Magyar Péter: módosítjuk az alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében
Magyar Péter kiemelte, Magyarország érdeke az, hogy a köztársasági elnöki intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, amelyet "az elmúlt évek hallgatása és mulasztásai, vállalhatatlan döntései megtépáztak".
"Tájékoztattam az elnököt arról, hogy ha nem mond le önként, ma a döntéséről tájékoztatom a Tisza Párt frakcióját, és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat" - jelentette ki.
A kormányfő az MTI kérdésére közölte: az alkotmánymódosítás mindenkire vonatkozik, akinek a leváltását kezdeményezte miniszterelnökként. Úgy fogalmazott: "minden bábnak az eltávolításáról szó lesz, aki részt vett ebben a káderkeringőben".
Közölte: az alaptörvény szerint több lehetőség van a köztársasági elnök leváltására, ezek között van a megfosztási eljárás, de a Tisza Párt "a köztársasági elnöki hivatal védelme, megmaradt tekintélye érdekében" nem ezt, hanem az alaptörvény módosítását választja. Elmondta azt is: körülbelül egy hónapot vesz igénybe ez a jogalkotás.
A közvetlen elnökválasztás lehetőségét felvető kérdésre úgy válaszolt: mindenképpen erősítené a részvételiséget a köztársasági elnök kiválasztásánál is.
Úgy fogalmazott: nem személyre szabott jogalkotással fognak élni, hanem helyre fogják állítani "sok millió magyar egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a demokráciát".
"A magyar emberek április 12-én megvédték a hazájukat, a szuverén Magyarországot, ezt fogjuk átültetni a jogalkotásba, és a közeli jövőben meg fogjuk hozni a szükséges döntéseket" - hangsúlyozta Magyar Péter.
A tájékoztatón a kormányfő kifejtette: a magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, nem is Orbán Viktoré, nem egy párté és nem egy politikai rendszeré, hanem a magyar emberek közös alkotása, amit generációk építettek és védtek az életük árán is.
Magyar Péter hangsúlyozta: azért jött ma el az államfőhöz, hogy beszéljenek a felelősségéről, mert a magyar köztársaság egyik legfontosabb intézményének tekintélyét szeretnénk helyreállítani.
Közölte: a találkozón nem mondott le Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Egyértelműsítette: a köztársasági elnök feladata több annál, minthogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át vagy protokoll eseményeken jelenjen meg, Sulyok Tamás az elnöksége alatt azonban a társadalmilag fontos és súlyos ügyekben "minden esetben, kivétel nélkül a hallgatást választotta".
Magyar Péter sajtótájékoztatóján hosszasan sorolta ezeket az ügyeket: az államfő nem mondta el álláspontját a kegyelmi botrány ügyében, hallgatott akkor, amikor a bukott miniszterelnök "poloskáról, nagytakarításról és árnyékhadseregről" beszélt, amikor a gyülekezési jog korlátozásával fogadott el törvényt az előző hatalom, vagy amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal adófizetői milliárdokból civil szervezeteket, civileket, oknyomozó újságírókat bélyegzett meg és járatott le.
Sulyok Tamás hallgatott akkor, amikor magyar ellenzékieket titkosszolgálati eszközökkel figyeltek meg, politikai önkénteseket értek fizikai támadások, Lázár János volt miniszter a romákat minősíthetetlen módon és stílusban küldte vécét pucolni, vagy akkor is, amikor a hatalmat kritizáló magyar embereket a bukott hatalom rendszeresen hazaárulóként, idegen érdekek kiszolgálóiként, belső ellenségként mutatta be - sorolta.
Kifejtette: a találkozójukon pontonként megkérdezte Sulyok Tamás véleményét a történtekről; szavai szerint a "poloskázásról" szólva például Sulyok Tamás azt mondta, hogy szerinte ez egy politikai vélemény.
Egy köztársasági elnöknek ilyenkor kötelessége lett volna felhívni a hatalmat arra, hogy hagyjon fel a saját honfitársai, illetve a háborús uszítással - hangsúlyozta a miniszterelnök, majd megjegyezte, erre a felvetésre azt mondta az államfő, hogy ez nem az ő feladata.
A kormányfő ugyanakkor különösen fájónak nevezte azt a hallgatást, amely a határon túli magyar közösségeket érintő ügyekben övezte Sulyok Tamás elnökségét.
A sajtótájékoztatót többen bekiabálásokkal zavarták meg, ezekre Magyar Péter reagált, majd arra kérte a szervezőket, biztosítsák a rendezvényt.
A közmédia kérdésére elmondta: a köztársasági elnök leváltása nem okoz késedelmet az uniós források hazahozatalánál.
Arra a kérdésre, hogy veszélybe kerülne-e az uniós források hazahozatala, ha a köztársasági elnök nem tudja ellenjegyezni a szükséges törvényeket, rámutatott: a köztársasági elnök leváltása vagy lemondása esetén az alaptörvény szerint az új köztársasági elnök megválasztásáig az Országgyűlés elnöke látja el a hivatalát, abban az időben ő tudja aláírni a jogszabályokat.
A kormányfő elmondta még, az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodás alapfeltételei között sem a migrációs paktum, sem a háború, sem genderkérdések nem kerültek szóba.
Magyar Péter egyben reményét fejezte ki, hogy a Fidesz-frakció megmaradt része támogatni fogja a korrupcióellenes intézkedéseket és azt, hogy 2021-ig visszamenőleg az Európai Ügyészség vizsgálhassa az elkövetett bűncselekményeket.
