Megér az országnak évi több mint 20 milliárdot, hogy működjön a Vértesi Erőmű?

A vértesi erőművet a magyar villamosenergia-rendszer nélkülözni tudja, ugyanakkor a fogyasztóknak az adófizetőknek havi csaknem kétmilliárd forintjába kerül az ott dolgozó kétezer ember foglalkoztatása - hangzott el a parlament gazdasági bizottsága energetikai albizottságának keddi ülésén - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)

Az albizottság azért tűzte napirendjére az erőmű jövőjének kérdését, mert a továbbműködtetésről a kormány a múlt héten határozatot hozott. A szociálpolitikai alapú további működés legfeljebb 2020-ig tarthat, de az ott dolgozóknak három évvel korábban tudniuk kell, hogy megszűnik a munkahelyük - hangzott el a vitában. Hónig Péter közlekedési hírközlési és energiaügyi miniszter az erőműről elmondta, hogy az 4-szer 60, azaz 240 megawatt kapacitású, négy blokkból áll, ezek közül kettő szén és biomassza együttégetésére is alkalmas, a másik két blokk csak széntüzelésű. A technológiája 50 éves, elavult, a hatásfoka alig haladja meg a 20 százalékot, legfeljebb 2020-ig működhet. Mártha Imre, a Magyar Villamos Művek (MVM) Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a magyar villamosenergia- felhasználás 3,5 százalékát állítja elő a Vértesi Erőmű Zrt., ezt a többi erőmű pótolni tudja. Legfeljebb sorozatos egyidejű leállás, vagy extra hideg és meleg napon lenne rá szükség, de erre kicsi az esély. Amíg 73 eurón állt 1 megawatt villanyáram tőzsdei ára, addig is csak a támogatásként kapott "szénfillérekből" tudott talpon maradni az erőmű, mióta a fajlagos ár vissza esett 35 euróra, veszteséget termel. Idén a szénfillérekkel együtt 20 milliárd forint támogatásra szorul, ebből az MVM havi 1 milliárdot fizet, de jövőre ezt már nem tudja vállalni. Szabó Pál, az erőmű vezérigazgatójának beszámolója szerint, gazdasági értelemben csődben van a társaság, viszont a kormány - foglalkoztatáspolitikai indokkal - életben akarja tartani még egy ideig. Ha leállítanak két blokkot, és a másik kettőt átállítják biomassza tüzelésre, akkor ugyan szabadul fel szén-dioxid kvóta, viszont négy év múlva elfogy a zöld kvótája az erőműnek. A jelenlegi mintegy 2.100 fős létszámot az év végére 1.550 főre csökkentik: 257 embernek mondanak fel, a többiek nyugdíjba mennek, illetve megszűnik a határozott idejű szerződésük. A privatizációval kapcsolatban az hangzott el, hogy biomasszával és veszélyes hulladékkal működtetett volna tovább két blokkot az első jelentkező, de a német-osztrák hátterű felügyelő bizottsága megtiltotta a vásárlást, mivel hosszúnak ítélték a megtérülést. A második helyen szereplő török céggel még tárgyalnak. Szóba került egy GKI által készített tanulmány is, amely azt javasolja, hogy jövőre zárják be a bányát, és 2020-ig két blokkot üzemeltessenek tovább biomassza és egyéb tüzeléssel. Az erőmű további működtetéséért szállt síkra Keleti György (MSZP), és Bencsik János (Fidesz), aki képviselősége mellett Tatabánya polgármestere, és így érintett az ügyben. Bencsik János azt szorgalmazta, hogy az erőmű bezárása előtt három évvel tudniuk kell a dolgozóknak, hogy megszűnik a munkájuk, hiszen addig más munkahelyeket kell létesíteni a térségben, mert jelenleg ilyen nincs.