A DAX kivételével emelkedtek a vezető nyugat-európai részvényindexek

A telekommunikációs és az energiaipari részvények vezették az emelkedést, rendre 2,4%-os és 2,5%-os nyereséggel. Utóbbi esetében fontos mozgató lehetett, hogy a hétfői enyhülést követően – amikor a Brent árfolyama kicsivel 100 dollár alatt zárt – kedden ismét 4,6%-ot emelkedett az árfolyam. A védelmi papírok 1,1%-kal estek, míg a pénzügyi szektor 0,7%-ot csúszott vissza. Az egyedi részvényeket illetően Olaszország legnagyobb mobiltorony-üzemeltetője, az INWIT 9,9%-kal emelkedett egy felvásárlási ajánlatról szóló hír nyomán. A brit Bellway viszont 17,5%-ot zuhant, miután a lakásépítő vállalat rontotta a 2026-os pénzügyi évre vonatkozó előrejelzését. Az SAP 4%-ot esett, miután a J.P. Morgan a felülsúlyozásról semlegesre rontotta a részvény besorolását. A szoftvergyártó 15% körüli súlyából adódóan ez a német DAX index gyengébb teljesítményében is tükröződött.

Az eurózónára és a valutaövezet nagy gazdaságaira is megjelentek az előzetes márciusi beszerzésimenedzser-indexek. A kompozit mutatók Németországban, Franciaországban és az euróövezetben is elmaradtak nemcsak a februári adattól, hanem az elemzői konszenzustól is. Míg a feldolgozóipar mindhárom esetben jobb lett a vártnál, addig a szolgáltatószektori BMI-k lefelé húzták a kompozit mutatókat. A feldolgozóipari lendület jó eséllyel csak átmeneti hatás, amit az ellátási zavaroktól való félelem és az előrehozott beszerzések magyarázhatnak. Az euróövezetben az 50,5-ös kompozit és az 50,1-es szolgáltatószektori mutató május óta a legalacsonyabb értékek. Az adatok összhangban vannak a hétfőn megjelent, a vártnál szintén rosszabb (-16,3) fogyasztói bizalmi indexszel.

Ausztrália és az Európai Unió kedden szabadkereskedelmi megállapodást írt alá, amely eltörli a vámokat szinte minden termékre, és potenciálisan megkönnyíti az uniós hozzáférést az ausztrál kritikus ásványokhoz. A megállapodás egyszerre válasz az USA által kivetett vámokra és a kínai kritikus ásványoktól való függésre.

Az MNB tegnap 6,25%-on szinten tartotta az alapkamatot. A geopolitikai feszültségek árnyékában a decemberi Inflációs Jelentéshez képest a 2026-os növekedési prognózist 2,4%-ról 1,7%-ra mérsékelte a jegybank. Az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzést 3,2%-ról 3,8%-ra emelték. A döntés utáni sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök többször kiemelte, hogy az MNB adatvezérelt üzemmódban működik, és minden lehetőség az asztalon van. Hangsúlyozta továbbá, hogy a 2022-es energiaválsághoz képest a helyzet jóval kedvezőbb.

A TTF földgáz ára 5,6%-kal kedden is tovább mérséklődött. 

forrás: OTP Ébresztő