Vészesen fogynak a Föld aranykészletei
Az IntierraRMG kutató és adatszolgáltató cég legfrissebb tanulmánya szerint csökkennek az aranyfelfedezések Aranybányában. Ez az egy évtizede tartó romló tendencia az utóbbi négy évben felgyorsult, és ha ez folytatódik, az már az aranykínálatra is kihathat. Hiába emelkedett a globális aranykitermelés szintje történelmi magasságokba az utóbbi években, ha nem történik drámai fordulat a feltárásban, vagyis nem sikerül a készleteket pótolni a következő néhány évben, akkor folyamatosan kevesebb arany lesz elérhető a piacokon.
Mennyiségileg 2003-2004 volt a legjobb periódus elmúlt évtizedben: akkor 400 millió uncia aranyat találtak, igaz, ezek aranykoncentrációja tonnánként átlagban mindössze 1,65 gramm volt. Minőségileg a legjobbnak a 2007-2008-as évek bizonyultak, amikor a 390 millió uncia újonnan felfedezett arany átlagos koncentrációja 2,65 gramm volt. Figyelmeztető, hogy csak ebben a két évben haladta meg az aranykoncentráció a 2,5 gramm/tonnás szintet, ami felett szakértők gazdaságosnak tartják a sárga nemesfém kiművelését. Maximum 5-25 gramm/tonna aranykoncentrációt lehet elérni, ha a kőzetet lefejtik a kvarc-sávokról.
Az utóbbi egy évtizedben Afrikában találták a legtöbb, 479 millió uncia és legjobb minőségű, 2,8 átlag gramm/tonna átlagos koncentrációjú aranyat, ezzel szemben Észak-Amerikában csak 290 millió unciát, mely átlagos aranykoncentrációja 1,3 gramm/tonna volt. Európában 240 millió uncia új aranyat mutattak ki 2003-2012 között, 2 gramm/tonnás minőségben, Dél-Amerikában 188 millió unciát, míg Ausztráliában 74 milliót, 1,4-1,4 gramm/tonna aranykoncentrációval.
Glen Jones, az IntierraRMG igazgatója szerint a következő években akár élesen csökkenhet az aranykutatás. Ezt elkerülendő jelentős technikai fejlődés volna szükséges. Ám az eddig feltáratlan jelentős aranykészletek olyan helyeken találhatók – jelesül Afrikában –, ahol az alacsony bérek miatt szinte mindennaposak a bányászsztrájkok, ráadásul arrafelé a geológiai feltételek sem kedveznek a kitermelésnek. De nincs mese, míg az aranybányászat utóbbi pár évét a nagyszabású költekezések jellemezték, most inkább a drasztikusan csökkenő meglévő lelőhelyek fejlesztésére kellene összpontosítani, még az olyan területeken is, ahol a kockázat magas – állapítja meg a tanulmány.
Magyarországon mosással kinyerhető úgynevezett föveny- vagy mosóarany elsősorban a Duna és a Dráva mentén található. Nagy Béla: Van-e arany a magyar földben címmel 1998-ban megjelent írása szerint 1933-ban az MNB megbízásából a Duna Mosonmagyaróvár és Győr közötti szakaszán nagyon körültekintő aranymosási kísérleteket végeztek, s a hordalékban köbméterenként 0,05–0,1 gramm aranyat mutattak ki. A Duna egész magyarországi szakaszán az arany apró pikkelyekben megjelenik. Nagy Béla szerint érdekes arany-előfordulásokról tudni a Duna-terasz kavicsait feltáró kavicsbányákból (a Csepel-szigeten és Budakalászon), melyekben kivételesen 0,05–0,1 grammos szemcsék is előfordulnak, de csak mélyen a talajvízszint alatt.
A Dráva mentén is találkozni mosóarannyal. Sőt a múlt század első felében mostak aranyat a Zagyvából és a Tarnából is. Nagybörzsöny határában a középkor óta több ponton ismeretesek nemesfém-előfordulások. A mai Magyarország területén utoljára a 17. század végén bányásztak közvetlenül aranyat, sőt még a 18. század második felében is kinyerték (az ezüst mellett) Telkibányán. A nemesfémbányászat felélesztésére a XIX. század óta történtek kísérletek, mindeddig sikertelenül. 1954–57 között állami nyomásra a régi bányajáratokban kerestek aranyat. Az utolsó teljes körű geofizikai mérés és kutatás nyomán készített 1964. évi tanulmány végkövetkeztetése azonban az volt, hogy bár a területen van arany, az gazdaságosan nem nyerhető ki. A ’90-es évek elején ismét kutatni kezdtek a Börzsönyben, az MNB közreműködésével, de végül ennek sem lett eredménye.
Több geológus úgy véli, hogy ott az aranykoncentráció gyenge, nem éri el a gazdaságosnak tartott tonnánkénti 2 grammot, és a teljes készlet a kritikusnak tartott 10 tonna alatt marad. 1996 elején az ausztrál Rhodes Minings által tulajdonolt Enargit Kft. azt állította, hogy az egyik legnagyobb kelet-közép-európai aranylelőhelyet fedezte fel Recsk-Lahócabányán, próbafúrásai alapján legkevesebb 31 tonna aranyat feltételezett, hozzátéve, a mélyebb rétegek – mivel az aranyérc lefelé dúsul – még további ércvagyont rejthet, ám azok aranytartalma mindössze 0,8 gramm lehet. Ám e téren azóta sem történt előrelépés.
Forrás: Conclude Zrt.
