Új eljárásfajta a cégek megszüntetésére - kényszertörlés
A kényszertörlés intézményét vélhetően azért hozta létre a jogalkotó, hogy csökkentse a költséges felszámolási eljárásba forduló végelszámolási eljárások számát. A cégbíróság ugyanis négy esetben rendeli el a kényszertörlési eljárást: (1) ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidőn belül nem terjesztett elő törlése iránt szabályszerű kérelmet; (2) ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye; (3) ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; (4) ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.
A kényszertörlési eljárás kezdetén a cégbíróság felhívást tesz közzé arra vonatkozóan, hogy akinek a céggel szemben követelése van, illetve tudomása arról, hogy a cég ellen bírósági vagy más hatósági eljárás van folyamatban, 30 napon belül jelentse be a cégbíróságnak. A felhívás szerint azt is be kell jelenteni, ha a cég tulajdonában lévő eszköz, vagyontárgy van más birtokában, illetve javára bejegyezve.
Nem menekülési pálya
Az eljárás tehát gyakorlatilag vagy felszámolási eljárás megindításával, vagy a cégbíróság által elrendelt kényszertörléssel ér véget: amennyiben a céggel szemben követelést jelentettek be, és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona fedezi a felszámolás várható költségeit, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását. Amennyiben a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona nem fellelhető vagy előreláthatóan nem fedezi a felszámolás várható költségeit, és a céggel szembeni követelés bejelentésére nem került sor, akkor a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.
A mulasztó vezető felelőssége
A kényszertörlési eljárás során a célba vett cég vezetése nem hozhat a cég működtetésére vagy átalakulására vonatkozó döntést. Felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. Az eljárás jogerős lezárását követő 90 napon belül a ki nem elégített követelés erejéig ugyanis a hitelező keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában vezető beosztásukban előidézték a fizetésképtelenség kialakulását. Vezető tisztségviselőnek az a személy számít, aki a cég döntéseinek meghozatalában befolyást gyakorolt. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ám meg nem térült követelései kiegyenlítésére. A felelőtlen gazdálkodás elől tehát nem jelent menekülési pályát a kényszertörlés.
A kényszertörlések térképen
A feketelista.hu szerkesztői összeállítást készítettek az ország megyéinek és városainak kényszertörlés alá került cégeiről. Ebből a statisztikából kiderül, hogy Pest megye gazdasági súlyánál is jóval nagyobb mértékben érintett. Az összes kényszertörlés csaknem 50 százaléka – szám szerint 1929 – e megyére jut. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy (az iparűzési adó okozta székhelyváltoztatások miatt) az országos aránya Pest megyében kiugróan magas a társas vállalkozásoknak és az itt bejegyzett cégek túlnyomó része a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozik, s a kényszertörlés retorziója döntően ezeket a cégcsoportokat érinti. Az elmúlt nyolc hónap alatt (amióta ezeket az adatokat közzéteszik a cégbíróságok) két megyében haladta meg a háromszázat a kényszertörölt cégek száma; Borsod-Abaúj-Zemplénben 328, Fejér megyében pedig 303 társaság neve tűnt így el a cégjegyzékből. Kétszáz és háromszáz közötti esetben került sor kényszertörlésre Hajdú-Biharban (292), Somogyban (202) és Baranyában (201). A legkevesebb kényszertörlést Békés megyéből (12), Nógrádból (34), Bács-Kiskun megyéből (47), illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből (52) jelentették.
A városokat illetően szembetűnő, hogy több kisebb településen nagyobb számban kerül sor kényszertörlésre, mint a náluk jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező nagyvárosokban. A Budapesten bejegyzett több mint 310 000 cég közül mindössze 354-nek kellett – a jogszabályok megsértése miatt – kényszertörléssel kivonulnia a piacról. A vidéki városok között négyet találunk, ahol az ilyen eljárással törölt cégek száma meghaladta a százat. Ezek: Debrecen (156), Miskolc (116), Érd (116) és Székesfehérvár (110). Meglepő, hogy a további sorrendben nem szerepelnek olyan nagyvárosok, mint Szeged, Eger, Veszprém, Sopron, viszont kisebb városok jó „helyezést” értek el a nem túl dicsőséges ranglistán. Így: Dunakeszi, ahol 82 céget, Szigetszentmiklós, ahol 76, vagy Vác, ahol 60 céget kényszertörléssel kellett kivonni az üzleti életből.
