Vegyesen fogadták a vállalkozások az új adózási szabályokat
A K&H december elején 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte arról, mennyire tájékozottak a 2013-as adócsomag őket érintő változásait illetően, és azok előre láthatón milyen hatással lesznek vállalkozásuk helyzetére. „A kutatás adatai azt mutatják, hogy a kkv-k többsége már decemberben tájékozódott az idei adócsomag-változásokról. Viszonylag nagy eltérés tapasztalható azonban az egyes elemek ismertségét illetően. A 2013-tól életbe lépő új adózási szabályok közül a fordított ÁFA fizetéssel kapcsolatban a vállalkozások túlnyomó többsége (87%) jól informált, de közel hasonló arányban ismerik a pénztárgépeket az adóhatóság számítógépeivel összekötő szabályozást (85%), amelynek azonban tényleges hatályba lépése egyelőre még kérdéses.
Az újonnan bevezetett kisvállalati adózást (82%) és a kisadózó vállalkozások tételes adózását (81%) szintén nagyon magas arányban ismerték a megkérdezettek. Ezzel szemben a népegészségügyi termékadó módosítását, amely szerint ezentúl a NAV látja majd el az ezzel kapcsolatos feladatokat, a megkérdezett cégvezetők kevesebb, mint fele (44%) ismeri. Ennek oka az lehet, hogy ez a változtatás nem érinti a kkv-k teljes körét. Legkevésbé az újonnan bevezetett adókedvezményről, a szabad vállalkozási zónák kijelöléséről tájékozottak a vállalkozások. Ezt az új szabályozást a megkérdezett cégek alig harmada (31%) ismeri, holott az adókedvezmény mellett fejlesztési támogatást is nyújthat a vállalkozásoknak – magyarázta az eredményeket Németh László.
Az egyes adócsomag változások ismertségén túl azonban még lényegesebb, hogy az említett újítások hatásait hogyan ítélték meg a vállalkozások. „A visszajelzések alapján a kkv-k jelentős része vélte úgy, hogy a módosításoknak nem lesznek különösebb hatásai a cég működésére. A vállalkozások a két új adónemmel
kapcsolatban voltak leginkább bizakodók: a kisvállalati adóról (kiva) minden negyedik, míg a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) minden hetedik vállalkozás gondolta úgy, hogy pozitívan befolyásolja cégüket. Ez az arány azonban a kiva esetében a tényleges regisztráltak számában messze nem tükröződött, hiszen az NGM eddigi adatai alapján a katát több mint 50 ezren, a kivát azonban csupán néhány ezer vállalkozás választotta. Ennek oka feltehetően az lehet, hogy még december végén sem volt minden részlet ismert, így a vállalkozások inkább maradtak az eddig alkalmazott adózási szokásoknál” – mondta el a kkv szakértő.
A legnagyobb bizonytalanság a szabad vállalkozási zónák kijelölésével, illetve a népegészségügyi termékadó módosításával kapcsolatban tapasztalható. Az előbbinél a kkv-k 34%-a, míg az utóbbinál 27%-uk nem tudja még, hogyan fogja befolyásolni vállalkozásuk életét. A helyi iparűzési adó módosításához a legnegatívabb a kkv vezetők hozzáállása, minden ötödik megkérdezett kifejezetten negatívan értékelte a hipa módosítását.
