Szólnak még érvek az arany mellett az év második felében

 A tavalyi évet 1.574,50 dolláron zárta az arany árfolyama a fizikai kereskedésben mértékadó londoni nemesfémpiacon. Innét gyors ütemben emelkedett február végéig 1.800 dollár közelébe, majd egy elhúzódó korrekció vette kezdetét, ami az első félév végére visszahozta a kurzust a tavaly év végi szintekre. Az aranyár esését kiváltó okok az Egyesült Államok monetáris politikájával kapcsolatos spekulációkban keresendők, amelyek a sárga nemesféméhez hasonlóan negatívan nyomták rá a bélyegüket a részvény- és nyersanyagpiacok alakulására is.

A válságban a dollár kiütötte az aranyat
 
Az arany árának csökkenése amúgy érdekes jelenség, hiszen az elmúlt időszakra éppen hogy az államadósság-válság kiéleződése és a globális gazdasági növekedés romló kilátásai voltak a jellemzőek. Szokatlan az is, hogy az arany jegyzése nem tudta függetleníteni magát a befektetési piacok általános alakulásától, a sárgafém mintha elvesztette volna biztonságos menedék szerepét. Összehasonlító adatelemzések azonban változatlanul azt mutatják, hogy válságok idején az arany többnyire jobban teljesít, mint más eszközkategóriák, így az utóbbi időszak inkább tűnik csak kivételnek a szabály alól. Hasonló periódusokra volt már példa korábban is, például 2008 és 2011 őszén egyaránt.

Az, hogy az arany az eszkalálódó válságból nem volt képes hasznot húzni, leginkább az erős dollár számlájára írandó. Az amerikai fizetőeszköz kereskedelmi forgalommal súlyozott bázison számolva egyedül májusban 5%-os nagyságrendben értékelődött fel, ami két éve nem látott erősség. Ennek háttérében az euróövezet adósságválsága áll, ami elől a befektetők a világ legnagyobb forgalmú és leginkább likvid állampapírjaiba, az amerikai kormánykötvényekbe menekítették tőkéjüket, ezzel a dollár erősödését, majd már ennek következményeként az arany jegyzésének csökkenését idézve elő. Lefelé húzták az arany árát továbbá a határidős piacokon történő eladások. A spekulatív befektetők különösen májusban csökkentették az aranyra felvett nettó long pozícióik számát.

Az év első felében ritmust tévesztett a fizikai aranykereslet

A Bloomberg hírügynökség adatai szerint a legfontosabb aranyba fektető tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek) az első félév egészére nézve stabil betéti növekedést tudhatnak maguk mögött, de a második negyedévet már ezek is megszenvedték, hiszen jóformán csak stagnálni tudtak. Viszonylag gyengén alakult továbbá az idei első félévben az amerikai „Arany Sas” névre keresztelt befektetési érmék eladása is, ami a fizikai kereslet tekintetében jó indikátornak számít az Egyesült Államokban. Idén eddig 338 ezer uncia fogyott ebből a befektetési érméből, míg 2011 első félévében ez a szám még 576 ezer uncia volt. A kereslet gyengélkedését támasztják alá az Arany Világtanácstól eddig még csak az idei első negyedévre közzétett adatok is. Ezek szerint az év első három hónapjában a befektetési aranytömbök és -érmék iránti kereslet világszerte 338 tonna volt, ami 17%-kal marad el az egy évvel korábbi, kiugróan erős adattól. A lassuló gazdasági növekedés, az általános költségvetési megtakarítások és az olcsóbbodó olajár miatt érzékelhetően csökkentek az inflációs aggodalmak, és ezért a pénzromlás elleni védekezés eszközeként az arany is valamelyest a háttérbe szorult.

India hagyományosan az arany világszerte legnagyobb fogyasztója, de csalódást keltően alakult az idén eddig az indiai kereslet is. Ugyan az ottani ékszeripar márciusi sztrájkja az ágazatra kivetett új adók részleges visszavételére kényszerítette a kormányt, a gyenge rúpia miatt most mégis történelmi csúcson van az arany ára. Ezért a jelen árszinteken megnövekedett törtarany kínálatot a Bombay Bullion Association (BBA), a korábbi években tapasztalt mennyiség duplájára, azaz 300 tonnára várja 2012-ben. Ezzel szemben a kereslet idén már biztosan nem hozza a régi formáját, a BBA az aranyimport 30%-os csökkenésével számol az év egészére nézve 2011-hez képest.
Kína és a jegybankok voltak a legfőbb vásárlók

Bár az indiaiak aranyéhsége az év második felében valamelyest ismét fokozódhat, a döntő szerep 2012-ben mégis Kínának jut a kieső indiai kereslet pótlásában. A hongkongi Népesség-nyilvántartási és Statisztikai Hivatal adatai szerint az egykori brit koronagyarmaton keresztül történő kínai aranybehozatal az év első négy hónapjában elérte a 239 tonnát, ami kilencszeres növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest, és már több mint a fele a teljes tavalyi évnek. A dinamikusan növekvő kereslet kielégítésére társult ehhez ugyanebben az időszakban még egy 6%-kal 110 tonnára növekedett belföldi kitermelés is. E mögött az elképesztő iramú bővülés mögött sokan a kínai jegybank vásárlásait sejtik, amely azonban erre vonatkozólag rendszeres adatszolgáltatásra nem hajlandó.

