Tényleg véget ért Magyarországon a recesszió
Az egy hónappal ezelőtt közölt első negyedévi előzetes adatokból derült ki, hogy Magyarországon a tavalyi negyedik negyedévben ért véget az öt negyedéven át húzódó recesszió, amikor a GDP 0,2 százalékkal meghaladta az előző negyedévit. A korábban közölt adatok még 0,4 százalékos csökkenést mutattak a tavalyi negyedik negyedévről.
A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény öt negyedéve tartó csökkenése 2010 első negyed-évében megállt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 3,2 százalékkal emelkedett, ami 0,4 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Ezen belül az ipar hozzáadott értéke a korábbi negyedévek egyre mérsékeltebb csökkenése után, 3,3 százalékkal nőtt, elsősorban az exportorientált feldolgozó-iparban bekövetkezett 4,2 százalékos bővülés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 8,7 százalékos mérséklő-dést mutat. Az építőipari termelésen belül egyik építménycsoport teljesítménye sem érte el az előző évi szintjét, például több mint egynegyedével kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 0,7 százalékkal csökkent, így 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A korábbi tendenciát követően mérsékeltebb teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskede-lem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-3,8%) területén, összhangban a belső kereslet, azaz a ház-tartások fogyasztási kiadásainak mérsékeltebb visszaesésével, mely részben az alacsony bázis hatása.
A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 2,0 százalékkal emelkedett, melyben tük-röződik a tovább növekvő exportforgalom. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes teljesítménye az előző negyedévhez hasonló mértékben 1,6 százalékkal mérséklődött. Ezt elsősorban az államháztartásból finanszírozott egészségügyi ellátás visszaesése okozta, ugyanakkor a közigazgatásban továbbra is megje-lenő közmunka programban foglalkoztatottak létszámának bővülése mérsékelte a csökkenés ütemét. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 0,8%-os emelkedés mutatkozott, ezen belül az ingatlanügyletek teljesítményének mérséklődése említésre méltó, ahogy azt az építőipari termelés utóbbi negyedévekben mutatkozó visszaesése is mutatja. A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal mérsékelte a GDP első negyedévi változását.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 4,2 százalékkal csökkent 2010. I. negyedévében, 3,0 százalékponttal mérsékelve a GDP változását. A háztartások fogyasztási kiadása továbbra is vissza-esést mutatott, 4,7 százalékos mértékben. Az állandó, rendszeres kiadások, mint az élelmiszer vagy a lakhatás-sal kapcsolatos költségek továbbra is az átlagnál kisebb mértékben csökkentek, míg a közlekedésre fordí-tott kiadások az átlagosnál nagyobb mértékben estek vissza.
A kormányzattól kapott természetbeni juttatások értéke 2,2 százalékkal csökkent. A közösségi fogyasztás terü-letén 4,4 százalékos növekedés figyelhető meg. A közösségi fogyasztás így 0,5 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.
A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél kisebb mértékben, 4,4 százalékkal esett vissza, ezzel 0,7 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar, a keres-kedelem, gépjárműjavítás és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban jelentős csökkenés figyelhető meg, ugyanakkor a szállítás, raktározás, a villamosenergia-ellátás és az oktatás ágazat esetében növekedés tapasztalható. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágon belül folytatódott a lakásépítések visszaesése. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág esetében a növekedés mögött egy, a szárazföldi, csővezetékes szállítás területén megvalósuló nagyberuházás áll. Az energiaipar beruházásainak növekedését a villamosenergia-termelés jelentős erőművi beruházása eredményezte, míg az oktatás ágban a I. negyed-évben is több oktatási intézmény felújítására, illetve bővítésére került sor.
A készletek állománya a I. negyedévben újra apadt, legnagyobb mértékben a villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátás termelésében, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban. Lényegesebb növekedés csupán a kőolaj-feldolgozás és vegyipar ágazatoknál elszámolt készletek esetén történt.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 478 milliárd Ft aktívum keletkezett, to-vábbra is javuló külkereskedelmi cserearányok mellett. Már nem csak az export, hanem az import volu-mene is növekedett 13,7 százalékkal illetve 11,6 százalékkal. A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege +2,4 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az áruforgalom exportja 15,2 százalékal, importja 14,4 százalékkal nőtt. A szolgáltatások exportja ismét nőtt 6,6 százalékkal, míg importja továbbra is visszaesést mutatott, 1,7 százalékkal.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2010 I. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 0,9 százalékkal növekedett. Ebből az ipar 2,7 százalékos növekedést, míg a mezőgazdaság 0,3 százalékos, az építőipar pedig 2,7 százalékos mérséklődést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,3 százalékkal emelkedtek. A háztartások fogyasztási kiadása 0,8 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 1,1 százalékkal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 1,0 százalékkal nőtt, a végső fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. Az export 3,2 százalékos, míg az import 2,8 százalékos emelkedést mutatott.
