A háborús kihatások ellenére jól teljesített a hazai ipar
A részletes adatok egyelőre nem ismertek, a KSH rövid kommentárja szerint „a növekedéshez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult, a legnagyobb súlyú járműgyártás azonban számottevően visszaesett, elsősorban félvezetőhiány, illetve egyéb anyagellátási problémák miatt. A másik két jelentős súlyú alág, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása egyaránt az ipari átlag feletti mértékben emelkedett.”. Kedvező, hogy a járműipar gyengélkedése ellenére van potenciál a termelés növekedésében.
A rövidtávú kilátásokat ugyanakkor továbbra is köd borítja. Az orosz-ukrán háború kitörése miatt az év elején valamelyest enyhülő ellátási problémák, alkatrészhiányok ismét súlyosbodhatnak, visszafogva az ágazat teljesítményét az elkövetkező hónapokban. Fontos kérdéssé vált a háború nyomán a keresleti oldal alakulása is, hiszen a rendkívüli helyzet nyomán az üzleti és a fogyasztói bizalom romlása révén a vásárlói oldal is gyengülhet. Ezen felül a nagy kérdés, hogy a koronavírussal jelenleg is küzdő Kína mikor találhat magára és lehet újra a globális növekedés motorja.
Emellett középtávon a járműipar már évek óta zajló átalakulása is kockázatokat rejt magában: a hazai autóipari szereplők többsége az egyre jobban visszaszoruló hagyományos motormeghajtású járművek és az azokhoz szükséges alkatrészek előállítására és beszállítására szakosodott, miközben a feltörekvő alternatív meghajtások számottevően kevesebb alkatrésszel rendelkeznek. A feldolgozóipar egésze szempontjából az elmúlt időszakban bejelentett jelentős kapacitásbővítések a jelek szerint ellensúlyozhatják a fennálló bizonytalanságokat.
