Félretette a Szenátus a CLARITY Actet, a JPMorgan szerint a Wall Street viheti el a tokenizációs boomot

Újabb akadályba ütközött az amerikai kriptoszabályozás: a Szenátus az augusztusi szünet előtt nem vitte szavazásra a CLARITY Actet, miközben a JPMorgan arra figyelmeztet, hogy a jogszabály további csúszása komoly versenyelőnyt adhat a hagyományos pénzügyi rendszernek. A tét nemcsak a kriptovaluták szabályozási környezete, hanem a több ezermilliárd dollárosra növekedő tokenizációs piac jövője is lehet.

Félretette a Szenátus a CLARITY Actet, a JPMorgan szerint a Wall Street viheti el a tokenizációs boomot

A Bitcoin árfolyama 64 600 dollár közelében mozgott, miközben az amerikai Szenátus az augusztusi törvényhozási szünet előtt félretette a CLARITY Act néven ismert kriptopiaci törvényjavaslatot. A digitális eszközök piaci struktúráját szabályozó csomag így egyelőre nem jutott el a szenátusi plenáris szavazásig.

A fejlemény azért különösen fontos, mert a JPMorgan korábban a törvény elfogadását a kriptopiac egyik potenciálisan jelentős katalizátoraként értékelte. A bank legutóbbi elemzésében ugyanakkor már arra hívta fel a figyelmet, hogy a jogszabály idei elfogadásának csökkenő esélye negatív tényező lehet a szélesebb digitáliseszköz-piac számára.

A figyelem most arra irányul, hogy a szenátorok képesek lesznek-e elegendő kétpárti támogatást kialakítani ahhoz, hogy a javaslat átjusson a további eljárási akadályokon.

A halasztás az intézményi befektetők számára is újabb bizonytalanságot jelent. A nagy tőkeallokátoroknak most azt kell mérlegelniük, hogy az Egyesült Államokban elhúzódó szabályozási bizonytalanság továbbra is távol tartja-e a tőkét a kriptopiactól, vagy inkább megváltoztatja, hogy földrajzilag és technológiailag hol fejlődik tovább a digitális eszközök infrastruktúrája.

Megakadt a CLARITY Act a Szenátusban

A CLARITY Act előrehaladásának egyik legnagyobb akadálya a Szenátusban szükséges 60 szavazatos küszöb. Ennyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy a törvényhozók lezárják az elhúzódó vitát és továbblépjenek a jogszabály érdemi tárgyalása felé.

A szükséges többség megszerzését ugyanakkor több rendezetlen kérdés is nehezíti. Ezek közül az egyik legfontosabb a stabilcoinok után fizethető hozamok és jutalmak szabályozása, amely komoly konfliktust váltott ki a kriptoipar és egyes hagyományos pénzügyi szereplők között.

A stabilcoinok után fizetendő kamatok adják a clarity act legnagyobb kérdést és kockázatát amerikában.

A jogalkotási folyamatot az iparágon belüli nézeteltérések is lassították. A Coinbase például visszavonta támogatását a törvényjavaslat mögül, miután kifogásolta azokat a rendelkezéseket, amelyek korlátozhatják a stabilcoinokhoz kapcsolódó jutalmazási konstrukciókat, és ezáltal befolyásolhatják a piaci versenyt.

A vita hozzájárult ahhoz is, hogy elhalasztották a Szenátus Bankbizottságának tervezett törvényjavaslat-értékelési ülését. Ez tovább csökkentette annak esélyét, hogy a jogszabály gyorsan eljusson a plenáris szavazásig.

Az előrejelzési piacok is erősen szkeptikusak. A rendelkezésre álló becslések szerint mindössze 17 százalék körüli esélyt adnak annak, hogy a CLARITY Act még 2026 végéig törvényerőre emelkedik.

A JPMorgan szerint ez már lényegesen alacsonyabb annál a valószínűségi szintnél, amely mellett az intézményi befektetők jellemzően új befektetési mandátumokat vagy stratégiai allokációkat indítanak.

A CFTC és az SEC között osztaná meg a felügyeletet a törvény

A CLARITY Act egyik legfontosabb eleme az amerikai kriptoszabályozás jelenlegi bizonytalanságának felszámolása lenne.

