A BIS szerint a stabilcoinok feldarabolhatják a globális pénzügyi rendszert

A BIS szerint a megoldást nem a magánkibocsátású digitális dollártokenek, hanem a szabályozott környezetben működő, tokenizált jegybankpénz és kereskedelmi banki pénz jelentheti.

A Nemzetközi Fizetések Bankja, vagyis a Bank for International Settlements (BIS) komoly figyelmeztetést fogalmazott meg a stabilcoinok rohamos térnyerésével kapcsolatban. A bázeli székhelyű intézmény éves gazdasági jelentésében arra jutott, hogy a fiatdevizákhoz kötött digitális eszközök terjedése hosszabb távon széttöredezheti a nemzetközi monetáris rendszert, és csökkentheti az egyes országok képességét arra, hogy saját pénzpolitikájukat hatékonyan alakítsák.

A BIS szerint a központi bankoknak és a pénzügyi szektornak fel kell gyorsítaniuk a jegybankpénz, a kereskedelmi banki betétek és más pénzügyi eszközök tokenizációját. A szervezet ezt biztonságosabb és intézményileg stabilabb alternatívának tartja a magánvállalatok által kibocsátott stabilcoinokkal szemben.

Aggasztó méretet ért el a stabilcoinpiac

A BIS jelentése különösen óvatos hangot ütött meg a megközelítőleg 316 milliárd dolláros stabilcoinpiaccal kapcsolatban. Az intézmény szerint ezek a digitális eszközök jelenlegi formájukban nem rendelkeznek azokkal a jogi, intézményi és pénzügyi tulajdonságokkal, amelyek szükségesek lennének ahhoz, hogy nagy léptékben biztonságos és stabil pénzként működjenek.

A stabilcoinok jellemzően valamely hagyományos fiatdeviza, elsősorban az amerikai dollár árfolyamát követik. Bár a kibocsátók általában azt állítják, hogy tokenjeiket megfelelő tartalékeszközök fedezik, a BIS szerint a tartalékok kezelése és átláthatósága továbbra is strukturális kockázatokat hordozhat.

A jelentés arra is figyelmeztetett, hogy amennyiben a lakosság és a vállalatok jelentős összegeket helyeznek át a kereskedelmi banki betétekből magánkibocsátású digitális tokenekbe, az csökkentheti a bankok stabil finanszírozási forrásait. Ez végső soron a hitelezési képességük romlásához vezethet, ami nemcsak a pénzügyi szektort, hanem a reálgazdaságot is érzékenyen érintheti.

A kereskedelmi bankok a náluk elhelyezett betétek egy részét vállalati és lakossági hitelek finanszírozására használják. Ha ezek a források nagyobb volumenben stabilcoinokba áramlanak, a bankok kevesebb pénzt tudhatnak kihelyezni a gazdaságba, vagy drágább forrásokból kell pótolniuk a kieső finanszírozást. Ez magasabb hitelkamatokat és visszafogottabb gazdasági aktivitást eredményezhet.

Nem tekinti tartós pénzügyi alapnak a stabilcoinokat a BIS

A BIS világossá tette, hogy a stabilcoinokat nem tartja a jövő monetáris rendszerének tartós és megbízható alapjának. A szervezet szerint a digitális pénzügyi infrastruktúra fejlesztésének inkább a tokenizált kereskedelmi banki betétekre és a tokenizált jegybankpénzre kellene épülnie.

Ezek a digitális pénzformák szabályozott infrastruktúrán működnének, világosan meghatározott jogi és intézményi keretek között. A BIS úgy véli, hogy ez a modell képes lenne megőrizni a pénzügyi innováció és a tokenizáció előnyeit, miközben nem veszélyeztetné a monetáris rendszer stabilitását.

A jelentés szerint a jelenlegi szabályozási megközelítés önmagában nem feltétlenül elegendő a stabilcoinok gyors növekedéséből fakadó kockázatok kezelésére. Ha a magánkibocsátású digitális pénzek szerepe tovább erősödik, a döntéshozóknak új egyensúlyt kell találniuk a fizetési rendszerek modernizációja, a verseny támogatása és a monetáris stabilitás megőrzése között.

A BIS álláspontja alapján a stabilcoinok szabályozása nem kizárólag fogyasztóvédelmi vagy pénzmosás elleni kérdés. A tokenek terjedése közvetlenül érintheti a bankrendszer finanszírozását, a pénzpolitika működését és az országok monetáris önállóságát is.

