A beruházásoknál termelékenységi fordulatra van szükség

A beruházások 2023-ban 7,7, 2024-ben további 1,1 százalékkal zsugorodtak – ekkora visszaesést alig néhány uniós ország produkált. Eközben a beruházási ráta a GDP arányában 2024-ben is 23 százalék volt. Ez nem ellentmondás, hanem figyelmeztetés a beruházási szerkezeten érdemes változtatni – nem csupán a volumenén.

A foglalkoztatottak száma közben már közel jár a fenntartható felső határhoz – ezen az oldalon nincs több tartalék. Ami marad, az a termelékenység: ma gyakorlatilag ez az egyetlen valós forrása a magyar gazdasági növekedésnek. Ezért áll ki a VOSZ a tagvállalatok egyedi fejlesztésének segítése mellett gazdaságpolitikai szinten is a termelékenység-központú szemléletváltás mellett.

„A VOSZ-nál abban tudunk segíteni, hogy egy vállalkozó a jó fejlesztéshez finanszírozást és használható tudást találjon. E törekvésünk részeként indítottuk el a 100 Nap - 100 Vállalkozás programot is. A személyes interjúk során összegyűjtött jó gyakorlatokat, sikerrecepteket megosztjuk a tagvállalatokkal. Egy idegen cég példájából azonban csak akkor lehet igazán tanulni, ha a vállalkozó azt is pontosan látja, akár konkrét számításokkal alátámasztva, hogy mások milyen változtatásokkal csökkentették az átfutási időt vagy az egy termékre jutó költséget. Ezeket a tapasztalatokat, ezt a tudást azután be kell építenie a saját cégének működésébe. Ezt nevezem okos beruházásnak” – mondja Gazsi Attila, a VOSZ elnöke.

Termelékenységi fordulatra van szükség

A VOSZ egyértelműen fogalmaz: a következő gazdaságpolitikai ciklus tétje a termelékenység, a magasabb hozzáadott érték és a beruházási szerkezetváltás. A szervezet ezért egy termelékenység-központú fordulat mellett érvel, amelyben az állami támogatás, a kedvezményes finanszírozás, a beruházásösztönzés, a digitalizáció, az energiahatékonyság és a kkv-fejlesztés egyetlen mércéhez igazodik: növeli-e a magyar vállalkozások hozzáadott értékét és termelékenységét. Ehhez országos hálózatán keresztül strukturált vállalkozói visszajelzést, ágazati inputot és konkrét szakmai javaslatokat kínál a gazdaságpolitikai döntés-előkészítéshez.

Ez a gyakorlatban azt jelenti: a beruházások megítélésénél nem a volument, hanem azok termelékenységi hatását kell mérni – egységes mérési rendszerrel és termelékenységi auditokkal. A digitalizációs, AI- és automatizációs fejlesztéseket célzottan kell ösztönözni, az energiahatékonysági beruházásokat pedig termelékenységi célokhoz kell kötni.

A kedvezményes hitelnek – így a Széchenyi Kártya Program továbbfejlesztésének is – a likviditás mellett a technológiai előrelépést is szolgálnia kell: magasabb kamattámogatással azoknak, akik digitalizálnak, automatizálnak vagy energiát takarítanak meg.

A VOSZ emellett egy kkv-knak szóló technológiai adaptációs alap létrehozását szorgalmazza – nem általános eszközbeszerzésre, hanem konkrét termelékenységi ugrásra: mesterséges intelligenciára, robotizációra, digitális vállalatirányításra, adatvezérelt értékesítésre. Az állami beruházásoknál és közbeszerzéseknél pedig nagyobb átláthatóságot és nemzetközi költség-benchmarkot javasol, hogy visszaszoruljon a túlárazás, és nagyobb tér jusson a versenyképes hazai vállalkozásoknak.