A javaslat egyértelműbb hatáskörmegosztást hozna létre az amerikai Commodity Futures Trading Commission, vagyis a CFTC, valamint a Securities and Exchange Commission, azaz az SEC között.

A digitális árupiaci terméknek, vagyis digital commoditynak minősített tokenek a CFTC felügyelete alá kerülnének. Ez jelentősen csökkenthetné azokat a jogi és megfelelési terheket, amelyek az elmúlt években számos tokenkibocsátót és kereskedési szolgáltatót arra ösztönöztek, hogy tevékenységük egy részét az Egyesült Államokon kívülre helyezzék át.

Az iparág régóta arra panaszkodik, hogy az amerikai szabályozásban nincs kellően világos határvonal az értékpapírnak és az árupiaci eszköznek tekintett kriptoeszközök között. A CLARITY Act éppen ezt a bizonytalanságot próbálná csökkenteni.

A szabályozás elfogadása ezért nemcsak jogi, hanem versenyképességi kérdés is lehet Washington számára. Amennyiben a piaci szereplők kiszámíthatóbb jogi környezetet kapnak, az újra vonzóbbá teheti az Egyesült Államokat a kriptovaluta-projektek, a tőzsdei szolgáltatók és a blockchain-infrastruktúrát fejlesztő vállalatok számára.

XRP, Solana és Dogecoin is árupiaci eszközzé válhatna

A jelenlegi törvénytervezet egyik különösen figyelemre méltó része egy úgynevezett grandfather clause, vagyis átmeneti, korábban létrejött helyzeteket védő rendelkezés.

Ennek értelmében azok a tokenek, amelyekhez kapcsolódó spot ETF-eket 2026. január 1. előtt már jegyeztek, automatikusan árupiaci eszközként kerülhetnének kezelésre.

A rendelkezés több jelentős kriptoeszközt is érinthet, köztük az XRP-t, a Solanát, a Litecoint, a Hederát, a Dogecoint és a Chainlinket.

Ez komoly változást jelentene az amerikai kriptoszabályozásban, mivel e tokenek jogi besorolása hosszú ideje bizonytalanságot jelent a piac számára.

Egyértelműbb árupiaci besorolás esetén ezek az eszközök jellemzően a CFTC felügyelete alá kerülnének, ami a jelenlegi rendszerhez képest kiszámíthatóbb működési kereteket teremthetne a kereskedési platformok, kibocsátók és intézményi befektetők számára.

Újraindulhatna az amerikai kriptós kockázati tőke

A CLARITY Act a feltörekvő blockchain-projektek számára is kedvezőbb finanszírozási környezetet teremthetne.

A javaslat szerint az új projektek évente akár 75 millió dollárnyi tőkét is bevonhatnának teljes SEC-regisztráció nélkül, feltéve, hogy teljesítik az előírt közzétételi és tájékoztatási követelményeket.

Ez jelentős könnyítést jelenthetne a korai fázisban lévő kriptovállalatoknak és blockchain-projekteknek, amelyek számára a teljes amerikai értékpapírpiaci regisztráció költséges és összetett folyamat lehet.

A JPMorgan értékelése szerint a rendelkezés ismét élénkíthetné az Egyesült Államokon belüli kriptós kockázatitőke-piacot.

Az elmúlt években számos digitáliseszköz-projekt választott kedvezőbb szabályozási környezetet biztosító külföldi joghatóságot. Egy világosabb amerikai szabályozási rendszer azonban részben visszafordíthatná ezt a folyamatot, és újabb fejlesztőket, befektetőket és startupokat vonzhatna vissza az amerikai piacra.

A JPMorgan szerint a Wall Street nyerheti meg a tokenizációs versenyt

A CLARITY Act késlekedésének talán legnagyobb hosszú távú kockázata azonban nem egyszerűen az, hogy lassabban fejlődik a kriptopiac.

A JPMorgan arra figyelmeztetett, hogy a szabályozási bizonytalanság miatt a tokenizáció és a blockchain-alapú pénzügyi alkalmazások fejlődése egyre inkább a hagyományos pénzügyi infrastruktúrába terelődhet, ahelyett, hogy a nyilvános blockchain-hálózatok profitálnának belőle.

Ez kulcsfontosságú különbség.

A tokenizáció lehetővé teszi, hogy hagyományos pénzügyi eszközöket – például részvényeket, kötvényeket, amerikai állampapírokat vagy más értékpapírokat – blockchain-alapú digitális tokenként reprezentáljanak.

