A januári inflációs adat után 4,6%-ra emeljük idei inflációs prognózisunkat
Az adat felülmúlta várakozásunkat (4,9%) és a piaci konszenzust (4,8%) is. Az előző hónaphoz képest 1,5%-kal nőttek az árak, szemben az általunk várt 0,8%-kal. Az éves maginfláció még a fő adathoz képest is gyorsabban, 4,7%-ról 5,8%-ra emelkedett januárban. A maginfláció utoljára egy éve látott magas szintre került, mindez az inflációs nyomás váratlanul erős megugrását jelzi.
A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30%-ot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 1,9%-kal emelkedtek az árak, a megelőző hónapban látott 0,4%-os bővülést követően, ami magasabban alakult várakozásunkhoz képest. Az üzemanyagárak 2,7%-kal emelkedtek januárban, ami nagyjából megfelelt a várakozásunknak. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 19%-os súlyú egyéb cikkek főcsoportnál a decemberi 0,9%-os bővülés után 1,5%-os áremelkedést láthattunk.
A háztartási energiaárak 1,7%-kal drágultak, 1,5%-kal kellett többet fizetni a szeszesitalokért és a dohánytermékekért. A ruházkodási cikkek a szezonvégi árcsökkentések révén 2,9%-kal kerültek kevesebbe, ami nagyjából várható is volt.
Ami az igazi, vaskos negatív meglepetést jelenti, az az, hogy jelentősen megugrott a szolgáltatások ára: egy hónap alatt 2,2%-kal kellett többet fizetni a szolgáltatásokért. A tartós fogyasztási cikkek 0,7%-kal kerültek többe, ami ugyancsak viszonylag gyors drágulás, és a forintgyengülés hatására alakulhatott magasan.
Kilátások
A mai inflációs adat súlyos negatív meglepetést jelent. Elsősorban a szolgáltatások drágulása az, ami váratlanul erőteljes lett: 2023 elején láttunk utoljára hasonló áremelkedést, az akkori inflációs sokk közepette. A szolgáltatások drágulásának köszönhetően a maginfláció is elképesztően megugrott. Ugyanakkor az élelmiszerek drágulása is erőteljesebb volt az általunk vártnál. Az infláció szerkezete tehát igencsak kedvezőtlennek tűnik, és gyakorlatilag azt jelenti, hogy tartósan és érdemben az MNB inflációs célsávja felett fog alakulni a mutató idén egész évben.
A következő néhány hónap fontos kérdése az lesz, hogy a januári, komoly év eleji áremeléseket tartalmazó adatközlés után a havi drágulási ütem milyen szintre tud visszacsökkenni a következő hónapokban. A szolgáltatók a tavalyi átlagos inflációra már nem tudnak igazán mutogatni.
Ugyanakkor elképzelhető, hogy a gazdasági szereplők egyszerűen hozzászoktak a jelentős áremelésekhez az elmúlt években, és hiába lenne a mostani helyzetben ez már kevésbé indokolt, mégis – továbbra is – jelentősebb emeléseket visznek véghez.
Ezzel párhuzamosan a lakosság inflációs várakozása is emelkedik, miközben az ősz elejétől január elejéig tartó forintgyengülési hullám is megjelent egyrészt az áremelésekben, másrészt a lakossági várakozásokat is tovább rontja. Mindez eléggé veszélyes helyzetet teremt, ami nem indokolja, hogy az MNB lazítson a monetáris feltételeken. Összességében a mai adatot látva nem tartható a 4,1%-os inflációs prognózisunk az idei évre, ezt 4,6%-ra emeljük (az adat az éves átlagra vonatkozik).
Az adatközlést követően két dolog tűnik biztosnak: 1) nagyon lecsökkent a valószínűsége, hogy még idén kamatot tudjon csökkenteni az MNB, 2) a kormány által a közelmúltban belengetett árstopok valószínűsége nagyon megnőtt. Ugyanakkor ilyen infláció mellett az MNB (új vezetés ide vagy oda) nem engedheti meg, hogy a forint árfolyama tartósan és érdemben tovább gyengüljön.
Bár a vámfenyegetések és az új MNB elnök miatti esetleges piaci bizonytalanság volatilitást okozhat a forintban a következő hónapokban, a hazai fizetőeszköz összességében vélhetően nem fog tovább gyengülni, mivel az az inflációs képet tovább rombolná.
