Újabb szektorokban növekszik Magyarország versenyképessége - Melyek ezek?
Elmondta: a testület tagjai hat területen látnak lehetőséget arra, hogy már rövid távon érdemi versenyképesség javító döntések szülessenek. Ezek a cégalapítás, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése. A miniszter kifejtette, bízik abban, hogy még ebben a fél évben konkrét törvényhozási kezdeményezésekkel tudnak előállni.
Varga Mihály felidézte: a kormány a Nemzeti versenyképességi tanács létrehozásával a nemzetgazdasági minisztert bízta meg. A miniszter különböző oktatási, tudományos, vállalati területen dolgozó szakembereket kért fel arra, hogy a tanács munkájában vegyenek részt. A tanács a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából releváns kezdeményezéseket véleményezi és javaslatokat tesz a versenyképességet javító kormányzati beavatkozásokra. A testület tagjai munkájukért nem kapnak javadalmazást.
Hangsúlyozta, a tanács nemcsak formális alakuló ülést tartott, hanem érdemi kérdésekről beszéltek, amelyek reményeik szerint hosszú távon javítani fogják majd a magyar versenyképességet.
Az elmúlt években mind a fiskális, mind a monetáris politika jelentősen átalakult, a magyar gazdaság növekedési pályára került, az államháztartás stabillá vált, a versenyképességben azonban még nem történt lényegi változás, Magyarország régiós összevetésben nem tartozik az élenjárók közé - mondta Varga Mihály.
Az ülésen foglalkoztak az oktatás átalakításával, hogy célzottabb, versenyképesebb szerkezet alakuljon ki, továbbá azzal, hogy a munkaerőpiacon milyen változásokra lesz hosszú távon szükség. Foglalkoztak érzékeny területekkel is, így például az átláthatósággal és a közfoglalkoztatás ügyével.
Az NVT következő ülése április 6-án lesz - ismertette a miniszter.
Kérdésekre válaszolva beszélt arról, hogy a kormány most készíti elő azokat az adózási lépéseket, amelyektől további versenyképesség-javulást vár. Ezek között említette az e-számlák bevezetését, amelynek használatát szeretnék még a második félévben tesztelni, hogy a cégek akár már a következő évtől jóval kevesebb időt töltsenek ezzel.
Hangsúlyozta, az adóadminisztráció területén javulásra van szükség, mert egy átlagos magyar vállalat jelenleg több időt tölt adóadminisztrációval, mint egy szlovák, lengyel vagy cseh vállalat. Ezért része lesz a tanács munkájának az is, hogy az adózás területén kezdeményezésekkel éljen. Az e-szja bevezetése után az a cél, hogy a magánszemélyek után a vállalatok számára is gyorsabb, egyszerűbb, digitalizált legyen az adóbevallás.
A Heineken ügyével kapcsolatos kérdésre válaszolva a miniszter kifejtette: a cél továbbra is az, hogy Magyarországon se náci, se kommunista szimbólumokkal ne lehessen nyugalom megzavarására alkalmas helyzetet előidézni. Ebből a szempontból támogatja a parlamenti kezdeményezést - mondta a miniszter. Hozzátette, e mögött nincs semmilyen gazdasági érdek vagy szándék. A sörpiacot a fogyasztók határozzák meg, ha jó egy sör, meg fogják kóstolni, ha nem jó, nem fogják inni, ezen a kormány kevéssé tudna csak változtatni.