A technológia egyik legnagyobb ígérete a gyorsabb elszámolás, az automatizálható tranzakciók, a részleges tulajdonosi struktúrák és a globálisan hozzáférhetőbb pénzügyi piacok kialakulása.

A kérdés azonban az, hogy mindez nyilvános blockchain-hálózatokon, vagy inkább a Wall Street által ellenőrzött, engedélyköteles rendszereken valósul-e meg.

A JPMorgan és a Vanguard már tokenizációs pilotban vesz részt

A hagyományos pénzügyi szektor közben nem vár a kriptoszabályozásra.

Július 15-én a Depository Trust & Clearing Corporation, vagyis a DTCC egy olyan kísérleti programot jelentett be, amely részvények és amerikai állampapírok tokenizációját vizsgálja.

A programban több nagy pénzügyi szereplő, köztük a JPMorgan és a Vanguard is részt vesz.

Ez jól mutatja, hogy a tokenizáció már nem kizárólag a kriptoipar kísérleti technológiája. A világ legnagyobb bankjai, vagyonkezelői és piaci infrastruktúra-szolgáltatói is aktívan fejlesztik saját blockchain-alapú megoldásaikat.

Ha az amerikai jogalkotás nem teremt megfelelően egyértelmű keretrendszert a nyilvános blockchain-hálózatokon működő tokenizált eszközök számára, akkor a pénzügyi szektor jelentős része könnyen zárt, intézményi infrastruktúrákra terelheti az új technológiát.

Ebben az esetben a tokenizáció valóban gyorsan növekedhetne, miközben az értékteremtés jelentős része nem feltétlenül a nyilvános kriptogazdaságban csapódna le.

5,5 billió dolláros piac lehet a tokenizációból

A potenciális piac mérete miatt a szabályozási verseny jelentősége nehezen túlbecsülhető.

A Citi becslése szerint a tokenizált pénzügyi eszközök globális piaca, amely jelenleg körülbelül 17 milliárd dollárt ér, 2030-ra akár 5,5 billió dollárosra is növekedhet.

Ez több százszoros növekedési potenciált jelentene mindössze néhány év alatt.

A bank szerint ugyanakkor világos szabályozási keretrendszer nélkül ennek a növekedésnek jelentős része a hagyományos pénzügyi rendszeren belül maradhat.

Más szóval: a blockchain-technológia sikeres lehet akkor is, ha ebből a nyilvános kriptopiac nem profitál olyan mértékben, ahogyan azt sok befektető korábban várta.

A tokenizált részvények, kötvények és állampapírok akár bankok által működtetett engedélyköteles rendszereken is forgalmazhatók, ahol a decentralizált nyilvános hálózatok szerepe korlátozott marad.

Ez alapvetően alakíthatja át a tokenizációról szóló befektetési narratívát.

A 60 szavazat továbbra is a CLARITY Act legnagyobb akadálya

A CLARITY Act további sorsa most elsősorban attól függ, hogy sikerül-e elegendő támogatást kialakítani a Szenátusban.

A jogszabály előrehaladásához továbbra is szükség van a 60 szavazatos küszöb elérésére, ami gyakorlatilag kétpárti együttműködést tesz szükségessé.

A törvényhozóknak emellett meg kell oldaniuk a stabilcoinok jutalmazásával és más vitatott rendelkezésekkel kapcsolatos nézeteltéréseket is.

Amíg ez nem történik meg, a javaslatban szereplő új szabályozási rendszer sem léphet életbe.

Ez azt jelenti, hogy továbbra sem valósul meg a CFTC és az SEC hatásköreinek egyértelműbb elválasztása, a kriptopiaci szereplők pedig kénytelenek maradnak a jelenlegi, jóval bizonytalanabb amerikai szabályozási környezetben működni.

A piac számára ezért a következő nagy kérdés már nem csupán az, hogy elfogadják-e a CLARITY Actet, hanem az is, mikor kerülhet rá sor.

Ha a törvényhozási folyamat tovább húzódik, az Egyesült Államok könnyen olyan helyzetbe kerülhet, amelyben a tokenizációs forradalom technológiailag ugyan amerikai pénzügyi intézmények vezetésével zajlik, gazdasági előnyeit azonban elsősorban a hagyományos Wall Street-i infrastruktúra fölözi le.

