Zuhanó bányaadó-bevételek okozhatják az ausztrál kormányfő vesztét

Az ausztrál kormány 824 millió dollárt kasszíroz az idén a 30 százalékos vasérc- és szénadóból, noha tavaly októberben még 2,2 milliárdra számított. És a következő négy évre most körvonalazódó 3,7 milliárdos bevétel is kevesebb a korábban vártnál. Ezek csökkenthetik Julia Gillard miniszterelnök újraválasztási esélyeit az idén szeptemberben esedékes választásokon, miután a csökkenő adóbevételek miatt a kormányzó Munkáspárt nem tudja megakadályozni a költségvetési deficitet.
 
Ezt kihasználva az ausztrál Zöld párt a bányaadó-kulcsok emelése mellett kampányol. Az adóbevételek zuhanása miatt romlottak Gina Rinehart, a világ legnagyobb vasérc-készletét rejtő nyugat-ausztráliai Pilbara régió feltárásának jogával rendelkező Hancock Prospecting ausztrál bányacég tulajdonosa érdekérvényesítési lehetőségei, ő ugyanis a 2011-ben bevezetett ausztrál bánya jövedelemadó fő veszteseként a sáp mérséklését sürgette. 
 
Eközben a kanadai Quebec tartomány is a bányákon akar meggazdagodni. A kitermelt mennyiség után – tehát az eredménytől függetlenül – royaltyt fizettetne valamennyi bányatulajdonossal a tartományi kormány, ugyanakkor a nyereséges cégeket profitmarzsuk után progresszív adóval terhelné meg. E két sáptól Quebec éves szinten 200 millió dolláros bevételt vár 2015-re, ami az azt követő tucat év alatt akár évi 1,8 milliárd dollárra nőhet. A quebeci bányaszövetség szerint nem megfelelő az adóterhek kivetésének időzítése, azok miatt ugyanis egyes bányavállalatok fejlesztésük elhalasztására kényszerülhetnek. Ezzel szemben a Quebecben három aranybányát üzemeltető kanadai Agnico-Eagle Mines összességében minimálisnak tartja az új terhek hatását a működésére. Sőt abban bízik, azok hozzájárulhatnak az iparág stabilitásához és ahhoz, hogy a befektetői bizalom hosszabb távon fennmaradjon.

Forrás: Conclude Zrt.