Félretette a Szenátus a CLARITY Actet, a JPMorgan szerint a Wall Street viheti el a tokenizációs boomot

A Bitcoin árfolyama 64 600 dollár közelében mozgott, miközben az amerikai Szenátus az augusztusi törvényhozási szünet előtt félretette a CLARITY Act néven ismert kriptopiaci törvényjavaslatot. A digitális eszközök piaci struktúráját szabályozó csomag így egyelőre nem jutott el a szenátusi plenáris szavazásig.

A fejlemény azért különösen fontos, mert a JPMorgan korábban a törvény elfogadását a kriptopiac egyik potenciálisan jelentős katalizátoraként értékelte. A bank legutóbbi elemzésében ugyanakkor már arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabály idei elfogadásának csökkenő esélye negatív tényező lehet a szélesebb digitáliseszköz-piac számára.

A figyelem most arra irányul, hogy a szenátorok képesek lesznek-e elegendő kétpárti támogatást kialakítani ahhoz, hogy a javaslat átjusson a további eljárási akadályokon.

A halasztás az intézményi befektetők számára is újabb bizonytalanságot jelent. A nagy tőkeallokátoroknak most azt kell mérlegelniük, hogy az Egyesült Államokban elhúzódó szabályozási bizonytalanság továbbra is távol tartja-e a tőkét a kriptopiactól, vagy inkább megváltoztatja, hogy földrajzilag és technológiailag hol fejlődik tovább a digitális eszközök infrastruktúrája.

Megakadt a CLARITY Act a Szenátusban

A CLARITY Act előrehaladásának egyik legnagyobb akadálya a Szenátusban szükséges 60 szavazatos küszöb. Ennyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a törvényhozók lezárják az elhúzódó vitát és továbblépjenek a jogszabály érdemi tárgyalása felé.

A szükséges többség megszerzését ugyanakkor több rendezetlen kérdés is nehezíti. Ezek közül az egyik legfontosabb a stabilcoinok után fizethető hozamok és jutalmak szabályozása, amely komoly konfliktust váltott ki a kriptoipar és egyes hagyományos pénzügyi szereplők között.

A jogalkotási folyamatot az iparágon belüli nézeteltérések is lassították. A Coinbase például visszavonta támogatását a törvényjavaslat mögül, miután kifogásolta azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozhatják a stabilcoinokhoz kapcsolódó jutalmazási konstrukciókat, és ezáltal befolyásolhatják a piaci versenyt.

A vita hozzájárult ahhoz is, hogy elhalasztották a Szenátus Bankbizottságának tervezett törvényjavaslat-értékelési ülését. Ez tovább csökkentette annak esélyét, hogy a jogszabály gyorsan eljusson a plenáris szavazásig.

Az előrejelzési piacok is erősen szkeptikusak. A rendelkezésre álló becslések szerint mindössze 17 százalék körüli esélyt adnak annak, hogy a CLARITY Act még 2026 végéig törvényerőre emelkedik.

A JPMorgan szerint ez már lényegesen alacsonyabb annál a valószínűségi szintnél, amely mellett az intézményi befektetők jellemzően új befektetési mandátumokat vagy stratégiai allokációkat indítanak.

A CFTC és az SEC között osztaná meg a felügyeletet a törvény

A CLARITY Act egyik legfontosabb eleme az amerikai kriptoszabályozás jelenlegi bizonytalanságának felszámolása lenne.

A javaslat egyértelműbb hatáskörmegosztást hozna létre az amerikai Commodity Futures Trading Commission, vagyis a CFTC, valamint a Securities and Exchange Commission, azaz az SEC között.

A digitális árupiaci terméknek, vagyis digital commoditynak minősített tokenek a CFTC felügyelete alá kerülnének. Ez jelentősen csökkenthetné azokat a jogi és megfelelési terheket, amelyek az elmúlt években számos tokenkibocsátót és kereskedési szolgáltatót arra ösztönöztek, hogy tevékenységük egy részét az Egyesült Államokon kívülre helyezzék át.

