A hollandok többsége igazságtalannak tartja a klímapolitikai terhek megoszlását
A megkérdezettek 82 százaléka úgy vélte, hogy a klímaváltozás elleni fellépés költségei nem oszlanak meg igazságosan a lakosság és a vállalatok között, míg 78 százalék szerint a gazdagabb és szegényebb háztartások közötti teherviselés is aránytalan. A jelenlegi klímapolitikával mindössze a válaszadók 12 százaléka elégedett.
Az egyes klímavédelmi intézkedések támogatottsága ugyanakkor továbbra is viszonylag magas: a zöldhidrogén fejlesztését a megkérdezettek 70 százaléka támogatja, a tengeri szélerőműveket 62 százalék, a távhőrendszerek bővítését pedig 55 százalék.
A kutatás szerint azonban nő az elégedetlenség amiatt, hogy miként oszlanak meg a költségek. A válaszadók 34 százaléka mondta azt, hogy "dühös" a klímapolitikára fordított figyelem miatt más társadalmi problémákhoz képest, szemben az egy évvel korábbi 24 százalékkal.
A jelentésben rámutattak a lakástulajdonosok és a bérlők közötti növekvő különbségekre is. Azok, akik megengedhetik maguknak a napelemek, hőszivattyúk vagy elektromos autók beszerzését, részesülnek az állami támogatásokból és az alacsonyabb energiaszámlák előnyeiből, míg az alacsonyabb jövedelmű bérlők nagyrészt kimaradnak ezekből a lehetőségekből.
Az ING bank korábbi kutatása szerint az alacsony jövedelmű háztartások jövedelmük egyre nagyobb részét költik energiára, miközben a magasabb keresetűek esetében ez az arány csökken.
A klímaváltozás miatti aggodalom az elmúlt egy évben 73 százalékról 65 százalékra mérséklődött, ugyanakkor az éghajlatvédelmi intézkedések általános támogatottsága alig változott. Az SCP szerint jelenleg nem a klímatudománnyal szembeni szkepticizmus, hanem az igazságtalanság érzete veszélyezteti leginkább az ügy társadalmi támogatottságát.
