A 2027-es költségvetés nem adócsökkentést, hanem az adóterhek átrendezését hozhatja

A 2027-es költségvetés részletes törvényjavaslata és az adómódosítások pontos szövege egyelőre nem ismert, ezért a Niveus az eddig bejelentett intézkedések várható következményeit értékeli. Tisztázatlan például az egyes adóalapok meghatározása, a kedvezmények feltételrendszere és a folyamatban lévő beruházásokra vonatkozó átmeneti szabályozás.

A nagyvállalati adóemelés a beruházásokat is érintheti

A 180 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalkozások társasági adóterhének emelését tervezik. A sajtótájékoztatón elhangzottak szerint a nagyvállalatok tényleges, kedvezmények figyelembevételével számított adóterhelését a jelenlegi 6–7 százalékról körülbelül 11 százalékra emelnék. A változás különösen azokat a nagyvállalatokat érintheti érzékenyen, amelyek jelentős magyarországi nyereséget termelnek, mivel csökkenhet az adózott eredményük és a beruházásokra fordítható forrásuk. A jelenlegi, 2017 óta alkalmazott 9 százalékos társaságiadó-kulcs Magyarország beruházásvonzó képességének egyik fontos eleme volt, ezért az adóteher növekedése a befektetői döntéseket is befolyásolhatja.

„Az árbevétel önmagában nem feltétlenül tükrözi a vállalat tényleges teherviselő képességét. Egy nagy forgalmú, de alacsony nyereséghányaddal működő cég egészen más helyzetben lehet, mint egy hasonló árbevételű, magas hozzáadott értékű szolgáltató” – hangsúlyozza Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

A tényleges adóteher a nyereségességtől és az igénybe vehető kedvezményektől is függ. Nem ismert, hogy az árbevételi küszöböt vállalatonként vagy cégcsoportonként vizsgálják-e, illetve melyik üzleti év adatai számítanak. A szabályozás az értékhatár közelében a vállalati struktúrák kialakítását is befolyásolhatja.

A fejlesztési adókedvezményeknél a hazai hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés és az innováció kerülhet előtérbe. Ez kedvezhet a technológiai és mérnöki tevékenységeknek, valamint a hazai beszállítói hálózatot erősítő beruházásoknak, miközben egyes nagy volumenű, kisebb hazai hozzáadott értékű gyártóprojektek – például akkumulátorgyári beruházások – hátrányba kerülhetnek.

Különösen fontos, hogy az új feltételek kizárólag a jövőbeni projektekre vonatkoznak, vagy a már előkészítés alatt álló beruházásokat is érintik. A bizonytalanság beruházási döntések elhalasztásához vezethet, ezért a kiszámítható szabályozás és a gyors ügyintézés kulcskérdés.

Háromszorosára nőhet az egyik kiskereskedelmi adókulcs

A kiskereskedelmi különadó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészének kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedhet, miközben az első egymilliárd forint adómentes maradna, a magasabb sávok kulcsai pedig nem változnának.

Egy 10 milliárd forintos tényleges adófizetéssel érintett adóalap esetében az érintett sáv adója háromszorosára, 15 millió forintról 45 millióra nőhet. Mivel a különadó az árbevételhez kötődő adóalapot terheli, az alacsony árréssel működő kereskedők számára is jelentős többletköltséget okozhat.

Az árrésstop tervezett megszüntetése nagyobb mozgásteret adhat az árak alakításában, de nem jelenti automatikusan, hogy a kereskedők a teljes adóemelést a vásárlókra háríthatják. Ebben a piaci verseny, a fogyasztók árérzékenysége és a beszállítói költségek is meghatározók lesznek.

A reklámadó költségeit a magyar hirdetők is megérezhetik

A már egy jó ideje nulla százalékos reklámadó 2027-ben 3,75 százalékos kulccsal válhat ismét tényleges teherré, ami a reklámközzétevők mellett közvetve a hirdetők és az ügynökségek költségeit is növelheti.

Különösen fontos kérdés, hogyan lesz érvényesíthető az adó a Meta és a Google típusú nemzetközi digitális platformokkal szemben. A külföldi szereplők a többletköltséget akár részben vagy egészben továbbháríthatják a magyar hirdetőkre. „A magyar médiavállalatok versenyhelyzete szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai és a nemzetközi szereplőkre a gyakorlatban is összehasonlítható szabályok vonatkozzanak” – emeli ki Bagdi Lajos.

A tényleges hatás attól is függ, változik-e az adóalanyok köre, az adóalap meghatározása vagy a hirdetési szerződések szereplőinek felelőssége.

A sport-tao megszüntetése a vállalati támogatásokat is átalakíthatja

A sport-tao rendszerének tervezett megszüntetésével a vállalkozások elveszíthetnek egy fontos adótámogatási lehetőséget, miközben a változás közvetve vagy közvetlenül több százezer embert érintő sportegyesületek és utánpótlásprogramok finanszírozására is kihathat.

A vállalatok támogatási hajlandósága csökkenhet, ha megszűnik a közvetlen támogatáshoz kapcsolódó adóelőny. A központi költségvetési finanszírozás ugyanakkor átláthatóbb forráselosztást tehet lehetővé, amennyiben nyilvánosak a támogatási szempontok és ellenőrizhető az eredményesség. Különösen fontos tisztázni, mi történik a már vállalt, illetve több évre szóló támogatási konstrukciókkal.

Az szja-csökkentés több nettó bért, de új elszámolási feladatokat hozhat

A minimálbérhez kapcsolódó szja-teher a bejelentések szerint 15-ről 9 százalékra mérséklődhet, a kedvezmény pedig havi 680 ezer forintos jövedelemig fokozatosan érvényesülne.

A teljes hat százalékpontos csökkentés minden 100 ezer forintnyi érintett adóalap után havi 6000 forinttal növelheti a nettó keresetet. Ez önmagában nem emeli a munkáltatók bruttó bérköltségét, de hatással lehet a bérfelülvizsgálatokra, a bérfeszültségekre és a munkavállalók megtartására.

A részletszabályokból derül majd ki, hogyan kell kezelni a különböző jövedelemtípusokat, a prémiumokat és az egyéb változó kifizetéseket, illetve szükség lesz-e éves elszámolásra vagy korrekcióra.

A bejelentés szerint a kétgyermekes anyák szja-mentessége 40 éves korig járna, míg a három- vagy többgyermekes anyáké élethosszig fennmaradna. Az anyák szja-mentességénél tervezett havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatára magasabb keresetű jogosultaknál részben visszaállíthatja az adófizetési kötelezettséget, miközben az értékhatárig továbbra is jelentős nettó előnyt biztosíthat.

Tisztázni kell, hogy a korlát minden jogosulti csoportra vonatkozik-e, miként érinti a korábban megszerzett jogosultságokat, és kizárólag az egymillió forint feletti jövedelemrész válik-e adókötelessé. A prémiumok és változó bérek miatt a munkáltatóknak a bérszámfejtést és a dolgozói tájékoztatást is az új szabályokhoz kell majd igazítaniuk.

A társasági adó, a különadók, a fejlesztési kedvezmények és a munkavállalókat érintő változások együttesen határozzák meg egy-egy vállalkozás tényleges helyzetét. A cégeknek ezért érdemes előzetesen felmérniük a tervezett intézkedések hatását az adófizetési kötelezettségeikre, a beruházásaik megtérülésére és a bértervezésükre, különösen, ha egyszerre több módosítás is érinti őket.