A fiatalok többsége egyre nagyobb kihívásnak érzi az otthonteremtést, mégsem mond le a saját otthonról
E cél elérésében így kiemelt szerepet kaphat a pénzügyi tervezés, az öngondoskodás és a rendszeres megtakarítás. A Fundamenta ezért fontosnak tartja, hogy a fiatalok körében is erősítse a pénzügyi tudatosságot, és személyre szabott tanácsadással segítse őket lakáscéljaik megvalósításában.
A Fundamenta GenZ kutatása a 18-31 év közötti fiatalok pénzügyi és lakhatási attitűdjeit vizsgálta kvalitatív és kvantitatív módszerekkel. A vizsgálat többek között arra kereste a választ, hogyan gondolkodnak a fiatalok a pénzügyi tudatosságról, a megtakarításról, a pénzügyi célokról és a saját otthon megteremtéséről.
Tudatosabbak a pénzügyeikben, de a nagy céloknál lehetnek elakadások
A fiatalok pénzügyi tudatossága elsősorban a mindennapi döntésekben jelenik meg, míg a hosszú távú vagyonépítés és tervezés már kevésbé jellemző. A kutatásban részt vevők 43 százaléka saját keresettel rendelkezik, és rendszeresen nyomon követi bevételeit és kiadásait. A kvalitatív eredmények szerint a többség egy tízes skálán 6-8 pontra értékelve tudatosnak tartja magát e téren, és maga is érzékeli, mely területeken lenne szüksége további fejlődésre.
A különbség különösen jól látható a kisebb és a nagyobb pénzügyi célok között. Jogosítványra, utazásra, tanulmányokra vagy egy nagyobb értékű termékre a fiatalok könnyebben állítanak fel konkrét megtakarítási tervet. A lakásvásárlás ezzel szemben sokszor inkább vágyként vagy hosszabb távú tervként jelenik meg: itt a cél nagysága és az önerő előteremtésének összetettsége miatt a következő lépés megtétele motiváció helyett visszatartó erőként is hathat.
A megtakarítási szándék ugyanakkor egyértelmű: a válaszadók 70 százaléka számára fontos, hogy minél hamarabb elkezdjen félretenni; 63 százalékuk szerint a pénzügyi biztonság fontosabb a pillanatnyi igényeknél, mint például egy telefon megvásárlása vagy egy utazás; 58 százalékuk pedig már ebben az életkorban tudatos és rendszeresen félretesz, még ha csak kisebb összeget is.
Nem az a kérdés, hogy akarnak-e tervezni, hanem az, miként kezdjenek hozzá
A kutatás szerint a hosszú távú pénzügyi tervezés egyik legfőbb akadálya az információhiány. A kvalitatív vizsgálat alapján sok fiatal nem azért nem választ valamilyen megtakarítási vagy befektetési megoldást, mert nem érdekli, hanem azért, mert nem tudja, hogyan kezdjen hozzá, illetve tart a rossz döntéstől. A tervezést a változó jövedelmi viszonyok és az eltérő élethelyzetek is befolyásolják, ezért sokan a lehetőségeikhez igazodva, egyelőre kisebb lépésekben haladnak pénzügyi céljaik megvalósítása felé.
Az otthonteremtés esetében ez a fajta bizonytalanság még erősebben jelenik meg: a válaszadók 51 százaléka állítja, hogy tisztában van azzal, milyen pénzügyi lépések szükségesek az első lakás megvásárlásához – ez egyben azt is jelenti, hogy közel minden második fiatal számára még nem egyértelmű, milyen úton juthat el lakáscélja megvalósításáig. Ezzel együtt a megkérdezettek 77 százaléka továbbra is saját otthont tervez. A felmérés alapján tehát a Z generáció legfontosabb hosszú távú célja az önálló lakóingatlan megszerzése.
Az együttélés a szülőkkel sok esetben tudatos pénzügyi döntés
A felmérésből kiderül, hogy sok fiatal számára a szülőkkel való együttélés nem a célok feladását, hanem éppen azok tudatos előkészítését jelenti, hiszen az albérleti költségek megspórolásával több pénz maradhat a későbbi lakáscélok megvalósítására. Az albérletben élők számára ezzel szemben a bérlés egyszerre jelent önállóságot és rugalmasságot, ugyanakkor a magas lakhatási kiadások miatt nehezítheti a megtakarítást.
Bár a pénzügyi önállóság jellemzően az életkor előrehaladtával erősödik – amit jól mutat, hogy amíg a 25 év alattiak nagyobb arányban támaszkodnak külső anyagi segítségre, addig a 26-31 évesek 55 százaléka már teljesen önellátó –, a saját otthon iránti vágy már a fiatalabb korosztályban is meghatározó. Az otthonteremtés igénye sokaknál jóval azelőtt megjelenik, hogy annak anyagi feltételei teljes mértékben rendelkezésre állnának.
„A kutatás alapján a fiatalok lakhatási helyzetének egyik legfontosabb ellentmondása, hogy miközben a megkérdezettek többsége számára a saját otthon kiemelt, hosszú távú cél, az ehhez szükséges tervezés sokaknál még nem fordult át konkrét cselekvésbe. Ebben az önerő előteremtésének nehézsége mellett az is szerepet játszik, hogy közel minden második fiatal számára még nem teljesen egyértelmű, milyen lépések szükségesek az első lakás megvásárlásához. Ezért is különösen fontos a pénzügyi edukáció, illetve a személyre szabott tanácsadás. A Fundamenta is ezt a szemléletet képviseli annak érdekében, hogy a saját ingatlan ne csupán távoli tervként jelenjen meg, hanem tudatos pénzügyi tervezés és rendszeres megtakarítás kapcsolódjon hozzá” – foglalta össze az eredményeket Komáromi Tünde, a Fundamenta marketing és kommunikációs igazgatója.
