A cégek alig negyede foglalkozik a klímaváltozás hatásaival
Az EY globális klímakockázati barométere (Global Climate Risk Barometer) ötödik éve értékeli a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéseket. A kutatás 51 ország 1536 vállalatát vizsgálja 13 érintett ágazatban. A beszámolókat az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételekkel foglalkozó munkacsoport (TCFD) által meghatározott szabványok alapján értékelik.
Közölték: annak ellenére, hogy a klímahelyzet kockázatait bemutató vállalati riportok részletessége és minősége némileg javult 2022. óta, a gyakorlati lépések üteme továbbra is lassú.
A fenntarthatósági beszámolók továbbra sem elég részletesek, és az ezekre vonatkozó szabályozás sem elég hatékony. Továbbá a cégek az éghajlatváltozás hatásait nem kezelik súlyának megfelelően a pénzügyi eredmények kiértékelésekor.
A jelentéstétel mellett valódi és átfogót intézkedésekre volna szükség, hogy a társaságok el is érjék a kitűzött klímacélokat - ismertették.
Azoknál a vállalatoknál, ahol átlátják, hogy miként függ össze az éghajlatváltozás hatása az üzleti stratégiájukkal, könnyebben képesek teljesíteni az új közzétételi elvárásokat, míg azok a szereplők, amelyek továbbra is csak formailag próbálnak megfelelni, komoly nehézségekkel néznek majd szembe a követelmények szigorodásával - idézte a közlemény Lukács Ákost, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjét.
Hozzátette: az átgondolt fenntarthatósági jelentés komoly lehetőséget kínál a tartós versenyelőny megalapozására.
A klímahelyzet pénzügyi kockázatairól szóló vállalati jelentések minőségét tekintve az európai országok kerültek a rangsor élére: az Egyesült Királyság (66 százalék), Németország (62 százalék), Franciaország (59 százalék), Spanyolország (59 százalék) és az Egyesült Államok (52 százalék) voltak a legjobban teljesítő államok. India (36 százalék), Kína (30 százalék) és több távol-keleti ország vállalatainak riportjai ehhez képest jelentősen elmaradnak.
Rámutattak: előrébb járnak azok az országok ahol szigorú közzétételi szabályozók vannak és elkötelezettek a befektetők vagy a döntéshozók, mint azok az államok, ahol nincsenek kötelező érvényű klímapolitikai követelmények.
