Továbbra is Magyarországtól hangos a külföldi média
A Die Welt című konzervatív német lap Bernard-Heri Levy francia filozófus Zúgó hallgatás című esszéjét közölte. A szerző szerint Magyarországon "demokráciaellenes ideológia tör utat magának, amely nem egyeztethető össze az európai eszmével. Egy ideje ismét rasszista hangok és nyílt nacionalizmus jellemzi a politikai vitát, Európa azonban hallgat". Kifejtette, hogy Európa közepén van egy ország, amelynek kormánya "elhallgattatja a médiát, leépíti a szociális- és az egészségügyi rendszert, kriminalizálja a szegényeket és megkérdőjelez régóta meggyökeresedettnek számító jogokat". Ez az ország Magyarország, ahol a szerző szerint "ismét fölélesztik a legtuskóbb sovinizmust, a leginkább elkoptatott populizmust és a szintik, romák és zsidók elleni egyre nyíltabb gyűlöletet." Megjegyezte: nem elképzelhetetlen, hogy Európában egyre többen vannak, akik a "magyarországi laboratóriumban" zajló eseményekben a "saját, egyre kevésbé titkolt projektjük megvalósulását látják: (…) Európa megszüntetését, és ezzel együtt néhány olyan demokratikus szabály kiiktatását, amelyekről a múlt század harmincas éveihez hasonlóan azt gondolják, hogy alkalmazásuk válság idején nem indokolt." A filozófus hangsúlyozta: sürgősen cselekedni kell. Ami Budapesten történik, az bal- és jobboldali "felelős európaiakra", kormányokra és ellenzéki vezetőkre egyaránt tartozik. "Nekik és népeiknek is szól a szabadságért zúgó lélekharang. És ezért várjuk tőlük nagyon gyorsan az elmarasztalás félreérthetetlen és erős szavait" - írta Bernard-Heri Levy.
A Berliner Zeitung című baloldali lapnak adott interjújában Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójának vezetője kifejtette: állami vezetők szerte Európában "a legnagyobb szorongással figyelik a magyarországi folyamatokat", de még mindig élénk a 2000-ben történt osztrák eset emléke. Akkor a Jörg Haider-féle jobboldali populista FPÖ kormányra kerülése miatt foganatosított uniós intézkedések hatására az osztrák kormánykoalíció csak tovább erősödött belpolitikailag, "mert Ausztriában egyfajta szekértábor-mentalitás uralkodott. Valószínűleg ez történne Magyarországon is" - mondta Martin Schultz, aki a lengyel néppárti Jerzy Buzek utódjelöltjeként az EP elnöki tisztségének várományosa. Hozzátette: Európában mindenkinek támogatnia kell "a demokratikus ellenzéket Magyarországon. Ha így teszünk, Orbán kudarcot vall."
A Financial Times Deutschland című üzleti lap Fellélegzés Ausztriában és Magyarországon címmel számolt be a sikeres keddi osztrák és magyar állampapír-kibocsátásokról. Heinz-Roger Dohms cikkíró frankfurti keltezésű tudósításában megjegyezte: az aukciókkal és a forint erősödésével egyelőre megtört "a magyar államválság mélyülésének spirálja".
Ugyancsak az aukciókkal kapcsolatban a Handelsblatt című üzleti lap azt emelte ki Ausztria kiállja a piac bizalmi próbáját című beszámolójában, hogy az osztrák kibocsátás ugyan sikeres volt, Magyarország viszont magasabb kamatot fizet a három hónapos futamidejű kincstárjegyek révén felvett kölcsönért, mint Görögország. "Magyarországnak így nagyobb gondjai vannak a pénzpiacon, mint Görögországnak" - emelték ki a szerzők, Andrea Cünnen frankfurti és Stefan Menzel bécsi tudósító.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Magyarország meglepetést okoz nagyobb hiánnyal címmel számolt be az államháztartási folyamatokról. A lap gazdasági rovatában megjelent tudósítás szerint az Európai Bizottság (EB) szerdán tovább szigorítja a Magyarország ellen 2004-ben indított túlzottdeficit-eljárást, amely azonban az euróövezeten kívüli országokkal szemben "életlen kard", mert nem von maga után szankciókat, például pénzbüntetést. A lap szerint az EB szerdán még nem dönt arról, hogy indítson-e szerződésszegési eljárást Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó törvény miatt, Orbán Viktor hétvégi nyilatkozataiból pedig arra következtet, hogy a miniszterelnök "felpuhíthatja" a vitatott jogszabályt. A FAZ pénzügyi piacokkal foglalkozó rovatában A segítség reménye támogatja a forintot címmel devizapiaci beszámoló jelet meg. E szerint a Nemzetközi Valutaalap segítsége nélkül Magyarországot az államcsőd fenyegeti, Fellegi Tamás washingtoni utazásával azonban remény ébredt, hogy megegyezés születhet az IMF és a magyar kormány között, ez pedig segítette a forintot kedden.
