Számos akadály nehezíti a geotermikus energia hasznosítását
A konferencián Szita Gábor, az MGE elnöke előadásában kiemelte: a termálvíz visszasajtolásának konkrét szabályozása évek óta húzódik, ez elbizonytalanítja mind a termálvizet hasznosítókat, mind a visszasajtolásra kötelezetteket és a kertészeteket, illetve a fürdők üzemeltetőit. Az elnök megemlítette: az egyesület tavaly májusban Budapesten állásfoglalást fogadott el a geotermikusenergia-hasznosítás helyzetéről.
Hozzáfűzte: az akkori fellépést követően a kormány határozatot hozott a visszasajtolási jogszabályok várható enyhítéséről és egy hosszabb távú, stabil jogi környezet kialakításáról a fenntartható, gazdaságos geotermikusenergia-hasznosítás érdekében. Szita Gábor zsákutcának nevezte a bányajogi törvény változását, ami szerinte nem szolgálja az ágazat fejlődését. A termálvíz kutatása és használata a vízgazdálkodási törvény alá tartozott eddig, az új bányajogi törvény ezt megváltoztatja, a termálvíz kutatásához és kitermeléséhez 2.500 méter alatt bányajogi engedély szükséges, amit koncessziós eljáráshoz kötnek.
Az egyesület szerint a geotermikus energiának nincs jó helye a bányajogi törvényben, amivel az ágazat iránt érdeklődő, vagy az ott már tevékenykedő befektetők sem értenek egyet. A szakmai fórum időszerűségét jelzi, hogy Magyarországnak a következő időszakban az uniós előírások szerint háromszorosára kell növelnie a felhasznált alternatív energia mennyiséget, amiben a termálvíznek meghatározó részarányt kellene képviselnie.
A konferencián résztvevő szakemberek és vállalkozók szerint a geotermikus-ágazat fellendülése számos előnyt hordoz, a nemzetgazdaság életképes szelete, hazai tulajdonban van, ahol nem alakultak ki monopol helyzetek, emellett megfizethetőek az energia-hasznosítási technológiák, kiszámítható megtérülési mutatókkal. (MTI)