Az iparág régóta arra panaszkodik, hogy az amerikai szabályozásban nincs kellően világos határvonal az értékpapírnak és az árupiaci eszköznek tekintett kriptoeszközök között. A CLARITY Act éppen ezt a bizonytalanságot próbálná csökkenteni.

A szabályozás elfogadása ezért nemcsak jogi, hanem versenyképességi kérdés is lehet Washington számára. Amennyiben a piaci szereplők kiszámíthatóbb jogi környezetet kapnak, az újra vonzóbbá teheti az Egyesült Államokat a kriptovaluta-projektek, a tőzsdei szolgáltatók és a blockchain-infrastruktúrát fejlesztő vállalatok számára.

XRP, Solana és Dogecoin is árupiaci eszközzé válhatna

A jelenlegi törvénytervezet egyik különösen figyelemre méltó része egy úgynevezett grandfather clause, vagyis átmeneti, korábban létrejött helyzeteket védő rendelkezés.

Ennek értelmében azok a tokenek, amelyekhez kapcsolódó spot ETF-eket 2026. január 1. előtt már jegyeztek, automatikusan árupiaci eszközként kerülhetnének kezelésre.

A rendelkezés több jelentős kriptoeszközt is érinthet, köztük az XRP-t, a Solanát, a Litecoint, a Hederát, a Dogecoint és a Chainlinket.

Ez komoly változást jelentene az amerikai kriptoszabályozásban, mivel e tokenek jogi besorolása hosszú ideje bizonytalanságot jelent a piac számára.

Egyértelműbb árupiaci besorolás esetén ezek az eszközök jellemzően a CFTC felügyelete alá kerülnének, ami a jelenlegi rendszerhez képest kiszámíthatóbb működési kereteket teremthetne a kereskedési platformok, kibocsátók és intézményi befektetők számára.

Újraindulhatna az amerikai kriptós kockázati tőke

A CLARITY Act a feltörekvő blockchain-projektek számára is kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthetne.

A javaslat szerint az új projektek évente akár 75 millió dollárnyi tőkét is bevonhatnának teljes SEC-regisztráció nélkül, feltéve, hogy teljesítik az előírt közzétételi és tájékoztatási követelményeket.

Ez jelentős könnyítést jelenthetne a korai fázisban lévő kriptovállalatoknak és blockchain-projekteknek, amelyek számára a teljes amerikai értékpapírpiaci regisztráció költséges és összetett folyamat lehet.

A JPMorgan értékelése szerint a rendelkezés ismét élénkíthetné az Egyesült Államokon belüli kriptós kockázatitőke-piacot.

Az elmúlt években számos digitáliseszköz-projekt választott kedvezőbb szabályozási környezetet biztosító külföldi joghatóságot. Egy világosabb amerikai szabályozási rendszer azonban részben visszafordíthatná ezt a folyamatot, és újabb fejlesztőket, befektetőket és startupokat vonzhatna vissza az amerikai piacra.

A JPMorgan szerint a Wall Street nyerheti meg a tokenizációs versenyt

A CLARITY Act késlekedésének talán legnagyobb hosszú távú kockázata azonban nem egyszerűen az, hogy lassabban fejlődik a kriptopiac.

A JPMorgan arra figyelmeztetett, hogy a szabályozási bizonytalanság miatt a tokenizáció és a blockchain-alapú pénzügyi alkalmazások fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi infrastruktúrába terelődhet, ahelyett, hogy a nyilvános blockchain-hálózatok profitálnának belőle.

Ez kulcsfontosságú különbség.

A tokenizáció lehetővé teszi, hogy hagyományos pénzügyi eszközöket – például részvényeket, kötvényeket, amerikai állampapírokat vagy más értékpapírokat – blockchain-alapú digitális tokenként reprezentáljanak.

A technológia egyik legnagyobb ígérete a gyorsabb elszámolás, az automatizálható tranzakciók, a részleges tulajdonosi struktúrák és a globálisan hozzáférhetőbb pénzügyi piacok kialakulása.

A kérdés azonban az, hogy mindez nyilvános blockchain-hálózatokon, vagy inkább a Wall Street által ellenőrzött, engedélyköteles rendszereken valósul-e meg.