A kriptoipar szempontjából ezért a CLARITY Act sorsa jóval többről szól, mint egy újabb washingtoni törvényjavaslatról: hosszabb távon azt is meghatározhatja, hogy a következő többbillió dolláros digitális pénzügyi piac középpontjában a nyilvános blockchain-hálózatok vagy a hagyományos pénzügyi intézmények állnak majd.


Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó koncessziós joga egy törvényjavaslat szerint

Jövő júniusban megszűnne az Országos Dohányboltellátó (ODBE) Kft. 2035-ig tartó dohánykiskereskedelmi koncessziós joga az Országgyűlésnek kedden éjjel benyújtott törvényjavaslat szerint. Az indítvány rendelkezéseinek többsége 2027. június 1-jén lépne hatályba, liberalizálva a piacot.
2026. 11. 19. 04:30
Megosztás:

Meglepő adat! Minden harmadik aktív magyar munkavállaló új állást keres vagy nézelődik a piacon

A munkahelyváltásban gondolkodók közel negyede akár iparágat is váltana, több mint egyötödük pedig inkább másik cégnél, de azonos munkakörben dolgozna tovább. A BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató ügynökség legfrissebb közös kutatási eredményei arra is rámutatnak, hogy a magyar munkavállalók közel hatvan százaléka összességében jól érzi magát a munkahelyén annak ellenére is, hogy a fizetéssel, a béren felüli juttatásokkal és a szakmai előrelépés különböző lehetőségeivel kapcsolatban harminc-negyven százalékuk fejezte ki az elégedetlenségét.
2026. 11. 19. 04:00
Megosztás:

Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: gyógyszerre és élelmiszerre is költhető lesz

Megjelent a Magyar Közlöny szerda esti számában a kormány határozata, amely alapján jövőre bevezetik a nyugdíjasok SZÉP-kártyáját.
2026. 11. 19. 03:00
Megosztás:

Elfogadták a törvényt! Akinek a nyugdíja 141.747 Ft alatt van az extra emelést kap

Mennyivel lesz több a nyugdíj januárban? A kormány bejelentése után sokan előveszik az utolsó nyugdíjszelvényt vagy megnézik a bankszámlájukra érkezett összeget, hogy utánaszámoljanak.
2026. 11. 19. 02:00
Megosztás:

Mennyi pénzt vonhat le a végrehajtó a munkabérből 2026-ban?

Nettó 180 ezer forintos fizetésből egy közönséges tartozás miatt legfeljebb 51 203 forintot vonhatnak le. Nettó 500 ezer forintból viszont akár 300 ezer forint is mehet ugyanilyen tartozás törlesztésére. Hogyan lehet ez? Elemzői cikkünkben ezt a témát járjuk körül.
2026. 11. 19. 01:30
Megosztás:

Elfogadták a jogszabályt! Itt a kerítésadó, minden méter kerítés után

A 2015 óta hatályos szabályozás alapján az önkormányzatok olyan adótárgyakra vethetnek ki saját települési adót, amelyek után nem kell központi adót fizetni, és amelyek adóztatását jogszabály sem tiltja.
2026. 11. 19. 01:00
Megosztás:

Elkészült az új turizmusfejlesztési stratégia első munkaváltozata

Elkészült az új, átfogó turizmusfejlesztési stratégia első tervezete, jövőre várhatóan az országgyűlés is elfogadja, és a nagyközönség számára is nyilvános lesz - mondta Csendes Olivér, az Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója háttérbeszélgetésen szerdán Budapesten.
2026. 11. 19. 00:30
Megosztás:

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csapon túl Ukrajna felé

A MÁV vonatai továbbra sem közlekednek Csap határállomáson túl Ukrajna fel - közölte a MÁV csoport szerdán a honlapján közzétett frissítésben.
2026. 11. 19. 00:05
Megosztás:

A munkavállalók harmada keres új állást, vagy nézelődik a munkaerőpiacon egy felmérés szerint

Minden harmadik aktív magyar munkavállaló keres új állást, vagy tájékozódik a munkaerőpiacon, miközben emelkedett azok aránya, akik úgy vélik, egy esetleges állásvesztésnél nehezebben találnának a képzettségüknek megfelelő állást - derül ki a BNP Paribas Cardif Biztosító és az NMS piackutató közös reprezentatív kutatásából.
2026. 11. 18. 23:30
Megosztás:

