A fagyipénz már a múlté: egy nyári diákmunka már sokkal többről szól
Idén nyáron is több ezer iskoláskorú fiatal keresi az alkalmi vagy hosszú távú diákmunkák lehetőségét. Az egyik fontos kérdés, amit a legtöbben feltesznek maguknak, az az, hogy vajon milyen átlagbérrel számolhatnak egy nyári diákmunka során. Sokan még mindig „fagyipénzként” vagy „aprópénzként” gondolnak a diákmunkával megkeresett fizetésekre, ugyanakkor a képzettségtől és a munkaórák számától függően ez az összeg a néhány százezertől egészen akár a félmillió forintot meghaladó összegig is változhat – hangsúlyozta a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
Bruttóból nettó diákbérek: 25 év alatt szja-t sem kell fizetnie a diákoknak
Az elmúlt időszakban két változás is kedvezően hatott a diákbérekre. Egyrészt sokan nem tudják, hogy a tavalyi évben bevezetett 25 év alattiak szja- (személyi jövedelemadó) mentessége azokat a fiatalokat is érinti, akik diákszövetkezeteken keresztül vállalnak munkát – így a bruttó bérük megegyezhet a kézhez kapott nettó fizetésükkel.
A szabályozás azonban összeghatárhoz kötött: aki havi bruttó 499.952 forintnál többet keres, nem mentesül az adó alól. Másrészt 2023 január 1-től emelkedett a minimálbér összege, bruttó 232.000 forint lett a havi, bruttó 1334 forint az óránkénti, 10.670 forint pedig a napi minimum. A diákmunka órabére nem lehet alacsonyabb a mindenkori minimálbérnél: az átlag órabérek bruttó 1600-2200 között mozognak a 2023-as nyári szezonban, azonban ha a diák speciális szaktudással vagy nyelvismerettel rendelkezik, ez az összeg arányosan nőhet.
Például, ha a diák a szünidő felét – azaz 6 hetet – munkával tölti, 1600 Ft-os órabérrel számolva 384 000 Ft-ot kereshet, amely 25 év alattiként így a nettó fizetése lesz az szja-mentesség miatt. Ha jogosítványt, nyelvtudást vagy speciális szoftverismereteket igénylő feladatkört lát el, akkor pedig akár félmillió forintot meghaladó összeget is megkereshet egy nyár alatt, amiből – a közhiedelemmel ellentétben – már nem csak a “fagyipénzét” tudja megkeresni.
A diákmunka már nem csak a nyári szezonra korlátozódik
Korábban a cégek kizárólag átmeneti, nyári vagy szezonális munkákra alkalmaztak diákokat. Ez a tendencia azonban a piaci változásoknak és egyre inkább jelentkező szakmai kihívásoknak köszönhetően mára jelentősen átalakult. Egyre több vállalat látja a diákokban nem csak az ideiglenes, de a tartós és stabil munkaerő lehetőségét.
Ezért is olyan népszerűek például a gyakornoki programok, ahol az újdonsült munkavállaló a tanulmányaihoz szükséges szakmai gyakorlatot is teljesítheti a diákszövetkezeten keresztül. A leggyakoribb nyári munkák azonban a turizmus, a vendéglátás és a kiskereskedelem szektorából kerülnek ki, ahol a diákok akár előképzettség vagy tapasztalat nélkül is könnyen elláthatnak egyszerű, szezonális munkákat. Bónusz motivációt nyújthat, ha egy fiatal olyan helyen kap diákmunkát, ahol rokonai vagy esetleg barátai főállásban dolgoznak.
„A diákok gyorsan és könnyen pótolják a hiányzó vagy kieső munkaerőt. A cégek ezért egyre inkább támaszkodnak a diák munkavállalókra, és a gyakornoki programok iránt is észlelhető a kereslet élénkülése. A diákszövetkezeti foglalkoztatás egy win-win helyzetet teremt a cégek és a diákok között: míg a foglalkoztató mentesül a járulékfizetési, adminisztrációs kötelezettségek alól, és támogatja a nyári szabadságolások miatt leterhelt csapatát, addig a diákok kipróbálhatják magukat a munka világában, értékes kapcsolatokat, és nem utolsó sorban saját keresetre tehetnek szert” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
Hozzátette, a diákok – és általában a Z generáció – egyik legnagyobb erőssége a rugalmas alkalmazhatóság és a gyorsaság: rövid időn belül beletanulnak a legkülönfélébb feladatokba és igénylik is a rugalmas munkaidejű tevékenységeket. Alkalmazásuk számos előnye közül mégis az egyik legkézzelfoghatóbb az utánpótlás-nevelés: egy nyár alatt a cégek potenciális szakembereket fedezhetnek fel a fiatalok között.
Atipikus foglalkoztatással a kiszámítható munkaerő-tervezésért
A növekvő munkaerőhiány, valamint a gazdasági válság nagy terhet ró a cégekre: a sikertelen toborzási folyamatok jelentősen megterhelik a vállalatok költségvetését, az infláció következtében fellépő növekvő bérigények pedig minden eddiginél nehezebbé teszik a bértervezést. Sok munkáltatónak a rugalmasan „bevethető” atipikus foglalkoztatási formák, – mint például a diák- és nyugdíjasmunkák – jelentik a megoldást. Ezt az igényt tudják szakszerűen és gyorsan kielégíteni a diák- és nyugdíjasszövetkezetek, amelyek rendszeresen végeznek bérfelmérést is az ország teljes területén.
„Egyre több vállalat keresi a heti 40 órás alkalmazotti jogviszonytól eltérő, úgynevezett atipikus foglalkoztatási formákat, így például a diákmunkákat is. Ugyanakkor a magas inflációnak köszönhetően a bérigények is nőnek, ami tovább nehezíti a bérek tervezését. Éppen ezért az elmúlt időszakban a szokásosnál is több országos és iparági bérfelmérést végeztünk partnereink számára” – árulta el Göbl Róbert, a Mind-Diák Szövetkezet elnöke.
