Tíz százalékos leépítést hajt végre a Barclays
A cég a Londoni Értéktőzsdén (LSE) csütörtökön bejelentette, hogy 2014-ben 14 ezer munkatársától válik meg. Az elbocsátások fele a befektetési üzletágat érinti, amelynek teljesítménye rendkívüli mértékben romlott a pénzügyi válság óta. A Barclays vezérigazgatója, Antony Jenkins által "a banki tevékenység egyszerűsítésének" nevezett leépítési folyamat nem áll meg az idén: a cég 2016-ig összesen 19 ezer fővel tervezi csökkenteni állományát. A Barclays az év elején még azt jelezte, hogy 10-12 ezer alkalmazottjától készül megválni.
A csütörtöki bejelentést a befektetők kedvezően fogadták: a cég részvénye 5,2 százalékot erősödött délutánig a Londoni Értéktőzsdén, amelynek irányadó FTSE-100-as árfolyamindexe ugyanekkor nem egészen 0,4 százalékos pluszban járt. Az állományleépítés legnagyobb egyedi vesztese a Barclays befektetési üzletága lesz: itt 2016 végéig összesen hétezer állás szűnik meg a jelenlegi 26 ezerből. Az idei első negyedévben a befektetési üzletág forgalma 28 százalékkal csökkent éves összevetésben, ezen belül azonban a deviza-, a kötvény- és az árupiaci kereskedelmi tevékenység bevétele 41 százalékkal zuhant.
A Financial Times a minap olyan értesülést közölt, hogy a Barclays leépíti árupiaci üzletágát is, visszafogva kereskedési tevékenységét a nemesfémpiacon, a mezőgazdasági árupiacon és az energiahordozók piacán. A Barclays a világ egyik legnagyobb árupiaci kereskedőcége, de ennek az ágazatnak a bevételei is csökkentek, és egyre szigorúbb a piaci szabályozás. A Barclayst súlyosan megrázta a nevéhez fűződő Libor-botrány is.
Az azóta nemzetközivé duzzadt, hatalmas bírságokhoz vezető ügy 2012 nyarán robbant ki, amikor a súlyos csalási bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozóhatóság (Serious Fraud Office, SFO) és a brit pénzügyi felügyelet feltárta, hogy a Barclays egyes kereskedői a globális pénzügyi válság előtt és alatt haszonszerzés céljából manipulálták a Libort. A Libor (London interbank offered rate) a globális nagybani likviditáspiac legfontosabb irányadó kamatlába, évente 360 ezer milliárd dollár összértékű globális pénzügyi tranzakcióhoz szolgál referenciakamatként.
Ez a teljes világgazdaság éves hazai össztermékének (GDP) több mint az ötszöröse. A Libor közvetlenül befolyásolhatja a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók közötti pénzügyi tranzakciók értékét, a befektetési bankok által terjesztett szintetikus termékek és számtalan egyéb származékos ügylet árfolyamát. Mindez átszűrődhet kiskereskedelmi szintre is, hatást gyakorolva például a lakossági jelzálogkamatokra, a hitelkártya-használati díjakra vagy a gépjárműhitelek kamataira. A Barclayst már a botrány kirobbanásának évében 290 millió font (csaknem 110 milliárd forint) bírsággal sújtották a brit és az amerikai piacfelügyeleti hatóságok, és az ügy nyilvánosságra kerülése után nem sokkal lemondott a cég előző vezérigazgatója, Bob Diamond és az akkori elnök, Marcus Agius.
Antony Jenkins, a Barclays jelenlegi vezérigazgatója nemrégiben kijelentette a BBC-nek, hogy várakozása szerint legalább öt-tíz évbe telik, mire helyreáll a Barclays iránti közbizalom. Az ügyben kezdett vizsgálat azóta kiterjedt számos más bankcsoportra is, hasonló kamatmanipulációs tevékenység gyanújával. A Royal Bank of Scotlandre (RBS) tavaly 390 millió font büntetést róttak ki a brit és az amerikai hatóságok, a Rabobank három volt kereskedője ellen pedig az Egyesült Államokban emeltek vádat piaci manipuláció vádjával, amelynek alapján akár 30 év börtönre is ítélhetik őket. (MTI)
