A háború felrázta a kriptopiacot: a Bitcoin 13 ezer dollárt ingadozott 11 nap alatt

Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan alakította át a háború a kriptovaluta-piac működését, milyen mozgásokat produkált a Bitcoin, és milyen hosszabb távú hatásokat látnak az elemzők.

Villámcsapásként érkezett a piacra a katonai akció

Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború már a második hetébe lépett, és az eddigi becslések szerint mintegy 6 milliárd dollárjába került Washingtonnak, miközben több mint 1200 ember vesztette életét Iránban.

A támadások február 28-án, szombaton hajnali 3:30-kor (UTC) kezdődtek, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Operation Epic Fury nevű katonai műveletet. A globális pénzügyi rendszer ekkor gyakorlatilag „alszik”: a nagy tőzsdék, a devizapiacok és a határidős piacok mind zárva voltak.

A kriptopiac azonban non-stop működik, így a geopolitikai sokk azonnal lecsapódott az árfolyamokban.

A Bitcoin néhány órán belül 4%-ot esett, körülbelül 63 000 dollárra, miközben a tőkeáttételes pozíciók tömegesen likvidálódtak. A központosított kriptotőzsdéken több mint 300 millió dollárnyi pozíciót zártak ki kényszerlikvidálással.

Bár azóta az árfolyam közel 69 558 dollárra pattant vissza, a piaci hangulat továbbra is rendkívül feszült. A Crypto Fear & Greed Index értéke 15, ami az úgynevezett „Extreme Fear” (extrém félelem) zónát jelzi.

13 ezer dolláros hullámvasút 11 nap alatt

A háború első hetében a Bitcoin árfolyama szinte tankönyvszerűen követte a geopolitikai híreket.

- Február 28. – A légicsapások megerősítése után a BTC 65 500 dollárról 63 176 dollárra zuhant mindössze 15 perc alatt, és közel 100 millió dollárnyi long pozíció likvidálódott.

- Március 3. – A befektetők „buy the dip” stratégiával visszavásároltak, az árfolyam 68 043 dollárig emelkedett.

- A hét közepén – Az olaj ára 85 dollár fölé ugrott hordónként, ami újra lefelé húzta a kockázatos eszközöket, a Bitcoin ismét 66 000 dollár környékére esett.

Bitcoin árfolyam grafikon - az elmúlt 1 év mozgása

A hangulat akkor fordult meg, amikor Trump a konfliktust egy „kis kiruccanásnak” nevezte, és gyors lezárást jósolt. Az olaj ára ekkor 120 dollárról 85-re zuhant, a Bitcoin pedig 71 000 dollár fölé száguldott.

Jelenleg a BTC nagyjából 69 500 dollár körül kereskedik, míg az Ethereum körülbelül 2020 dolláron áll, mindkét eszköz mintegy 2%-os napi csökkenéssel.

Amikor a kripto lett a világ kereskedési parkettje

A legfontosabb változás azonban nem az árfolyamokban, hanem a piaci struktúrában történt.

Mivel a támadás szombaton indult, a hagyományos pénzügyi piacok zárva voltak. Így a 24/7 működő kriptotőzsdék váltak az egyetlen platformmá, ahol valós időben lehetett kereskedni a globális kockázati eszközökkel.

Néhány példa a hétvégi aktivitásból:

A Hyperliquid platformon az olajhoz kötött perpetual kontraktusok közel 200 millió dolláros forgalmat értek el 24 óra alatt.

A Tether aranyfedezetű tokenje (XAUT) hétvégi forgalma 300 millió dollár volt.

A Kalshi és Polymarket predikciós piacokon is rekordközeli aktivitás jelent meg.

Matt Hougan, a Bitwise befektetési igazgatója egy emlékeztetőben „A hétvége, amely megváltoztatta a pénzügyeket” címmel foglalta össze az eseményeket. Szerinte:

„Vasárnap nagy részében az on-chain pénzügyek jelentették a globális pénzügyi világ központját.”

