Világvége? Másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége az emberiségnek
Amennyiben a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre - derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, amely a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről - az állat- és a növényfajokról - ad számot.
A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentés 16 olyan fő területet határoz meg, ahol mihamarabbi beavatkozásra lenne szükség a globális ökológiai lábnyom féken tartásához, mint például: az élelmiszerlánc hatékonyságának növelése, a víz, energia és nyersanyagok felhasználásának limitálása, valamint az üvegházhatás csökkentése.
A javaslatok között szerepel továbbá a tengerek túlhalászásának visszaszorítása, a megújuló energiatermelés 2050-ig történő megduplázása és a hulladékok jelentős csökkentése. A jelentés kiemeli a szegény és gazdag országok közötti különbségeket. A fejlett országok ökológiai lábnyoma átlagosan ötször akkora, mint a szegényeké.
Napjainkban a legnagyobb egy főre jutó ökológiai lábnyommal rendelkező országok Katar, Kuvait, az Egyesült Arab Emírségek, Dánia, az Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Ausztrália, Hollandia és Írország. Magyarország a fenntarthatóság tekintetében az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az unióban Portugália és Bulgária után. Ennek ellenére még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől - közölte a WWF Magyarország kedden az MTI-vel.
A kormányok azonban úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével - mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél is több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.
Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére "katasztrofális növekedés" felé tart a század végére - mutatott rá a Természetvédelmi Világalap. Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy "túszul ejtené" őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.
