Vespucci Partners: Ezek egy startup kudarcának korai jelei

A startup ökoszisztémában sztenderd szabály, hogy nem minden kezdő vállalkozás lesz sikeres. Olyannyira nem, hogy a kockázati tőkelapok tapasztalatai alapján tízből mindösszesen egy vagy két startup ér el nagy sikert, további kettő-három képes lesz a befektetett tőkét visszahozni, esetenként meg is duplázni. És bizony a fennmaradókra bukás vár. De mi történik azzal a négy-öt startuppal, amelyik nem lesz sikeres? Mikor mondhatja azt egy kockázati tőkealap-kezelő, hogy egy adott céggel nem éri meg foglalkoznia? És egyáltalán, hogyan kezeli a bukásokat egy felelősségteljes kockázati tőkealap? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket boncolgat legújabb írásában Sohajda Júlia a Vespucci Partners honlapján.

Egy kockázatitőkealap-kezelő nem csak befektet, hanem tudást is ad

Mint ahogyan a kockázatitőkealap-kezelő társalapítója írja, sok vállalkozó elmondja, hogy a befektetői egyszerű tőkeforrások, és a tőkéjükön kívül kevés kézzel fogható segítséget kapnak. A Vespucci Partners kifejezetten magyar-amerikai hibrid startupokat segít (mint a Haris Digital, a Poliloop és a Transcend) a növekedésben, ezért Magyarországon és az amerikai kontinensen is jelen vannak. Ezen kívül rendkívül fontosnak tartja, hogy a tőkén túl tudást, tapasztalatot, adott esetben infrastruktúrát, stratégiai és üzleti tanácsokat és kapcsolati hálót is biztosítsanak a startupok számára. „Nagyon aktívan monitorozzuk a startupjainkat minden kulcsfontosságú területen, és ahol esetleg lemaradást tapasztalunk, rögtön igyekszünk gyors segítséget biztosítani akár a kapcsolati hálónkon keresztül egészen a Series A körig, ahonnan kezdve már az új befektetőkkel megosztva csináljuk ezt”. Hozzáteszi, mindezt azért teszik, mert az az érdekük, hogy az általuk képviselt és támogatott startupjaik minél sikeresebbek legyenek, és megpróbálják eltolni a hüvelykujj szabályt olyan irányba, hogy ne bukjon el öt-hat startup a tízből, hanem csak kevesebb.

Mérföldkövek elérésére sarkallják a startupokat

Mielőtt tőkebefektetésre érdemesnek nyilvánítanak egy startupot, több szempontból felmérik azt. Átvilágítják a jogi és a technológiai helyzetét, magát a vállalkozás mögött álló csapatot. „Mégis kijelenthető, hogy függetlenül attól, hogy mindent megtettünk, és a lehető legjobb döntést hoztuk meg, legyen az akár negatív, akár pozitív, minél koraibb fázisban vagyunk, annál több a bizonytalansági együttható. Ezért alakítottunk ki egy olyan üzleti modellt, amelyben a finanszírozási igényben megfogalmazott, majd a befektetési szerződésben szereplő pénzösszeget nem egy összegben, hanem előre meghatározott technológiai, HR, üzletfejlesztési és eladási mérföldkövek elérésekor folyósítjuk a cégeknek” – avat be az üzleti modell részleteibe Sohajda Júlia.

Van olyan, amikor el kell engedni egy startup kezét

Mint kiderül, a lényeg az, hogy minél hamarabb felismerjék azt az egy-két vállalkozást, amelyek kimagaslanak a mezőnyből, amelyek unikornis jelöltek. És persze legalább ennyire fontos az is, hogy időben felismerjék, ha egy startup nem működik. „Ez utóbbi esetben sincs még minden veszve, hiszen több oka lehet a lemaradásnak, és a megfelelő segítséggel még visszatalálhatnak a siker felé vezető útra. Persze előfordul olyan helyzet is, amelyben a körülmények miatt úgy kell döntenünk, hogy elengedjük a vállalkozás kezét, és leírjuk a költséget, nem finanszírozzuk tovább, mert már nem látjuk benne azt a lehetőséget, hogy olyan hozammal tudjon térülni, ami számunkra megérné” – emeli ki Sohajda Júlia.

A kockázatitőke az innovációs ökoszisztéma táptalaja

A kudarc lehetséges okait sorra végigveszi a Vespucci Partners társalapítója, így kiemeli az időzítést, a piaci igények téves felmérését és a nem megfelelő finanszírozási igény. Hozzáteszi: a kockázatitőke nagyon fontos szerepet játszik az innovációs ökoszisztémában. E nélkül a csapatoknak kevesebb lehetőségük lenne a tapasztalatszerzésre, kevesebb járható utat ismernének meg.

De mint kiderül, a startupok a kudarcokból is sokat profitálhatnak, de azért a kockázatitőkealap-kezelők azon dolgoznak, hogy ez jobb esetben ne történjen meg. „Minden hónapban szakértő auditorok segítségével monitorozzuk, hol tartanak a portfóliónkban szereplő startupok pénzügyi, technológiai, jogi és értékesítési területen. Erre azért van szükség, hogy pontosan tudjuk, hol van lemaradás, így a később jelentkező esetleges kockázatokat már azelőtt ki tudjuk szűrni, hogy a vállalkozás elérne a kényes pontra” – zárja gondolatát Sohajda Júlia.