Újra 90 napra elegendő stratégiai olajtartalékkal rendelkezik Magyarország

Október végére ismét elérte az uniós előírásoknak megfelelő, 90 napnyi import megfelelő szintet Magyarország kőolaj- és kőolajtermék-biztonsági készlete – közölte a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) szerdán az MTI-vel.
2026. 11. 18. 23:00
Megosztás:

Megfosztották mentelmi jogától a lengyel alkotmánybíróság elnökét és helyettesét

Waldemar Zurek lengyel igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezésére megfosztották mentelmi jogától Bogdan Swieczkowskit, az alkotmánybíróság elnökét és helyettesét, Bartlomiej Sochanskit, nem hagyták viszont jóvá Swieczkowski előzetes letartóztatását - közölték szerdán a varsói taláros testület honlapján.
2026. 11. 18. 22:30
Megosztás:

Gajdos László: országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák

Országszerte megkezdődtek a vízvisszatartási munkák az elmúlt napok esőzéseit követően – jelentette be szerdai Facebook-bejegyzésében az élő környezetért felelős miniszter.
2026. 11. 18. 22:00
Megosztás:

Új működési modelleket kíván a vállalatoktól az átalakuló világpiac

A geopolitikai széttagolódás közvetlenül alakítja a vállalatok működési feltételeit: egyre több területen térnek el egymástól a kereskedelmi, pénzügyi és technológiai szabályok, miközben az energiaellátás és az infrastruktúra kapacitása egyes nagy energiaigényű beruházások helyszínét és megvalósíthatóságát is meghatározhatja. A cégeknek ezért a világpolitikai kitettséget és a kritikus erőforrások hozzáférhetőségét is számításba kell venniük, hogy biztosíthassák maguknak a megfelelő stratégiai mozgásteret – figyelmeztet az EY-Parthenon legfrissebb geostratégiai elemzése.
2026. 11. 18. 21:30
Megosztás:

Az Országfásítási Programra a kormány 18,2 milliárd forintot fordít 2027 és 2030 között

Az Országfásítási Program a kormány 18,2 milliárd forintot fordít a 2027-2030 közötti időszakban.
2026. 11. 18. 21:00
Megosztás:

Benyújtották az építésügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot

Benyújtották az Országgyűlésnek az egyes építésügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely bevezetné egyebek mellett a Wekerle Plusz lakás-előtakarékossági programot, kiemelt beruházássá nyilvánítaná a Wekerle lakásépítési program projektjeit, és fokozottabban védené a Balaton közvetlen vízparti területeit.
2026. 11. 18. 20:30
Megosztás:

Gyengült szerdán a forint

Gyengült szerdán a forint a főbb devizákkal szemben a kora reggeli jegyzéséhez képest a bankközi piacon.
2026. 11. 18. 20:00
Megosztás:

Egyre gyorsabban terjednek az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok Európában

Egyre nagyobb veszélyt jelentenek Európában az antibiotikumokkal szemben ellenálló baktériumok, amelyeknek terjedése miatt folyamatosan szűkülnek a fertőzések kezelésének lehetőségei - figyelmeztetett az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) szerdán, az antibiotikumokkal kapcsolatos figyelemfelhívás európai napján.
2026. 11. 18. 19:30
Megosztás:

Megkezdték a jogrendet átalakító törvények eltörlését Izraelben

A kormányalakításra készülő Ejzenkot-tömb pártjai megkezdték az előző években elfogadott, az államrendszert átalakító törvények eltörlését az izraeli parlamentben, a kneszetben szerdán - jelentette a helyi média.
2026. 11. 18. 19:00
Megosztás:

Szankciós hivatalt hozott létre, és különmegbízottat nevezett ki élére az Európai Bizottság

Európai uniós szankciós hivatalt hozott létre, élére pedig különmegbízottat nevezett ki szerdán az Európai Bizottság azzal a céllal, hogy egy helyen összpontosítsa a feladatokat a szankciók teljes "életciklusát" illetően, a szakpolitikai tervezéstől kezdve a végrehajtáson és az érvényesítésen át a kijátszás megakadályozásáig.
2026. 11. 18. 18:00
Megosztás:

Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata

Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
2026. 11. 18. 17:30
Megosztás: