A dolgozók háromnegyede szerint a munkája egy része automatizálható lenne
A McKinsey 2024-es riportja szerint 2030-ra a jelenlegi európai munkaórák mintegy 27 százalékát automatizálhatják, amit a mesterséges intelligencia térnyerése még inkább felgyorsíthat. A riport szerint a munkaórák nagyjából 20 százaléka még mesterséges intelligencia nélkül is automatizálható lenne. Egy kutatás alapján ráadásul a munkavállalók maguk is úgy vélik, hogy munkájuk háromnegyede átadható lenne egy számítógépnek. De hol érhető tetten a hétköznapokban az az idő, amit lehet, hogy feleslegesen töltünk munkával és leválthat-e minket egy digitális megoldás?
Zakrzewski Anita, a TOPdesk szolgáltatásmenedzsment platform marketing- és értékesítési vezetője szerint a vállalatok már most, akár mesterséges intelligencia alkalmazása nélkül is könnyen automatizálhatnak IT, HR, illetve pénzügyi folyamatokat. Mint elmondta: „Az automatizálás jelenleg nem azt jelenti, hogy a gépek teljes mértékben helyettesítik az embereket. Munkavállalóként érdemes erre úgy tekinteni, hogy az új megoldások segítségével a monoton és időigényes feladatok helyett inkább a szellemi erőforrást igénylő munkákra összpontosíthatunk.”
Automatizáció egy hétköznapi irodában
Ha a mindennapi irodai feladatokról van szó, az automatizáció olyan problémákra jelenthet megoldást, mint az ismétlődő, gyakran feltett kérdések, a feladatmenedzsment, az adminisztráció, vagy a különböző osztályok tevékenységének összehangolása.
A gyakran ismétlődő kérdések terén például egy belső tudástár kialakítása mentesítheti hosszú távon a kollégákat attól, hogy minden munkavállalói kérdésre egyesével válaszoljanak. Ha a válasz megkeresése helyett azonban mégis feltennék a már ismert kérdést a kollégák, egy automatizált rendszer sablon válaszok kiküldésével segítheti a munkafolyamatot. A kérdésekkel, esetleges panaszokkal kapcsolatos státuszváltozásokról pedig e-mail értesítést küldhet a rendszer, ami már tartalmazza az üggyel kapcsolatos összes információt.
A különböző osztályok, területek együttműködése is automatizálható: a gyakran előforduló folyamatokra sablon folyamatok hozhatók létre, amiket a rendszer önállóan kioszt arra a kollégára, akinek éppen feladata van az adott folyamatban. Ha például új kolléga csatlakozik a céghez, az IT osztály csak akkor kap értesítést az új laptop beüzemelésének igényéről, ha a HR adminisztráció már lezajlott.
„Az automatizálás a munkahelyek jövőjét alapvetően formálja majd át, de az, hogy hogyan és mikor történik meg ez a változás, nagymértékben függ a munkahelyi kultúrától, a vállalatok technológiai érettségétől és a munkavállalók alkalmazkodóképességétől is” – tette hozzá Zakrzewski Anita. „A jövő munkahelyeit mindenesetre nem robotkollégákkal kell elképzelnünk. A mesterséges intelligencia és az automatizálás ehelyett arra ad lehetőséget, hogy a munkavállalók a stratégiai döntésekre, a kreatív feladatokra és a csapatmunkát igénylő projektekre fókuszáljanak, miközben az algoritmusok rengeteg időt megspórolva elvégzik a rutinmunkát.”
A vezető szerint azonban nem érdemes az új megoldásokra csupán választható megoldásként tekinteniük a munkáltatóknak. „Az automatizált és mesterséges intelligenciával támogatott rendszerek bevezetése hosszú távon komoly előnyökhöz juttathatja a munkaadókat: ha kevesebb az unalmas, ismétlődő feladat a cégnél, kevesebb lesz a kiégéssel küzdő munkavállaló, ami a fluktuáció csökkenését is eredményezheti. A munkatársak mindennapjaiban az automatizálás révén előtérbe kerülhet a készségfejlesztés és az értékteremtés, ami nagyobb munkahelyi elégedettséghez vezethet.”