A JPMorgan és a Vanguard már tokenizációs pilotban vesz részt

A hagyományos pénzügyi szektor közben nem vár a kriptoszabályozásra.

Július 15-én a Depository Trust & Clearing Corporation, vagyis a DTCC egy olyan kísérleti programot jelentett be, amely részvények és amerikai állampapírok tokenizációját vizsgálja.

A programban több nagy pénzügyi szereplő, köztük a JPMorgan és a Vanguard is részt vesz.

Ez jól mutatja, hogy a tokenizáció már nem kizárólag a kriptoipar kísérleti technológiája. A világ legnagyobb bankjai, vagyonkezelői és piaci infrastruktúra-szolgáltatói is aktívan fejlesztik saját blockchain-alapú megoldásaikat.

Ha az amerikai jogalkotás nem teremt megfelelően egyértelmű keretrendszert a nyilvános blockchain-hálózatokon működő tokenizált eszközök számára, akkor a pénzügyi szektor jelentős része könnyen zárt, intézményi infrastruktúrákra terelheti az új technológiát.

Ebben az esetben a tokenizáció valóban gyorsan növekedhetne, miközben az értékteremtés jelentős része nem feltétlenül a nyilvános kriptogazdaságban csapódna le.

5,5 billió dolláros piac lehet a tokenizációból

A potenciális piac mérete miatt a szabályozási verseny jelentősége nehezen túlbecsülhető.

A Citi becslése szerint a tokenizált pénzügyi eszközök globális piaca, amely jelenleg körülbelül 17 milliárd dollárt ér, 2030-ra akár 5,5 billió dollárosra is növekedhet.

Ez több százszoros növekedési potenciált jelentene mindössze néhány év alatt.

A bank szerint ugyanakkor világos szabályozási keretrendszer nélkül ennek a növekedésnek jelentős része a hagyományos pénzügyi rendszeren belül maradhat.

Más szóval: a blockchain-technológia sikeres lehet akkor is, ha ebből a nyilvános kriptopiac nem profitál olyan mértékben, ahogyan azt sok befektető korábban várta.

A tokenizált részvények, kötvények és állampapírok akár bankok által működtetett engedélyköteles rendszereken is forgalmazhatók, ahol a decentralizált nyilvános hálózatok szerepe korlátozott marad.

Ez alapvetően alakíthatja át a tokenizációról szóló befektetési narratívát.

A 60 szavazat továbbra is a CLARITY Act legnagyobb akadálya

A CLARITY Act további sorsa most elsősorban attól függ, hogy sikerül-e elegendő támogatást kialakítani a Szenátusban.

A jogszabály előrehaladásához továbbra is szükség van a 60 szavazatos küszöb elérésére, ami gyakorlatilag kétpárti együttműködést tesz szükségessé.

A törvényhozóknak emellett meg kell oldaniuk a stabilcoinok jutalmazásával és más vitatott rendelkezésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket is.

Amíg ez nem történik meg, a javaslatban szereplő új szabályozási rendszer sem léphet életbe.

Ez azt jelenti, hogy továbbra sem valósul meg a CFTC és az SEC hatásköreinek egyértelműbb elválasztása, a kriptopiaci szereplők pedig kénytelenek maradnak a jelenlegi, jóval bizonytalanabb amerikai szabályozási környezetben működni.

A piac számára ezért a következő nagy kérdés már nem csupán az, hogy elfogadják-e a CLARITY Actet, hanem az is, mikor kerülhet rá sor.

Ha a törvényhozási folyamat tovább húzódik, az Egyesült Államok könnyen olyan helyzetbe kerülhet, amelyben a tokenizációs forradalom technológiailag ugyan amerikai pénzügyi intézmények vezetésével zajlik, gazdasági előnyeit azonban elsősorban a hagyományos Wall Street-i infrastruktúra fölözi le.

A kriptoipar szempontjából ezért a CLARITY Act sorsa jóval többről szól, mint egy újabb washingtoni törvényjavaslatról: hosszabb távon azt is meghatározhatja, hogy a következő többbillió dolláros digitális pénzügyi piac középpontjában a nyilvános blockchain-hálózatok vagy a hagyományos pénzügyi intézmények állnak majd.