Több mint ötszörösére nőtt a 90 napon túl késedelemben lévő jelzáloghitel-állomány
A jegybanki összegzés szerint a hitelintézeteken kívüli egyéb pénzügyi közvetítőknél (pénzügyi vállalkozásoknál, takarékszövetkezeteknél) nyilvántartott, 90 napon túl késedelemben lévő bruttó jelzáloghitel-állomány is tetemesen nőtt: 2008 december végén 49,4 milliárd forint, míg 2010 december végén 119 milliárd forint volt az összegük.
Az MNB pénzügyi stabilitási jelentése kitér arra: Magyarországon az árverezési, illetve kilakoltatási moratóriumok lényegében 2010 eleje óta korlátozzák - kisebb megszakításokkal - a banki portfóliók tisztítását, így gyakorlatilag nincs lehetőség az egyre növekvő számú problémás jelzáloghitel-adós ingatlanjainak piaci értékesítésére. Ez az eladásra váró lakások számának halmozódásával egyre nagyobb rejtett feszültséget jelent a hazai ingatlanpiacon - derül ki a jelentésből.
Az MNB szakértői rámutatnak: a moratórium bizonytalanságot okoz a jelzáloghitelek mögötti ingatlanfedezetek jogi érvényesíthetőségével kapcsolatban is, így csökkenti a jelzáloghitelek mögötti fedezetek értékét. Emellett negatív befolyással van az ügyfelek fizetési hajlandóságára is, mivel sok adósban azt a benyomást kelthette a moratórium, hogy a hitel nem-fizetésének nincsen következménye - állítják a jelentés készítői. Az eredetileg ez év április 15-én lejáró árverezési moratóriumot teljes mértékben, a kialkotatási moratóriumot pedig részlegesen - csak a lakáshitelekre vonatkozóan - idén július 1-jéig meghosszabbították.
A moratórium feloldása a pénzügyi közvetítő rendszer és a gazdaság megfelelő működése érdekében azonban nem halasztható sokáig, hiszen e nélkül még tovább halmozódik a feszültség a lakáspiacon - olvasható a jegybanki jelentésben. Azon ingatlanok száma, amelyeket 90 napot meghaladó késedelemben levő jelzáloghitel terhel, 2010 végén meghaladta a 90 ezer darabot. Ezeknek nagyobb része, mintegy 67 ezer lakás a bankrendszer által nyújtott hitelek mögött állt, a maradék a pénzügyi vállalkozások, illetve kisebb részben takarékszövetkezetek hiteleihez köthető - derül ki a stabilitási jelentésből. Az úgynevezett nemteljesítő ( azaz 90 napon túl törlesztési késedelemben lévő) jelzáloghitelek hozzávetőleg "lakosságarányosan" oszlanak meg országszerte, ez igaz mind a megye, mind pedig a településtípus szerinti megbontásra.
A terhelt ingatlanok mintegy 60 százaléka 5-15 millió forintos érték közötti alsó-középkategóriás lakás. A legalacsonyabb, 5 millió forint alatti lakásszegmensben - ez a hazai ingatlanállomány közel ötöde - a jelzáloghitelezés nem volt jellemző (a tulajdonosok alacsony hitelképessége és a fedezet alacsony értéke miatt). A 30 millió forintnál értékesebb, felsőkategóriás ingatlanok "felülreprezentáltak" ugyan a jelzáloghitellel terhelt lakások között, de számarányuk az összes problémás ügyleten belül csak 7 százalékot ér el. A hiteltartozás értéke - a forint árfolyamváltozásai és a lakásárak csökkenése miatt - az ügyletek közel 20-30 százalékánál túlnőtt az ingatlan hitel folyósításkori piaci értékén - olvasható az MNB pénzügyi stabilitási jelentésében. (MTI)
