Vége az ingatlanközvetítőknek - 5 év múlva már kihal a szakma
Kövesdi Marcell, a Házbank.hu tulajdonos-ügyvezető igazgatója, ingatlanpiaci szakértő a fő problémát a szakmai képzés hiányosságaiban látja, amelynek következtében a magyar ingatlanirodák többsége továbbra is a személytelen közvetítésben látja a szerepét, a minél hamarabbi értékesítésre törekedve az eladási ár maximalizálása helyett, miközben az előbbi funkciókat az internet már jobban ellátja, mint ők.
Gyorstalpalón lesz valakiből "ingatlanos"
A hazai ingatlanközvetítői oktatások nagy része – az OKJ-s oktatáson kívül – az ingatlanirodák pár napos vagy egy hetes tanfolyamán történik, de a funkcionális és gyakorlati képzés helyett a lexikális tudást erősítik 'poroszos' oktatási rendszerben, ami nagyban eltér a nyugati országok oktatási módszerétől, ahol az értékesítő személyére és kompetenciáira helyezik a hangsúlyt.
Nem véletlen, hogy a magyar piacon ingatlanközvetítőnek jelentkezők több mint 50 százaléka 6 hónapon belül más megélhetés után néz.
Magyarországon napjainkban mintegy 3000 ingatlanközvetítő iroda 8 ezer értékesítővel dolgozik. Az ingatlanirodák száma érdekes módon évek óta nem változik érdemben, mert a szűkülő ingatlanközvetítői piacon a tranzakciószám nem növekedett, és így az átlagos bevétel sem mozdult el érdemben.
A csökkenő piaci részesedés miatt kieső irodákat pótolják azok is, akik kellő felkészültség nélkül nyitnak irodát a "dübörgő ingatlanpiacon"– mondta a szakértő. Becslése szerint az elmúlt évben 10 induló iroda közül négy fél éven belül bezárt.
Albérlet után fizetendő adó kalkulátor - számoljon velünk
Csökken az irodák súlya
Az irodák szerepe és súlya azonban folyamatosan csökken a magyar piacon, miközben például Franciaországban az ingatlanok 80 százalékát, az Egyesült Államokban pedig 90 százalékát ők értékesítik.
A magyarhoz hasonló piacon, például Csehországban az irodák jutaléka 3-6 százalék, és ők értékesítik az ingatlanok 70 százalékát, Ausztriában ugyanez az arány 80 százalék feletti, a jutalék pedig 4-6% között mozog
Kövesdi Marcell hangsúlyozta, a tulajdonos/eladó akkor jár el megfelelően, ha egyetlen, de profi irodát, vagy közvetítőt bíz meg, akinek az az érdeke, hogy minél magasabb áron adja el a házat, vagy a lakást. A tulajdonos ugyanis többnyire nem ért a piachoz és az eladáshoz, miközben a legnagyobb értéktárgyát, az ingatlanát akarja értékesíteni.
Mi van akkor, ha több ingatlanost is megbízunk egyszerre?
Ha azonban a tulajdonos több ingatlanost is megbíz az eladással, akkor egy negatív árversenynek teszi ki magát. Az ingatlanosok ugyanis látják az internetes felületeken, hogy kinek, milyen megbízása van, és mivel verseny van közöttük a jutalékért, mindjárt az első megközelítően jó ajánlatot tevő vevőnél megpróbálják rávenni a tulajdonost, hogy neki adja el a lakását, érvelve azzal, hogy ennél jobb ajánlatot úgysem kap.
Mit kéne másképp csinálni?
Kövesdi Marcell szerint a jó ingatlanosok képzéséhez legalább négy területen jelentős előrelépés szükséges: fejleszteni kell az informatikai támogatást, növelni kell a gyakorlati képzés szerepét, és előtérbe kell helyezni a szociális média professzionális használatát, valamint az ügyfél-elégedettséget kell alapértelmezett értékké tenni.
Kövesdi Marcell szerint az IT-technológiai támogatás fejlesztése nemcsak a papírmentes irodát teszi lehetővé, hanem ma a legnagyobb energiát lekötő adatrögzítésben is jelentős könnyítéseket hozhat. A szakértő szerint az oktatásban a legfontosabb alaptétel, hogy az ingatlanközvetítést csak a gyakorlatban lehet megtanulni.
Nagyon fontos a személyes kapcsolatfelvétel és például az ingatlan és környékének ismerete. Köesdi Marcell szerint nagy lehetőségeket rejt a szociális média a személyes kapcsolattartásban és a bizalom kiépítésében. Igaz, ezt a lehetőséget a magyar irodák 95 százaléka ma még nem használja ki, miközben a fejlett országokban ez az alapja az értékesítésnek.
A magyar piacon az ingatlanosok 5 százaléka is csak arra használja a közösségi médiát, hogy ingatlanokat tesz fel a felületre, ahelyett, hogy a kapcsolat- és a bizalomépítés elsődleges felületeként tekintene rá, mint például Amerikában. A lehetőség annál is inkább adott, mivel Magyarországon több mint 5 millió aktív felhasználója van a szociális médiának.
A szociális média – például a Fecebook – használta arra is jó, hogy az ingatlanos megőrizze a személyes kapcsolatot az ügyféllel, a korábbi eladókkal és vevőkkel, és így újabb megbízásokat szerezzen a már kiépült bizalom alapján.
És Önnek, Kedves Olvasó mi a véleménye a hazai "ingatlanos" szakmáról?Szívesen olvassuk véleményét a cikk alatti Fórumban.