Ami Magyarországon történik, az Ausztriát is teljes mértékben érinti - írta a Der Standard főszerkesztője, Alexandra Föderl-Schmid, felidézve az osztrák bankok magyarországi kitettségét és a különadókat. "De a gazdasági válság lehetőséget is kínál Orbán Viktor miniszterelnök fellépésének megállítására" - írta. A főszerkesztő szerint a kormányfő "a feje tetejére állítja az országot". "A sajtószabadságot törvénnyel korlátozták, a magán-nyugdíjpénztárakat államosították, egy új alkotmány lépett életbe a magyar utcákon, valamint az éles hangú brüsszeli és washingtoni levelekben megfogalmazott tiltakozások ellenére" - fogalmazott. Az EU-nak eddig nem volt eszköze, hogy fellépjen olyan tagállamai ellen, ahol a kormány a demokrácia "kiüresítéséhez" látott hozzá - állt a kommentárban. Ez a szerző szerint a 2000-2007 közötti, "fekete-kék" osztrák kormány elleni európai szankciók utóhatása. Silvio Berlusconi olasz kormányfő ellen sem lépett fel az EU - tette hozzá. "De az EU nem csak gazdasági, hanem értékközösség is. Ha egy tagállamban az alapvető értékeket veszélyeztetik, az európai ügy. Ezért a jelszónak így kellene hangoznia: gazdasági segítségnyújtás csak akkor, ha Magyarország tartja magát az EU-ban érvényes törvényekhez és a demokratikus játékszabályokhoz. Vagyis vitatott törvények visszavonása legyen a pénzügyi segítség feltétele" - állt a Der Standard kommentárjában.
A Les Échos című francia gazdasági napilap szerint egyelőre nem fog szabálysértési eljárás indulni Magyarország ellen, de Brüsszel továbbra is nyomás alatt kívánja tartani Budapestet. A Les Échos honlapján megjelent írás szerint az Európai Unió biztosainak szerdai ülésén a jegybanktörvény mellett téma lesz az új magyar alaptörvény is. A lap szerint "semmilyen kötelezettségszegési eljárást nem indítanak Magyarország ellen, de szóba kerülhet egy menetrend a lehetséges szankciókról". "A figyelmeztető levelek készen vannak, már csak meg kell nyomni a gombot" - fogalmazott egy brüsszeli tisztviselő a lapnak. Az Európai Bizottság szerdán várhatóan csak amiatt marasztalja el Magyarországot, hogy az államháztartási hiány meghaladja a GDP-arányos három százalékot - hangsúlyozta a Les Échos. A vezető francia gazdasági lap úgy látja, hogy a magyar kormány nem akar ujjat húzni az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutalappal a 15-20 milliárd euró értékű elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások megkezdése előtt. A lap megfigyelőkre hivatkozva azt írta: Magyarország annyi likviditással rendelkezik, hogy az első félévben fedezni tudja kiadásait. Idézte Paul Rawkinst, a Fitch hitelminősítő intézet közép-európai országokkal foglalkozó elemzőjét, aki a Bloomberg televíziónak azt mondta: Magyarországnak hat hónapon belül megegyezésre kell jutnia (a nemzetközi hitelezőkkel). Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár a lap szerint párizsi látogatásakor vitatta ezt az álláspontot, szerinte ugyanis Magyarországnak nincsenek likviditási gondjai, a magyar adórendszer működése pedig olyan, hogy az adóbevételek éppen a második félévben folynak be az államkasszába - tette hozzá a lap.
A La Croix című katolikus lap szerint miközben az európai Zöldek és a liberálisok indokoltnak tartanák a szankciókat Magyarországgal szemben, "ez a perspektíva kevéssé reális", miután az uniós tagállamok kormányainak többsége a Fideszhez hasonlóan konzervatív, s ezért "nagyon kevéssé valószínű, hogy belevágnak". "Kétlem, hogy szankcionálni fogják a pártcsaládjuk egyik tagját" - mondta a lapnak Ulrike Lunacek, az osztrák Zöldek európai parlamenti képviselője, aki a múlt szerdán jelentette be, hogy a Zöldek EP-frakciója felhívja az Európai Bizottság figyelmét eljárásindítási kötelezettségére Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek a megsértése miatt. "Szankciókról beszélni ebben a stádiumban korai lenne" - fogalmazott Antoine Ripoll, az Európai Parlament néppárti frakciójának szóvivője, amelynek a Fidesz is a tagja. Hozzátette, hogy szankciókról csak abban az esetben lehet szó, ha Magyarország nem hajlandó az Európai Bizottság ajánlásait figyelembe venni. Marie Gautier, az európai jog tanára szerint a pártcsaládon belüli szolidaritáson kívül megfigyelhető jelenleg Európában egy olyan szuverenista tendencia, amely úgy tekinti, hogy az EU nem szólhat bele a tagállamok belső jogrendszerébe.
A Le Monde honlapján Georges Ugeux, a New York-i székhelyű nemzetközi befektetési bank, a Galileo Global Advisors elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 140 milliárd eurós magyar államadósságból 120 milliárd európai bankok kezében van, abból is 40 milliárd osztrák, 25 milliárd pedig olasz pénzintézeteknél. Magyarország fizetésképtelensége olyan veszteséget okozna az osztrák, olasz és európai bankoknak, amelyre feltehetően nincsen szükségük - fogalmazott a befektető. Véleménye szerint a jegybanktörvény kapcsán kialakult vitának nem lenne jelentősége, ha "a magyar államnak hitelező európai bankok nem lennének Magyarország túszai". - Magyarország fizetésképtelensége olyan hatásokkal járhat, amely az egykori osztrák-magyar birodalom közvetítésével, felgyújthatja az olasz lőporos-hordót - írta. (MTI)
