Új nyugdíjcsomag a Tisza Párttól akár 795 milliárd forintba is kerülhet
120 ezer forintra emelnék a legkisebb ellátásokat
A Tisza Párt nyugdíj tervei szerint legalább havi 120 ezer forintra egészítenék ki az öregségi nyugdíjakat, valamint a megváltozott munkaképességűek ellátását. Ez különösen azok számára jelenthetne érdemi segítséget, akik jelenleg rendkívül alacsony összegből kénytelenek megélni.
Magyarországon körülbelül 225 ezer idős ember kap havi 120 ezer forintnál kisebb ellátást. Az intézkedés tehát a nyugdíjas társadalom jelentős részének hozhatna azonnali jövedelemnövekedést.
A havi 120 és 140 ezer forint közötti nyugdíjban részesülők sávosan meghatározott emelésre számíthatnának. Ennek összege havonta 6 és 12 ezer forint között alakulna. Ebbe a jövedelmi kategóriába megközelítőleg 125 ezer ember tartozik.
A 140 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kapók számára szintén differenciált emelést helyeztek kilátásba, ennek pontos módszerét és mértékét azonban egyelőre nem határozták meg.
Évente akár 200 ezer forint kerülhetne a nyugdíjasok Szép-kártyájára
A nyugdíjemelés mellett egy új támogatási forma bevezetése is szerepel az elképzelések között. A 250 ezer forintnál alacsonyabb havi nyugdíjjal rendelkezők évente 200 ezer forintot kaphatnának egy úgynevezett nyugdíjas Szép-kártyára.
Azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 és 500 ezer forint közé esik, évi 100 ezer forintos támogatást biztosítanának ugyanezen a kártyán keresztül.
A nyugdíjemelések és a Szép-kártyás juttatások együttesen előzetesen 515–570 milliárd forintos pluszkiadást okozhatnának a nyugdíjkasszának.
A teljes csomag ennél is többe kerülhet
A kampány során további, az időseket érintő vállalások is elhangzottak. A tervek között szerepel azok ellátásának megduplázása, akik nem szereztek elegendő szolgálati időt az öregségi nyugdíjhoz.
Emellett 20 ezer új idősotthoni férőhely létrehozását is kilátásba helyezték. Hosszabb távon pedig olyan nyugdíjemelési rendszer bevezetését tervezik, amely már nem kizárólag az inflációt, hanem a keresetek emelkedését is figyelembe venné.
Amennyiben valamennyi vállalás megvalósulna, szakértői becslések alapján a teljes intézkedéscsomag évente körülbelül 655–795 milliárd forintos többletkiadással járhatna.
Egyre nagyobb a különbség a bérek és a nyugdíjak között
A jelenlegi nyugdíjemelési rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy alapvetően az infláció változásához igazodik. Ha azonban a munkabérek az áraknál gyorsabban emelkednek, az aktív dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme közötti különbség évről évre növekedhet.
A megoldást egy olyan vegyes indexálási rendszer jelenthetné, amelyben az éves nyugdíjemelés meghatározásakor az infláció mellett a nettó keresetek növekedését is figyelembe veszik. Hasonló módszer több szomszédos országban is működik.
Külön beavatkozást igényelhetnek a régebben megállapított nyugdíjak is. Ezek az ellátások a korábbi emelési rendszer sajátosságai miatt jelentősen elmaradhatnak az újabban nyugdíjba vonulók juttatásaitól. A különbséget egy további korrekciós tényező bevezetésével lehetne mérsékelni.
A 120 ezer forintos minimum valódi segítséget jelenthet
A legkisebb nyugdíjak 120 ezer forintra történő kiegészítése számottevő támogatást adhat a legnehezebb helyzetben élőknek. A 120 és 140 ezer forint közötti sávban tervezett havi 6–12 ezer forintos emelés azonban már kevésbé tűnik elegendőnek.
A szakértő szerint ezt a jövedelmi problémát nem feltétlenül egyszeri, sávos beavatkozással, hanem a teljes nyugdíjemelési rendszer átalakításával kellene rendezni. A 140 ezer forint feletti ellátások emelési módszerének kidolgozatlansága arra utalhat, hogy a javaslat készítői is érzékelik a rendszer összetettségét – érvelt Dr. Farkas András nyugdíjszakértő a Magyar Hangnak adott nyilatkozatában.
A megjelölt összeghatárokat ráadásul nem lenne célszerű hosszú időre rögzíteni. Ha a 120 és 140 ezer forintos küszöbök változatlanok maradnának, az infláció és a béremelkedés idővel csökkentené az intézkedések jelentőségét. Ezért az összeghatárokat legalább az inflációhoz, de lehetőség szerint inkább a nettó keresetek növekedéséhez kellene igazítani.
A mélyszegénységi küszöbhöz köthetnék a minimálnyugdíjat
Szakértői szempontból indokolt lenne az is, hogy a legkisebb nyugdíj összege ne politikai döntéstől vagy egy hosszú időre rögzített számtól függjön. Ehelyett a mélyszegénységi küszöbhöz lehetne kötni, amely a számítások szerint jelenleg körülbelül havi 140 ezer forint.
A 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjak kiegészítése, valamint a 120–140 ezer forintos sáv emelése önmagában körülbelül 205 milliárd forintos éves pluszforrást igényelne.
A tervezett intézkedések tehát több százezer nyugdíjas számára jelenthetnének érzékelhető támogatást. A tartós megoldáshoz azonban az egyszeri vagy sávosan meghatározott emelések mellett a teljes nyugdíjrendszer átalakítására, a bérek változásának figyelembevételére és a régen megállapított ellátások korrekciójára is szükség lehet.