Hougan korábban úgy gondolta, hogy a kriptó 5–10 év alatt fokozatosan nő majd bele a pénzügyi rendszerbe. A mostani események azonban szerinte felgyorsították ezt a folyamatot.

A hagyományos tőzsdék reagáltak is:

- a NYSE és a Nasdaq már hosszabb kereskedési időt tervez,

- a NYSE pedig blokkláncalapú tokenizált részvényplatformot fejleszt, amelynek indulását 2026 második negyedévére célozzák.

Közben a tokenizált eszközök piaca februárban 23,6 milliárd dollárra nőtt.

Az iráni kriptopiac árnyékgazdasága reflektorfényben

A háború a közel-keleti kriptogazdaságra is ráirányította a figyelmet.

A Chainalysis elemzőcég szerint jelentős kiáramlások történtek az iráni kriptotőzsdékről közvetlenül a február 28-i légicsapások után. Február 28. és március 2. között mintegy 10,3 millió dollárnyi kriptoeszköz hagyta el az ország platformjait.

Irán kriptoökoszisztémája egyébként évente mintegy 7,8 milliárd dolláros forgalmat bonyolít.

A Chainalysis becslése szerint 2025 negyedik negyedévében az iráni kriptobeáramlások több mint fele az IRGC-hez (Islamic Revolutionary Guard Corps) köthető címekhez kapcsolódott, összesen több mint 3 milliárd dollár értékben.

Az elemzők azonban megosztottak az adatok értelmezésében. A Chainalysis szerint ez tőkemenekítés jele lehet.

A TRM Labs viszont úgy véli, hogy az adatok inkább a Nobitex, Irán legnagyobb kriptotőzsdéjének hot wallet → cold wallet átrendezését mutatják, amelyet a háborús kockázatok miatt hajtottak végre.

Emelkedhet-e a Bitcoin a háború miatt?

A piaci szakértők között komoly vita alakult ki arról, hogy a konfliktus hosszú távon bullish vagy bearish hatású lesz-e a Bitcoin számára.

Arthur Hayes, a Maelstrom befektetési alap CIO-ja szerint a háború „kirázhatja a Bitcoint a stagnálásból”. Érvelése szerint a konfliktus likviditásbővítésre és kamatcsökkentésre kényszerítheti a Federal Reserve-et, ami hagyományosan kedvez a kockázatos eszközöknek.

Hayes ugyanakkor jelenleg még nem vásárolna Bitcoint, és inkább azt a pillanatot várja, amikor a Fed újra „pénznyomtatásba” kezd.

Ha a Brent olaj ára tartósan 80 dollár felett marad, az újraélesztheti az inflációs félelmeket, ami kamatcsökkentések elhalasztásához vezethet.

A QCP Capital elemzői szerint a Bitcoin még nem vált teljesen „digitális arannyá”, de egyre inkább „digitális menekülési útvonalként” működik – különösen a perzsa-öbölbeli országokban, ahol gyakori a deviza- és politikai bizonytalanság.

A CoinShares kutatási vezetője, James Butterfill szerint két forgatókönyv lehetséges:

1. Az energiaárak okozta infláció nyomás alá helyezheti a kockázatos eszközöket.

2. Ha viszont a geopolitikai feszültségek megingatják a globális pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat, a Bitcoin profitálhat „ritka, szuverénmentes eszközként”.

Mi következik most?

A következő napok kulcsfontosságúak lehetnek a piac számára. Március 16–19. között hét jegybank jelent be kamatdöntést, köztük a Federal Reserve, amely frissíti a híres dot plot előrejelzését is.

Az olaj ára jelenleg 84 dollár körül ingadozik, miután az amerikai hadsereg 16 iráni aknatelepítő hajót semmisített meg a Hormuzi-szorosban.

Donald Trump feltétel nélküli megadást követelt Irántól. Az ország új legfelsőbb vezetője, Mojtaba Khamenei, akit március 8-án választottak meg apja halála után, kijelentette: Irán nem fog kapitulálni.

A háború második hete így tűzszünet nélkül kezdődik, miközben a kriptovaluta-piac továbbra is rendkívüli volatilitással reagál minden új fejleményre.