Uniós fellépés Magyarországgal szemben a pálinkafőzés adózása témájában
Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - amelynek egyik feladata, hogy ügyeljen az uniós szerződések betartására - csütörtökön több tucat ügyben marasztalt el különböző tagállamokat, az úgynevezett kötelezettségszegési ügyek havonta esedékes áttekintése során. Magyarország ezek közül három témában érintett.
A brüsszeli bizottság felszólította Magyarországot, hogy módosítsa azt a jogszabályt, amely bizonyos feltételek mellett mentesíti a gyümölcspárlatokat, vagyis a pálinkát a jövedéki adó alól. A magyar szabályozás értemében jövedékiadó-mentes a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka évi 50 liter mennyiségig.
Az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja. Az irányelv alapján Magyarország a szeszfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket 50 százalékkal csökkentheti évi 50 liter mennyiségig. A Magyarország által biztosított adómentesség meghaladja az uniós szabályozás által lehetővé tett mértéket.
Az Európai Bizottság ebben a témában úgynevezett indoklással ellátott vélemény formájában intézett felhívást Magyarországhoz. Ez az uniós szabályok szerint a kötelezettségszegési eljárás második szakaszának felel meg. Ha a szabályozást nem hozzák két hónapon belül összhangba az uniós joggal, az ügyet Brüsszel az EU luxembourgi székhelyű bírósága elé terjesztheti.
A második témában az Európai Bizottság nyomatékosan arra kérte Magyarországot, hogy nemzeti szabályozását hangolja össze a projektek környezeti hatásának vizsgálatáról szóló európai uniós szabályokkal. A testület ebben a kérdésben is indoklással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, és szintén két hónapon belül kell megfelelő választ adni.
A környezeti hatásvizsgálatról szóló európai irányelv egyik alapvető célja annak biztosítása, hogy a jellegüknél, méretüknél vagy elhelyezkedésüknél fogva a környezetre várhatóan jelentős hatást gyakorló projektek hatásvizsgálat-kötelesek legyenek.
Magyarország Brüsszel megítélése szerint helytelenül ültette át nemzeti jogába az irányelvet, különösen azokat a szempontokat, amelyeket a projektkiválasztási eljárás során alkalmaznak annak eldöntésére, hogy szükség van-e környezeti hatásvizsgálatra. A magyar jogszabály olyan mentesítési küszöbértékeket és feltételeket állapított meg, amelyek nem vették figyelembe az irányelvben szereplő kiválasztási feltételek összességét.
Magyarország időközben több jogszabály-módosítást is elfogadott az irányelvben megfogalmazott követelmények betartása érdekében - olvasható a brüsszeli közleményben. Az Európai Bizottság üdvözölte ezeket a módosításokat, de számára úgy tűnik, hogy számos projekt esetében még mindig vannak hiányosságok.
Az állatjóléti témában a bizottság ugyancsak indoklással ellátott vélemény formájában tíz tagállamot - köztük Magyarországot - felszólított arra, hogy hajtsák végre a hagyományos tojóketrecek használatának betiltását előíró irányelvet. Az uniós testület megállapította, hogy Belgium, Ciprus, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Spanyolország továbbra is engedélyezi a hagyományos tojóketrecek használatát annak ellenére, hogy a tilalom ez év januárjában hatályba lépett. A tagállamoknak 12 évük volt a felkészülésre.
Az irányelv előírja, hogy a tojótyúkok immár kizárólag fészkelő hellyel, kapirgáló térrel és ülőrúddal felszerelt "feljavított ketrecekben", illetve alternatív rendszerekben tarthatók. Az irányelv szerint minden egyes tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell biztosítani a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomkoptató eszközökről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli igényeiket. (MTI)
