Az IMF figyelmeztet: a helyi stabilcoinok felgyorsíthatják a dollárosodást

Az IMF első vezérigazgató-helyettese, Dan Katz augusztus 7-én, Fokvárosban tartott beszédében egy elsőre meglepő kockázatra hívta fel a figyelmet. A Nemzetközi Valutaalap vezető tisztviselője szerint azok az eszközök, amelyekkel egyes kormányok a dollárhoz kötött stabilcoinok térnyerését próbálnák visszaszorítani, végső soron akár fel is gyorsíthatják a dollárosodást.

A probléma középpontjában a helyi devizához kötött stabilcoinok állnak.

Több ország számára vonzó lehet az elképzelés, hogy saját nemzeti pénznemhez kapcsolt blockchain-alapú tokeneket hozzon létre, és ezzel alternatívát kínáljon az amerikai dollárhoz kötött stabilcoinokkal szemben. Katz szerint azonban éppen ez teremtheti meg azt az infrastruktúrát, amelyen keresztül a felhasználók még gyorsabban válthatják át helyi digitális pénzüket dolláralapú tokenekre.

Visszafelé sülhet el a helyi stabilcoin

Katz szerint a legnagyobb veszély az úgynevezett on-chain átváltásban rejlik.

Ha egy helyi devizához kötött stabilcoin és egy dolláralapú stabilcoin között közvetlen blockchaines átváltási lehetőség jelenik meg, a felhasználóknak többé nem feltétlenül kell bankokon vagy hagyományos devizakereskedőkön keresztül dollárhoz jutniuk.

Ez különösen fontos ott, ahol a kormányok tőkekorlátozásokkal próbálják szabályozni, hogy a lakosság mennyi külföldi valutát vásárolhat, vagy milyen módon viheti ki a tőkét az országból.

A hagyományos rendszerben ezek a korlátozások jellemzően a bankokon, hivatalos devizapiaci csatornákon és pénzügyi közvetítőkön keresztül érvényesülnek. Egy blockchain-alapú rendszer azonban részben megkerülheti ezeket a kapukat.

Másképpen fogalmazva: maga a helyi stabilcoin válhat azzá a belépési ponttá, amely megkönnyíti a dollárba történő átváltást.

Ahelyett tehát, hogy egy nemzeti devizához kötött token megvédené a helyi pénzt a dollárstabilcoinok térnyerésétől, akár fel is gyorsíthatja a tőkekiáramlást a dollár irányába.

Már most is a dollár uralja a stabilcoinpiacot

A kockázatot tovább erősíti, hogy a globális stabilcoinpiac eleve rendkívül erősen dollárközpontú.

A stabilcoinok teljes piaci kapitalizációja mintegy 309,7 milliárd dollárra nőtt, szemben az egy évvel korábbi nagyjából 260 milliárd dollárral.

Ennek túlnyomó többségét továbbra is amerikai dollárhoz kötött tokenek adják. Ez azt jelenti, hogy a stabilcoinpiac növekedése egyben a digitális dollárhasználat növekedését is jelenti.

Az IMF által idézett kutatások szerint egy 200 dolláros stabilcoin-tranzakció költsége az adott fizetési útvonaltól és piactól függően nagyjából mínusz 2 százalék és 8 százalék között alakulhat. Bizonyos országokban ráadásul a dollárhoz kötött stabilcoinok felárral forognak.

Ez a jelenség különösen sokat elárul a keresletről.

Ha egy helyi piacon valaki hajlandó a névértéknél többet fizetni egy dollárstabilcoinért, az általában azt jelzi, hogy a felhasználók erősen keresik a dollárhoz való hozzáférést, és hajlandók prémiumot fizetni érte.

Infláció ellen is stabilcoint vásárolnak

A stabilcoinok sok országban már nem egyszerűen kriptokereskedési eszközök.

Egyre több felhasználó úgy tekint rájuk, mint a helyi inflációval, devizagyengüléssel vagy tőkekorlátozásokkal szembeni védekezési lehetőségre. Ha például egy ország nemzeti devizája gyorsan veszít az értékéből, a lakosság számára vonzó lehet olyan digitális eszközben tartani megtakarításait, amely az amerikai dollár árfolyamát követi.

