Szolgáltató központok Magyarországon: fenntartható sikertörténet?
2010 és 2013 után harmadik alkalommal készítette el a PwC Magyarország a magyarországi szolgáltató központokra (SSC – Shared Service Center) vonatkozó részletes iparági felmérését.
A felmérés eredményei megerősítik a tényt, hogy a szolgáltató központok jelentik a magyar gazdaság egyik legstabilabban növekvő és legsikeresebb iparágát. A 2013-as felmérés óta eltelt időben a szektor jelentős mértékben, mintegy 25%-kal növekedett, és immáron több mint 100 szolgáltató központban mintegy 38 000 főt foglalkoztat. Ezek a szolgáltató központok jellemzően magasan képzett, felsőfokú végzettségű és több idegen nyelvet magas színvonalon beszélő munkavállalókat alkalmaznak, a nemzetgazdasági átlagbért jóval meghaladó fizetésért, mindezt ráadásul átláthatóan és a jogszabályoknak teljes mértékben megfelelve teszik. Ennek köszönhetően jelentős adóbevételt generálnak a költségvetésnek, valamint hozzájárulnak a hazai foglalkoztatási helyzet javulásához is.
„Bár rendszeresen jelennek meg új piaci szereplők, az iparág növekedése túlnyomórészt mégis a meglévő központok folyamatos bővüléséből származik. Ez a jelenség is rávilágít a szolgáltató központok kiváló teljesítményére: mivel az elért eredményeik nagyon gyakran meghaladják a velük szemben támasztott elvárásokat, az így kivívott bizalom révén a magyarországi szolgáltató központok képesek további feladatok átvételére, így a folyamatos bővülésre” – hangsúlyozta Loós András, a PwC Magyarország könyvvizsgálati osztálynak igazgatója.
Felmérésünk szerint a magyarországi szolgáltató központok az elvárásokhoz képest is magasabb költség- és létszám-megtakarítást értek el tevékenységük révén. Sőt, az elért 30-40% közötti átlagos költségmegtakarítás a globális átlaghoz képest is kedvezőbb képet mutat. Az iparág fejlődése azonban nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is: a magyarországi szolgáltató központok túlnyomó része immáron magas hozzáadott értékű, komplex szolgáltatásokat nyújt ügyfelei számára.
„Az egyszerű, tranzakcionális szolgáltatások ellátása jellemzően már a múlté. Magyarország a globális szolgáltatóiparon belül már nem elsősorban az olcsó munkaerővel, hanem a nyújtott szolgáltatások minőségével hívja fel magára a figyelmet” - mondta Loós András.
Felmérésünk eredménye igazolja, hogy a magyar SSC iparág teljes mértékben követi a globális trendeket, sőt bizonyos területeken a hazai teljesítmény még a globális átlagnál is kedvezőbb. A korábban már említett, a globális eredményeket meghaladó költség- és létszám-megtakarítás mellett a hazai szolgáltató központok a világszintű átlagot meghaladó mértékű ügyfél- és alkalmazotti elégedettségi szintről számolnak be. A nyelvtudás tekintetében is az átlagnál jobban teljesít a magyar szektor: a szolgáltató központokban dolgozó alkalmazottak 54%-a beszél legalább két idegen nyelven - ez világszinten mindössze 37%. A korábbi évekhez képest ugyanakkor növekvő mértékű fluktuációról árulkodnak a hazai adatok, így a munkaerő megtartása, motiválása és a tehetséggondozás továbbra is az első számú feladatok között marad.
A három évvel ezelőtti felmérésünkhöz képest érdekes fejlemény a vidéki városok jelentőségének növekedése. Az elmúlt időszak néhány iparági sikertörténete jellemzően már olyan nagyobb, egyetemmel rendelkező vidéki városokhoz kötődik, ahol akár már egy budapesti központtal rendelkező vállalat nyit egy újabb irodát vagy már kimondottan a Budapesten kívüli helyszínt keresi a piacra belépő új befektető. Egy vidéki nagyvárosba betelepülő szolgáltató központ az egyre jobban telítődő fővárosi munkaerőpiachoz képest valamennyivel alacsonyabb áron, de még így is minőségi munkaerőhöz jut, és a fejlesztési források szempontjából is kedvezőbbek a lehetőségeik. Ugyanakkor a szolgáltató központok kitörési lehetőséget is nyújtanak a megfelelő mennyiségű és minőségű felsőoktatási intézménnyel rendelkező vidéki városok részére: a betelepülő szolgáltató központok hozzájárulhatnak a fiatal és képzett munkaerő megtartásához, az elvándorlás megelőzéséhez.
„Nagyon pozitív fejlemény, hogy az iparág által nyújtott lehetőségek bekerültek a vidéki nagyvárosi önkormányzatok látókörébe, és így például Debrecenben vagy Szegeden erre specializálódott önkormányzati intézmények támogatják kimondottan ebben az iparágban a befektetésösztönzést. A szektor magyarországi jövőjét ugyanakkor egyértelműen a megfelelő képzettségű munkaerő megléte és költségszintje fogja meghatározni” – mutatott rá Loós András.
Az egyre általánosabbá váló munkaerőhiány, a mára már valóban nemzetközivé vált verseny a képzett és nyelveket beszélő fiatalokért, a hazai bérek nyugat-európai szinthez való közelítése mind-mind komoly kihívást jelent ezen iparág számára is. Nem lehet elégszer hangsúlyozni a magyar oktatási rendszer jelentőségét az iparág jövője szempontjából: magasan képzett, több nyelven beszélő, nemzetközileg is versenyképes, az élethosszig tartó tanulás mellett elkötelezett fiatalok képzésére, majd a tapasztalt munkaerő hazánkban tartására van szükség a szektor stabilitásának megőrzése, illetve további bővülésének biztosítása érdekében.
Várakozásunk szerint a szolgáltató központok jövőjét egy globális trend is komolyan befolyásolni fogja: az egyre növekvő mértékű automatizálás, a szoftveres megoldások térnyerése vagy akár a mesterséges intelligencia alkalmazása komoly mértékben válthatja ki az emberi munkaerőt a könnyen elvégezhető, egyszerűbb tevékenységek esetén. A digitális technológiai forradalom komolyan átalakíthatja az egész iparág helyzetét, ezért is kiemelten fontos, hogy a magyarországi szolgáltató központok minél magasabb hozzáadott értékű és komplex feladatokat lássanak el, így csökkentve kitettségüket az automatizálás jelentette esetleges, a foglalkoztatottság szempontjából negatív következményeknek.
