Tényleg minden számlát látni fog jövőre a NAV?

Az adózással kapcsolatos reformok egyik eleme az elektronikus számlázás valós idejű követése. Az elmúlt időben is többször is elhangzott, hogy jövőre minden számlát látni fog a NAV. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke ugyan helyes célkitűzésnek tartja az áfacsalások megakadályozását a tisztességes vállalkozások érdekében, de úgy véli, hogy a számlázó programok bekötése a NAV-hoz nem jelenthet teljes körű megoldást. Ez ugyanis jogi és gyakorlati akadályokba ütközik, és továbbra megkerülhető marad.

Jövőre a tervek szerint az elektronikusan kiállított számlák elkészítésével egy időben azok adatait (ha áfatartalmuk elér 100.000 Ft-ot) online megkapja a NAV. E mellett 2017. július 1-től a vevő is köteles lesz a 100 ezer Ft feletti beszerzési számláinak adatait tételesen megküldeni az adóhatóságnak, így a két adat összefuttatható. Ez alapján ki lehet majd szűrni, hogy a mind a két szereplő bevallásában benne van-e minden beszerzés és értékesítés. Zara László azonban a jelenlegi jogszabályi keretek között nem tartja elérhetőnek a vállalkozások teljes körét. Ugyanis az EU áfa-irányelv nem teszi lehetővé, hogy a nemzeti jogszabályok kötelezővé tegyék minden vállalkozás számára számítógéppel történő számlázást, így az elektronikus számlázást sem. Vagyis a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság. Továbbá ahhoz, hogy valóban fel lehessen tárni az adócsalásokat, nemcsak a „szállítók”, hanem a „vevők” adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton. Az áfa-irányelv tiltja azt is, hogy az abban meghatározott számlázási szabályokon túl bármely uniós tagország általános jelleggel többletkötelezettséget írjon elő. Ha pedig a vevő adószáma nem szerepelhet kötelezően a számlán, akkor a számlázási adatokból nem lehet majd automatikusan ellenőrizni az áfa-bevallásokat. Ráadásul, mivel jelenleg még csak nagyon kevesen használnak elektronikus (nem kinyomtatott) vagy számítógéppel támogatott (géppel készített, de papírra nyomtatott) számlázást. Ha tehát e körnek át kellene térnie az elektronikus számlázásra, akkor ez mintegy 1,5 millió adóalanynak jelentene plusz költséget és feladatot. Az intézkedés bevezetése az egyébként elektronikusan számlázóknak is többletfeladatot és költséget jelent a folyamatos online (vagy időszaki) kapcsolat biztosítása miatt, és a NAV oldalán is jelentős fejlesztést tesz szükségessé, melynek megtérülését csak akkor lehetne felmérni, tudnánk, hogy az intézkedéstől mennyi plusz bevételt várnak. A kézzel kiállított számlák és a 100 ezer forintra leszállított áfahatár miatt a könyvelők feladatai is növekszenek, miközben a nagy értékű, elektronikus számlákkal esetében pedig feleslegessé válnak ők is és az áfabevallások is. Kérdéses, hogy évi kb. 2-3 milliárd forintnyi online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd feldolgozni a hatóság, mert az 1 millió forintot meghaladó áfatartalmú számlák és összesítő tételes jelentések feldolgozottságáról nincs információnk. Az elképzelés bizalmi kérdéseket is felvet: nincs biztosíték arra, hogy a NAV a vállalkozásról megismert adatokat valóban csak az adóztatásra használja, és nem "szivárogtat", és a rendszer kialakításakor korrupciós kockázattal is számolni kell. Az új lépés előnye, hogy előnyösebb helyzetbe kerülnek a tisztességes vállalkozások, és a költségvetés plusz bevételekhez juthat. Ugyanakkor az új rendszer is csak azokat fogja látni, akik számlát állítanak ki, a teljesen feketén működőket továbbra sem. „A rendszer jelenleg megkerülhető marad, miközben a becsületes adózókra plusz költségeket és plusz feladatokat róna.” –emelte ki Zara László. Így csak a vállalkozói érdekképviseletekkel, az adózási és könyvelői szakmai szervezetekkel és informatikai szakértőkkel történő egyeztetések után tartja megvalósíthatónak az ötletet.