A nemzetközi jegybankok aranyvásárlásai általában is fontos árfolyam stabilizációs tényező jelenleg. Az Arany Világtanács adatai szerint a tavalyi évben ez az intézményi szektornak nevezett vásárlói kör nettó 410 tonnával növelte aranytartalékait, ami csaknem fél évszázada nem látott éves bővülést jelent a jegybanki készletekben. Idén ez a tendencia egyelőre hasonló ütemben folytatódik, a nemzeti pénzintézetek január és április között nettó 135 tonna aranyat vásároltak. Az idei év legnagyobb vásárlóinak eddig Törökország (44 tonna), Fülöp-szigetek (35 tonna), Mexikó (19,5 tonna), Kazahsztán (16 tonna) és Oroszország (13 tonna) bizonyult.

Van remény az aranyár feltámadására

Az év első két hónapja már megmutatta, hogy az arany ára milyen ütemben képes még növekedni a bikapiac 11. évében is. És bár az utóbbi hónapok elhúzódó korrekciója lehangolóan hathat, mégis megalapozottak a remények az árfolyam ismételt magára találására a második félévben. A spekulatív pénzügyi befektetők kitisztulása az aranypiacról nagyrészt már megtörténhetett, ezért az általuk gerjesztett eladói nyomás csökkenhet az elkövetkezendőkben. Ide vág, hogy a New York-i COMEX-et (árutőzsdét) üzemeltető CME Group május végén 10%-kal csökkentette a letéti követelményeket a határidős kereskedésben, ami csökkenti a kereskedés tranzakciós költségeit, és ez pozitív lehet a befektetői érdeklődésre nézve.

A befektetési aranytömbök és -érmék valamint arany-ETF-ek iránti kereslet az év hátralévő részében jó eséllyel erősödhet. A rendkívül alacsony illetve részben negatív reálkamatok statisztikailag sokszor kimutatott hatással vannak az arany keresletére, miután az arany tartásának alternatív költsége ennek eredményeként elhanyagolhatóvá válik. A 10-éves amerikai kincstárjegyek hozama jelenleg például 1,6% alatt van, míg az infláció 1,7%, tehát egy kötvénypiaci befektető az USA-ban reálértéken számolva 0,1%-ot még veszít is a befektetésén. Ez az arany iránti érdeklődést töretlenül szinten tartja, a monetáris lazítás változatlanul fennálló lehetőségéről nem is beszélve. Kamatoldalon a lazítás újabb fordulója már teljes erővel dübörög, hiszen ebbe az irányba hat a Fed kötvénycsere programja, de alapkamatot csökkentett már a kínai, az indiai, a brazil és az ausztrál jegybank is, az EKB pedig az eurózóna romló gazdasági kilátásai miatt hamarosan követheti őket. Továbbá ott lóg még az európai mennyiségi lazítás valamilyen formája is a levegőben. Ezért a kevés biztonságos menedéknek titulálható eszköz között az arany változatlanul kiemelt státusszal bír. És végezetül Kínában az egyre növekvő lélekszámú középosztály biztosít stabil növekedést a befektetési arany piaca számára.

Az indiai ékszervásárlások stabilizálódása várható a mostani mélypontot követően, amint a helyi fogyasztók fokozatosan hozzászoknak a megemelkedett árszintekhez. Szeptemberben kezdetét veszi Indiában az esküvői szezon, ami hagyományosan élénkíti a nemesfém iránti keresletet. Ezután novemberben hindu vallási ünnepek (Dussera, Dhanteras, Diwali) következnek, amelyek szintén alkalmat adnak az aranyvásárlásra és ajándékozásra. Az aranyból készült ékszerek viselése Indiában nem csak divat kérdése, de kincsképző eszköz is egyben, és hozományként is elengedhetetlen. Ugyanakkor jelenleg a júniustól szeptemberig tartó, esőben gazdag monszun időszak nem éppen serkenti a keresletet. Viszont ha bőséges csapadék hullik, akkor gazdag termés lesz kilátásban, ami kedvez a vidéki lakosság jövedelemhelyzetének. Márpedig ez a társadalmi réteg jelenti Indiában az aranyvásárlók két harmadát. Közepesen jó monszun esetén a Bombay Bullion Association akár 750-800 tonna kereslettel számol az év egészét tekintve, az átalgosnál szárazabb időjárás hatásaként azonban akár 200 tonnával kevesebb is lehet a végeredmény. Ehhez képest tavaly 969 tonna aranyat „fogyasztott el” a szubkontinens.
Az arany kínálati oldalán nem várható nagy elmozdulás

A kínálat érdemi bővülésére nem kell számítani az idén az elmúlt évekhez képest.

A kitermelői kapacitások a magas aranyár mellett éppenséggel még bővülhetnének, de az új projektek beindítása, az új lelőhelyek feltárása időigényes előkészítést követel meg, és csak évek múlva fordul termőre. Ugyanakkor a jelenleg kitermelt arany egy részét a jegybankok már direkt a bányáktól veszik meg. Oroszország és Kína például olyannyira felszívja a termelői potenciált, hogy az ottani bányákból a világpiacra szinte már nem is kerül egy uncia. Az egykor volt domináns kitermelő, Dél-Afrika pedig már évek óta a bányák csökkenő hozamáról számol be, és ott ez a trend az idén is folytatódni fog. A kínálati oldalt legfeljebb a törtarany felhozatal stimulálhatja.