A kisember is pénzt veszít az Irán-Izrael konfliktuson
Irán felháborodott és megtorlást ígért, akárcsak a korábban, április elsején lebombázott szíriai iráni nagykövetség kapcsán. Mindenki várt egy hasonló légicsapást kis kárral, hogy aztán a pofonváltást követően a konfliktus nyugvópontra jusson. De nem ez történt. Irán végül nem csinált semmit.
Egészen mostanáig. Most az előbbi ügy mellé felzárkózott Libanon, a Hezbollah megtámadása és vezetőjének, Hasszán Naszrallahnak minapi likvidálása okán. Minden a felé mutat, hogy Irán most is beérné egy pofonnal, ha Izrael nem folytatja a pofozkodást. Viszont Netanjáhú izraeli miniszterelnök válaszcsapást helyezett kilátásba
Kérdés, hogy az amerikai elnökválasztás előtt az USA egyáltalán engedi-e Izraelt kiterjeszteni a libanoni háborút — amire amúgy is limitált engedélyt adott — Iránra is, s ezzel hagyja a helyzetet eszkalálódni.
Jót tesz-e ez az USA-nak?
Nyilván egy ilyen esemény pl. emelkedő kőolajárat hozna magával, amit az amerikai választók a benzinkutakon azonnal megéreznének. (Az USA-ban a kisebb adótartalom miatt a kőolaj árváltozások jobban érzékelhetők az üzemanyagárban.) Éppen ezért azt gondolom, hogy nem, de mégsem lehet teljesen kizárni az izraeli válaszcsapást. Persze ez lehet olyan is, mint az eszes leány és Mátyás király esete, a „hoztam is, meg nem is”-sel. Szóval Izrael támadhatja tovább a Hezbollah-ot, ami a célja, és engedélyt kapott rá az USA-tól, s mondhatja, hogy ez a megtorlás. Amúgy is, Irán és ez a szervezet össze van mosva, nem csak a hírekben.
Szóval csak annyi történt, hogy a történelmi csúcson levő pl. S&P500-at, meg a tech részvényeket megküldte egy kicsit a hír, de például az érték alapú Dow Jones indexre már kevésbé volt hatással. A kisbefektetők inkább vesztettek tehát a konfliktuson eddig.