Ugyanez igaz akkor is, ha a kormány korlátozza a hagyományos dollárvásárlást. Ilyen környezetben a stabilcoin kvázi digitális devizamenekülési útvonallá válhat. Ezért van különösen nagy jelentősége annak, ha a dollárstabilcoinok felárral kereskednek. Minél értékesebbnek érzik a felhasználók a dollárhoz való hozzáférést, annál nagyobb az ösztönzés arra, hogy helyi pénzből digitális dollárba váltsanak.

Egy helyi stabilcoin ilyen esetben nem feltétlenül jelent végállomást. Sokkal inkább köztes lépcső lehet a dollár felé.

Megjelenhet a digitális dollárosodás új formája

Katz figyelmeztetése egy szélesebb intézményi trendbe illeszkedik. A Nemzetközi Fizetések Bankjának kutatói szerint a dolláralapú stabilcoinok a dollárosodás egy új, digitális formáját hozhatják létre.

A klasszikus dollárosodás akkor következik be, amikor egy ország lakossága és vállalatai a helyi pénz helyett egyre inkább amerikai dollárt használnak megtakarításra, fizetésre vagy elszámolásra.

A stabilcoinok ezt blockchainen keresztül digitalizálhatják. A különbség azonban az, hogy a digitális dollárhoz való hozzáférés lényegesen gyorsabb és egyszerűbb lehet, mint a hagyományos bankrendszerben.

A felhasználónak sok esetben nincs szüksége klasszikus dollárszámlára, devizaszámlára vagy akár helyi bankkapcsolatra sem ahhoz, hogy dollárhoz kötött digitális eszközt tartson. Ez különösen a feltörekvő piacokon lehet jelentős, ahol a bankrendszerhez való hozzáférés korlátozottabb, a helyi valuta pedig kevésbé stabil.

A tőkekorlátozások sem biztos, hogy működnek

A hagyományos devizakorlátozások egyik alapvető feltétele, hogy az állam ellenőrizni tudja a pénzügyi közvetítőket.

Ha azonban a felhasználók decentralizált vagy globális blockchain-infrastruktúrán keresztül férnek hozzá dolláralapú stabilcoinokhoz, a kormányok jóval nehezebben tudják követni vagy korlátozni ezeket a tranzakciókat.

A BIS kutatásai szerint a stabilcoinok elterjedését a tőkekorlátozások kevésbé képesek fékezni, mint a hagyományos külföldi devizában vezetett bankbetétek használatát. Ez alapvetően változtathatja meg a feltörekvő gazdaságok pénzügyi politikáját.

Egy jegybank ugyanis csak akkor tud hatékony monetáris politikát folytatni, ha a lakosság és a vállalatok jelentős része továbbra is a helyi pénzt használja. Ha a gazdaság egyre nagyobb része dollárhoz kötött digitális eszközökre tér át, csökkenhet a helyi pénz iránti kereslet.

Ez pedig gyengítheti a kamatpolitika és más jegybanki eszközök hatását.

Nigéria jól mutatja, milyen gyors lehet az átállás

Az IMF Nigériát hozta fel az egyik legszemléletesebb példaként. Az ország 2023 júliusa és 2024 júniusa között nagyjából 59 milliárd dollárnyi kriptoeszköz-beáramlást fogadott. Nigéria eközben a második helyen szerepelt a 2024-es globális kriptoadaptációs rangsorban.

A stabilcoinok használata különösen látványos. 2019 óta a Szaharától délre fekvő afrikai régió stabilcoin-beáramlásának megközelítőleg 60 százaléka Nigériához köthető. Ez jól mutatja, milyen gyorsan képesek a digitális dollárok gyökeret verni egy olyan gazdaságban, ahol erős a kereslet az értékállóbb pénzügyi eszközök iránt.

A helyi lakosság számára a stabilcoin nem feltétlenül spekulatív kriptoeszköz. Sok esetben sokkal inkább digitális dollár, amelyet megtakarításra, nemzetközi pénzküldésre vagy fizetésre használnak.

A stabilcoin gyengítheti a jegybank mozgásterét

A dollárosodás hosszú távú kockázata túlmutat azon, hogy az emberek milyen pénznemben tartják a megtakarításaikat. Ha egy országban jelentősen csökken a helyi deviza használata, a jegybank monetáris politikája is kevésbé hatékony lehet.