Felgyorsulhat a stabilcoin-dollárosodás

A jelentés kiemelt figyelmet fordított a „stabilcoin-dollárosodás” jelenségére. Ez azt a folyamatot jelenti, amikor az amerikai dollárhoz kötött digitális tokeneket egyre szélesebb körben használják olyan országokban, ahol a helyi fizetőeszköz gyenge, magas az infláció, vagy alacsony a hazai pénzügyi rendszerbe vetett bizalom.

A klasszikus dollárosodás során a lakosság és a vállalatok a helyi fizetőeszköz helyett vagy mellett széles körben használnak valamilyen külföldi devizát, leggyakrabban amerikai dollárt. A stabilcoin-dollárosodás ugyanezt a folyamatot digitális formában gyorsíthatja fel, mivel a dollárhoz kötött tokenekhez gyakran könnyebb hozzáférni, mint a hagyományos dollárbankjegyekhez vagy devizaszámlákhoz.

Mit jelent a stabilcoin-dollárosodás?

A dollárosodás egy külföldi deviza széles körű használatát jelenti a helyi fizetőeszköz helyett. A stabilcoin-dollárosodás ugyanez a folyamat, de digitális dollártokenek, például dollárhoz kötött stabilcoinok segítségével.

A BIS szerint ez a jelenség különösen a fejlődő és feltörekvő piacokon okozhat komoly problémákat. Ha a gazdaság szereplői tömegesen váltanak át dolláralapú stabilcoinokra, az gyengítheti a helyi jegybank pénzpolitikai eszközeinek hatékonyságát.

A jegybankok hagyományosan a kamatok, a pénzkínálat és más monetáris eszközök segítségével próbálják befolyásolni az inflációt, a hitelezést és a gazdasági növekedést. Ha azonban a pénzügyi tranzakciók jelentős része egy külföldi devizához kötött digitális eszközben zajlik, a hazai jegybank egyre kisebb befolyást gyakorolhat a gazdaság pénzügyi folyamataira.

A stabilcoin-dollárosodás emellett gyengítheti a banki közvetítőrendszert, és növelheti a határokon átnyúló tőkemozgásokból származó volatilitást. Válsághelyzetekben a befektetők és a lakossági felhasználók gyorsan átválthatják vagyonukat helyi pénzről digitális dollártokenekre, ami tovább fokozhatja az árfolyamnyomást és a pénzügyi instabilitást.

A nyilvános blokkláncokat is bírálta a BIS

A BIS nemcsak a stabilcoinokkal, hanem az olyan nyilvános és engedély nélküli blokkláncokkal szemben is komoly kritikát fogalmazott meg, mint a Bitcoin vagy az Ethereum hálózata.

A jelentés szerint a központi irányítás nélkül, elosztott validációval működő blokkláncok nehezen tudják teljesíteni a rendszerszinten kritikus pénzügyi infrastruktúrákkal szemben támasztott követelményeket. A BIS elsősorban a skálázhatóságot, a jogi elszámoltathatóságot, a tranzakciók végleges teljesítését és a működés felelősségi kereteit emelte ki problémaként.

A szervezet a decentralizált konszenzus gazdasági működését is elemezte. A nyilvános blokkláncokon a validátorokat vagy bányászokat jellemzően tranzakciós díjak, illetve hálózati jutalmak ösztönzik. A BIS szerint a hálózat használatának növekedése magasabb díjakhoz, torlódásokhoz és hosszabb megerősítési időkhöz vezethet.

A jelentés ezeket nem átmeneti technológiai hibáknak, hanem a decentralizált rendszerekből fakadó strukturális jellemzőknek tekinti. A BIS álláspontja szerint mindez korlátozhatja azt a hatékonyságot és egységességet, amelyre egy széles körben használt monetáris infrastruktúrának szüksége lenne.

A szervezet úgy véli, hogy egy globális pénzügyi rendszer működéséhez nem elegendő pusztán a technikai decentralizáció és a kriptográfiai biztonság. Egyértelműen meg kell határozni azt is, hogy ki felel a rendszer integritásáért, ki kezeli a vitás eseteket, és ki érvényesíti a pénzügyi szabályokat.

A jogi felelősség hiánya komoly akadály

A BIS külön problémaként emelte ki, hogy a nyilvános blokkláncokon gyakran nincs egyetlen olyan szervezet vagy intézmény, amely teljes felelősséget vállalna a rendszer működéséért.

A hagyományos pénzügyi infrastruktúrákban világosan meghatározott szereplők felelnek a tranzakciók elszámolásáért, a jogszabályok betartásáért, a fogyasztóvédelemért és a vitás esetek rendezéséért. Egy decentralizált blokkláncon azonban ezek a feladatok több szereplő között oszlanak meg, vagy egyáltalán nincs olyan központi entitás, amely számonkérhető lenne.

