A francia kormány túlélt egy újabb bizalmatlansági indítványt

A parlament 577 fős alsóházában mindössze 115 képviselő szavazott igennel, ami jóval kevesebb, mint a kormány megbuktatásához szükséges 289 szavazat.

A bizalmatlansági indítványt az előzőkhöz hasonlóan a radikális baloldal kezdeményezte a kommunisták és a Zöldek támogatásával, mert François Bayrou miniszterelnök alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkét, ezúttal a társadalombiztosítás költségvetésének szavazás nélküli parlamenti elfogadásához.

A baloldali pártszövetség negyedik tagja, a Szocialista Párt azonban nem támogatta a kormánybuktatást, hasonlóan a másik nagy ellenzéki tömbhöz, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörüléshez, az ország stabilitásának megőrzésére hivatkozva.

A kormány célja, hogy az államháztartási hiányt a GDP 5,4 százalékára csökkentse. Franciaország államháztartási hiánya 2024-ben elérte a 6,1 százalékot, ami az egyik legrosszabb teljesítmény volt az uniós tagállamok közül, és messze elmarad az európai uniós szabályok által engedélyezett 3 százalékos felső határtól.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a jobboldali RN pedig ellenzékben maradt.

Ez utóbbi két tömb buktatta meg december elején bizalmatlansági indítvánnyal az előző kisebbségi kormányt, amely a jelenlegi kormányhoz hasonlóan a parlament megkerülésével kívánt volna megszorításokat bevezetni a 2025-ös költségvetésben.