milliárd forintot különítettek el a biológiai sokféleség céljaira és természetvédelemre.
Hozzátette: a program mind a hat ilyen jellegű projektje 2012-ben indult, és közülük egy már sikeresen lezárult, egy másik az év végén fejeződik be, a többi négy jövő év júniusában zárul. Savanyú Adrián, a Miniszterelnökség megbízott főosztályvezetője rámutatott: a támogatás célja, hogy a magyar igényeknek megfelelően hozzájáruljon a fenntartható fejlődéshez, ami által megőrizhetőek az alapvető ökológiai folyamatok és megállítható a biológiai sokszínűség csökkenése.
Emlékeztetett rá: a Nemzeti Koordinációs Egység három éve segíti a projektek eredményes és szabályszerű megvalósulását. Schmidt András, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese az állami természetvédelem feladatairól szólva egyebek mellett a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) újdonságaira hívta fel a figyelmet, így a monitorozás eszközrendszerének vagy a természetvédelmi őrszolgálat fejlesztésének lehetőségeire.
Hozzátette: a természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztésekre mintegy 30 milliárd forint jut az új ciklusban. A szakember értékelte a közvetlen uniós finanszírozású, az EU környezetvédelmi politikáját támogató hazai LIFE program eredményeit is, és elmondta, 2010 és 2014 között 13 klasszikus – fajok és élőhelyek védelmét szolgáló – természetvédelmi projekt nyert 32 millió eurós támogatást, amihez tavaly további két kommunikációs pályázat társult egymillió euró értékben.
Szólt arról is, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Program hat természetvédelmi projektje szinte minden területét lefedi a hazai természetvédelem főbb tevékenységi köreinek. Halmos Gergő, a konferenciát szervező és projektben is részt vevő Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) igazgatója az MTI-nek azt emelte ki, hogy mind a hat projekt kapcsolódik a Natura 2000-hez, és valamennyiben jelentős szerepet kap az adatgyűjtés, valamint a tájékoztatás és a környezeti nevelés. A svájci együttműködési program támogatásával zajló tanácskozást a gödöllői nemzetközi természetfilm-fesztivál keretében tartották.