A BIS szerint ez komoly akadályt jelenthet a nagyszabású, intézményi és szabályozott pénzügyi műveletek előtt. A nagybankok, központi bankok és piaci infrastruktúrák számára ugyanis alapvető követelmény, hogy a felelősségi viszonyok és a jogorvoslati lehetőségek előre meghatározottak legyenek.

Ez különösen fontossá válik akkor, amikor rendszerhibák, csalások, technikai problémák vagy vitatott tranzakciók történnek. Egy teljesen decentralizált rendszerben nehezebb megállapítani, hogy ki köteles beavatkozni, ki viseli a veszteségeket, és milyen jogi keretek között lehet rendezni a konfliktusokat.

Egységes főkönyvet javasol a BIS

A BIS ugyanakkor nem utasítja el magát a tokenizációt. A szervezet egy úgynevezett „egységes főkönyvi” modellt, angolul unified ledger architektúrát javasol.

Ez a rendszer egyetlen programozható infrastruktúrán kapcsolná össze a tokenizált jegybankpénzt, a tokenizált kereskedelmi banki betéteket és a tokenizált pénzügyi eszközöket. A platform szabályozott jogi és intézményi környezetben működne, és az arra jogosult pénzügyi szereplők férhetnének hozzá.

A modell célja, hogy egyesítse a blokklánc-alapú rendszerek technológiai előnyeit a hagyományos pénzügyi rendszer intézményi biztonságával. Ilyen előny lehet a tranzakciók programozhatósága, az automatizált teljesítés, a gyorsabb elszámolás és az eszközök közötti hatékonyabb átjárhatóság.

A programozható tranzakciók lehetővé tehetnék, hogy bizonyos pénzügyi műveletek automatikusan teljesüljenek, amennyiben az előre meghatározott feltételek teljesülnek. Ez csökkentheti az adminisztrációs költségeket, a közvetítők számát és az elszámolási kockázatokat.

Tokenizáció igen, pénzügyi kontroll nélkül nem

A BIS megközelítésének lényege, hogy a pénzügyi innovációt nem szabad összekeverni az intézményi kontroll teljes felszámolásával. A szervezet támogatja a tokenizált eszközök, a programozható pénz és a gyorsabb digitális elszámolás fejlesztését, de kizárólag olyan keretek között, amelyek megőrzik a jogbiztonságot és a monetáris rendszerbe vetett bizalmat.

Az egységes főkönyvi modell a BIS szerint úgy tehetné hatékonyabbá a pénzügyi piacokat, hogy közben nem veszélyeztetné a monetáris stabilitást, a pénzügyi rendszer szilárdságát és a közbizalmat.

A jegybanki és kereskedelmi banki pénz tokenizációja egyben azt is lehetővé tenné, hogy a digitális pénzügyi innováció továbbra is a meglévő kétszintű monetáris rendszerre épüljön. Ebben a rendszerben a jegybank biztosítja a végső elszámolási eszközt, míg a kereskedelmi bankok hitelezéssel és betéti szolgáltatásokkal kapcsolják össze a pénzügyi szektort a gazdasággal.

Egyre élesebb vita várható a stabilcoinok jövőjéről

A BIS figyelmeztetése újabb fontos állomást jelent a stabilcoinok globális szabályozásáról és pénzügyi szerepéről szóló vitában. A kriptoipar támogatói a stabilcoinokat gyors, olcsó és globálisan hozzáférhető fizetési eszköznek tekintik, amely megkönnyítheti a határokon átnyúló pénzforgalmat és a digitális eszközök kereskedelmét.

A jegybankok és nemzetközi pénzügyi intézmények ugyanakkor egyre gyakrabban hangsúlyozzák a monetáris szuverenitással, a tartalékeszközök biztonságával és a pénzügyi stabilitással kapcsolatos kockázatokat.

A legnagyobb kérdés az lehet, hogy a szabályozók képesek-e olyan keretrendszert kialakítani, amely megőrzi a stabilcoinok technológiai és piaci előnyeit, miközben korlátozza a rendszerszintű veszélyeket.

A BIS álláspontja egyértelmű: a jövő pénzügyi rendszere lehet tokenizált és programozható, de nem épülhet kizárólag magánkibocsátású stabilcoinokra és ellenőrizetlen, nyilvános blokkláncokra. A szervezet szerint a digitális pénzügyek fejlődésének továbbra is szabályozott intézményekre, stabil jegybankpénzre és egyértelmű jogi felelősségre kell támaszkodnia.