Ukrán válság - Bővül az uniós szankciókkal sújtottak köre, rendkívüli EU-csúcs sem kizárt

Martonyi János elmondta, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett, és felszólították Moszkvát, hogy tegye meg ugyanezt, és utasítsa vissza a kelet-ukrajnai eseményeket.

Az Európai Unió elítéli, hogy Kelet-Ukrajnában fegyveresek olyan akciókat hajtanak végre, amelyek célja az ország destabilizálása. Az unió úgy értékeli, hogy az utóbbi napok eseményei nem enyhítették a válságot, sokkal inkább ennek ellenkezője történt - jelentette ki Martonyi János.

„(A tanács) követeli, hogy Oroszország vonja vissza csapatait az ukrán határ közeléből, és azonnal vonja vissza a Szövetségi Tanács felhatalmazását a fegyveres erő alkalmazására Ukrajna területén” - áll a külügyminiszterek tanácsa által elfogadott zárónyilatkozatban.

Martonyi János közölte, hogy a további vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmak elrendelése továbbra is a lehetséges uniós büntetőintézkedések második lépcsőjét jelentik, a harmadik szakaszba lépésről, a széleskörű gazdasági szankciók bevezetéséről most még nincs szó. Az Európai Bizottság jelenleg is vizsgálja, milyen szankciók jöhetnek szóba a harmadik lépcsőben, és az milyen hatással lehet az EU-ra és tagállamaira.

A zárónyilatkozatban a külügyminiszterek úgy fogalmaztak, hogy az Ukrajna destabilizálására irányuló bármilyen további orosz lépés újabb, széleskörű következményekkel járna az Európai Unió és Oroszország gazdasági kapcsolataiban.

Martonyi János a luxembourgi értekezleten ismételten aláhúzta, hogy amennyiben sor kerül ezekre a szankciókra, és Oroszország válaszintézkedéseket vezet be, akkor kiemelt figyelmet kell arra fordítani, hogy minden uniós tagországot más-más mértékben érinthetnek a negatív hatások, mert például Magyarország gázellátásának mintegy 80 százalékát fedezi orosz forrásból, és Magyarország teljes energiaellátásában is nagyobb arányt képvisel a földgáz mint más országok esetében.

„Mindenképpen szükség van méltányos tehermegosztásra és szolidaritásra. Mi erre számítunk” - hangoztatta Martonyi János a tanácskozás utáni sajtóértekezleten. Hozzátette: ez egy alaptétel, Magyarország esetében ugyanis az esetleges negatív hatások, különösen az energiaellátás terén, sokkal nagyobbak lennének.

A miniszter elmondta, hogy a tanácskozáson szó esett arról a levélről, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök 13 uniós tagállam és öt másik ország vezetésének írt, és amelyben az ukrajnai gázszállítások leállítását helyezte kilátásba. Erre a levélre egységes választ fog adni az Európai Bizottság - erősítette meg Martonyi János.

A külügyminiszterek tanácsa a zárónyilatkozatban a politikai reformok folytatására buzdítja Ukrajnát, egyúttal üdvözli, hogy Kijev teljesíti vállalásait, és a kormányzati struktúrákban igyekszik érvényesíteni a regionális sokszínűséget, a nyitottságot, szavatolni minden „kisebbséghez tartozó egyén” jogait, kivizsgálni az emberi jogok megsértéseit, az erőszakcselekményeket és fellépni a szélsőségesek ellen. Arra is felszólítja Kijevet, hogy gyorsan hajtson végre szerkezeti reformokat, lépjen fel a korrupció ellen, tegye hatékonyabbá a közpénzek kezelését ás átláthatóbbá a költségvetést. (MTI)