A kamatemelések vagy kamatcsökkentések például elsősorban a helyi pénzben denominált hitelekre, megtakarításokra és pénzügyi eszközökre hatnak. Ha azonban a gazdaság egyre nagyobb része dollárstabilcoinokkal működik, akkor a helyi jegybank döntései kevésbé befolyásolják a háztartások és vállalatok pénzügyi viselkedését.

Ez különösen komoly probléma lehet olyan országokban, amelyek már eleve magas inflációval vagy tartós devizagyengüléssel küzdenek. A digitális dollárosodás így önmagát erősítő folyamattá válhat: minél gyengébb a helyi pénzbe vetett bizalom, annál többen menekülnek dollárstabilcoinba, ami tovább csökkentheti a helyi deviza iránti keresletet.

Az IMF szigorúbb felügyeletet sürget

Katz szerint a megoldás elvben egyszerű, a gyakorlatban azonban jóval nehezebb. Az egyik legfontosabb feladat az adatgyűjtés javítása.

A szabályozók jelenleg sok esetben nem rendelkeznek elegendő információval arról, hogy milyen volumenben mozognak stabilcoinok az egyes országokban, hogyan használják őket, illetve mekkora szerepet töltenek be a határon átnyúló tőkemozgásokban.

A másik fontos lépés a tőkeforgalmi szabályok kiterjesztése lenne azokra a pontokra, ahol a felhasználók fiat pénzből kriptoeszközbe, illetve kriptoeszközből hagyományos pénzbe lépnek át. Ezeket a belépési és kilépési pontokat a kriptoipar gyakran on-ramp és off-ramp néven említi.

Az IMF szerint a szabályozóknak ezeket a csatornákat is figyelembe kell venniük, ha a stabilcoinok elterjedését és a digitális tőkemozgásokat hatékonyan akarják felügyelni. Az AI még tovább gyorsíthatja a stabilcoinok terjedését

Katz egy másik érdekes tényezőt is kiemelt: a mesterséges intelligenciát. Az IMF vezetője szerint az AI fejlődése tovább gyorsíthatja a digitális pénzügyi eszközök, köztük a stabilcoinok használatát. Ez többek között az automatizált fizetések, gépek közötti tranzakciók és digitális ügynökök terjedésével válhat különösen fontossá.

Ha mesterséges intelligenciával működő rendszerek egyre gyakrabban hajtanak végre automatikus gazdasági tranzakciókat, a blockchain-alapú, programozható pénzek természetes elszámolási eszközzé válhatnak. Ebben a környezetben a stabilcoinok adaptációja a jelenleginél is gyorsabbá válhat.

Az IMF szerint ezért nem érdemes megvárni, amíg a piac kinövi a meglévő szabályozási kereteket. Az adatgyűjtést és a szabályozási infrastruktúra kiépítését már most el kell kezdeni.

A digitális dollár új kihívást jelenthet a feltörekvő piacoknak

A stabilcoinok terjedése az egyik legfontosabb pénzügyi technológiai trenddé válhat a következő években. A fejlődés azonban nem minden ország számára jelent egyértelmű előnyt.

A magas inflációval, gyenge devizával vagy korlátozott dollárhozzáféréssel küzdő gazdaságokban a stabilcoinok alternatív pénzügyi infrastruktúrát teremthetnek a lakosság számára, miközben ugyanakkor komoly kihívást jelenthetnek a helyi monetáris politika számára.

Dan Katz figyelmeztetésének lényege éppen ebben rejlik. A kormányok nem feltétlenül tudják megvédeni saját pénzüket pusztán azzal, hogy létrehozzák annak blockchain-alapú változatát.

Ha ugyanis a helyi digitális pénz egyszerűen és gyorsan átváltható dollárstabilcoinra, a technológia akár még gyorsabb dollárosodáshoz is vezethet. A következő években ezért a stabilcoinok körüli vita már nem pusztán kriptopiaci szabályozásról szólhat. Egyre inkább arról, hogy a digitális dollár milyen hatással lesz a nemzeti valutákra, a jegybankok mozgásterére és a globális pénzügyi rendszer erőviszonyaira.