Vajon tényleg korszakváltást ozhat Trump elnöksége?
A Trump-elnökség kezdetén: korszakváltás vagy irányváltás. Geopolitikai kérdőjelek címmel rendezett eseményen Fellegi Tamás, a kutatóközpont stratégiai igazgatója kifejtette: bár Trump korszakváltásra törekszik, a jövő dönti el, hogy valóban ezt jelenti-e majd az elnöksége. Sok jel mutat és mutatott arra - főleg a kampány utolsó részében -, hogy Trump korszakváltást akar elérni az elnöksége alatt - mondta. Hozzátette: ha ez valóban bekövetkezik, az "fenekestül forgatja fel" a második világháború utáni világot.
A szakértő szerint még nem lehet pontosan tudni, milyen lesz az új amerikai politika és milyen hatása lesz a NATO-ra. Kérdés, hogy a szövetség alapvetően változatlan marad-e, a költségvetési tehervállalás arányosabban oszlik-e meg a tagállamok között, vagy átértelmeződik a leglényegesebb elem, az 5. cikkely a közös védelemről - vetette fel. Ha az Egyesült Államok nagy változást akar e tekintetben, akkor korszakváltást hozhat Trump elnöksége, ha nem, akkor inkább csak irányváltásról lesz szó - mondta.
Fellegi Tamás szerint az a kulcskérdés, hogy az adminisztráción kívüli politikai, gazdasági folyamatok hogyan rendeződnek át, ezeknek mekkora "féken tartó erejük" van, mennyiben kötik meg a Trump-adminisztráció kezét a külső körülmények, összefüggések.
Az elemző kiemelte: sokan azzal magyarázzák Trump győzelmét, hogy az amerikai gazdaság és társadalom jelentős része vesztese lett az elmúlt éveknek, jelentős gazdasági veszteséget szenvedett el a társadalom. Kérdéses, hogy valóban visszatelepíthető-e jó tempóban az az ipar, amelyet az elmúlt években kihelyeztek olcsóbb, egyszerű termelési környezetbe, ezzel olyan nagy társadalmi veszteséget hátrahagyva az Egyesült Államokban, amelyet a politika nem volt képes kezelni - magyarázta.
Magyarics Tamás, a központ tudományos főmunkatársa hangsúlyozta: egy adminisztrációcserénél mindig kérdés, hogy mennyire folytatja az előző külpolitikát vagy vezet be új irányokat az új elnök. Érdekes jelek mutatnak arra, hogy a folyamatosságot nem lehet kizárni most sem, hiszen például Barack Obama, az előző amerikai elnök is már arról beszélt, hogy az Egyesült Államokban bizonyos mértékben túlterjeszkedett, és a terheket, amelyeket magára vett, nem szándékszik tovább viselni - mondta.
A szakértő szerint az Egyesült Államok a második világháború óta "a jótékony hegemón szerepét játszotta", vagyis figyelt arra, hogy a szövetségesei is meg legyenek elégedve. Ebből a szerepből lehet, hogy Trump "lehúzza a jótékony jelzőt", de a NATO költségvetéséről már egyébként is évtizedek óta folyik a vita, az Egyesült Államok mindig is többet fizetett be, mint a szövetségesek - mutatott rá. Hozzáfűzte: ugyanakkor a NATO nemcsak egy szövetségi rendszer, hanem az Egyesült Államok stratégiai érdekeit szolgálja, azaz nem csak jótékonyságból tartja fenn.
Magyarics Tamás egyúttal hangoztatta: nehéz még bármi biztosat mondani az új amerikai adminisztrációról, hiszen még csak három hét telt el Trump hivatalba lépése óta, és a kulcsfontosságú tanácsadók elképzelése nem mindig fedi az elnökét. Még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni - jelentette ki a kutató.
Kalkulátor ajánlónk:
Fix számokkal lottózol? Akkor ez neked való kalkulátor
