Takarékossági intézkedéseket jelentett be a román kormányfő

A nyugdíjak csak 2022. január elsejétől nőnek, az idén nem bocsátanak ki újabb üdülési utalványokat, felszámolják az egyetemi hallgatók vasúti utazásainak ingyenességét, és lefaragják a köztisztviselők egyes bérpótlékait.
   
Citu leszögezte: "véget kell vetni a képmutatásnak", hiszen az előző szociáldemokrata többség által előirányzott kiadásokra nincs fedezet. Felidézte: az előző parlamenti ciklusban a Szociáldemokrata Párt (PSD) megduplázta a közalkalmazotti bérekre és szociális kiadásokra fordított összegeket, amelyek a 2016-os 56 milliárd lejes (4113 milliárd forint) szintről tavaly év végéig 110 milliárd lejre emelkedtek.
   
A december végén beiktatott új kormány, ha nem is faragja le, de be akarja fagyasztani ezeket a kiadásokat. Citu megjegyezte: míg a 2008-2009-es válság idején minden európai ország bajban volt, most Románia az egyedüli uniós tagállam, amely ellen túlzottdeficit-eljárás zajlik.
   
A takarékossági intézkedésekről szóló rendelet szerint idén 1442 lej marad a nyugdíjpont értéke, amelyet várhatóan 2022. január elsején növelnek legközelebb oly módon, hogy a pénzromlás arányához hozzáadják az éves átlagbér-növekedés ötven százalékát. Tavaly - a parlamenti választások előtt néhány hónappal - szeptember elsejétől 14 százalékkal nőttek a nyugdíjak Romániában, de az érintettek egy részének ez csalódást okozott, hiszen a PSD által korábban elfogadott nyugdíjtörvény 40 százalékos emelést irányzott elő 2020-ra.
   
Ami az üdülési utalványokat illeti, a miniszterelnök azzal indokolta a hazai turizmust támogató program befagyasztását, hogy a koronavírus-járvány miatt mintegy 2,4 milliárd lej értékű utalvány maradt felhasználatlanul, ezért most mindössze meghosszabbítják a tavalyi utalványok érvényességét.
   
A 2017 januárjában az akkor hivatalba lépett PSD-kormány ingyenessé tette az utazást az állami vasúttársaság járatain az akkreditált egyetemeken tanuló valamennyi hallgató számára. Citu szerint a takarékossági rendeletben visszatérnek az 50 százalékos kedvezményhez, vagyis arra a szintre, amelyet a legtöbb európai ország alkalmaz.
   
Citu szerint hét százalékos hiány mellett nem lehet "megszorításokról" beszélni: nem csökkennek a bérek, az állami beruházásokra fordított összegek növekednek, több pénzt pumpálnak a gazdaságba. A cél az, hogy több pénz maradjon a cégeknél, beinduljon a gazdaság, úgyhogy a kormány semmiképpen nem fog adót emelni - szögezte le a miniszterelnök.
   
A közalkalmazotti bérek befagyasztása és a pótlékok megvonása miatt érzékelhető elégedetlenségre utalva Citu megjegyezte: tavaly a magánszférában dolgozókat kényszerszabadságra küldték, a közalkalmazottak bére azonban nem csökkent.
   
A kormányfő azt ígérte: csütörtök reggelig nyilvánosságra hozzák, közvitára bocsátják az idei állami költségvetés tervezetét, amely 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel, 7,14-7,16 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol.