A kkv-k és a családtámogatások kerülnek a fókuszba

A kis- és középvállalkozói (kkv) szektor és a családok továbbra is az adórendszer nyertesei maradnak - mondta Izer Norbert a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára az MTI-nek pénteken.

A magyarországi adórendszer 2010. óta tartó átalakítását a versenyképesség javítása indokolta. A kormány arra törekedett, hogy a munkavállalók terhei - a családokat támogató számos kedvezmény fenntartása, bővítése mellett - éppúgy mérséklődjenek, mint a munkahelyeket teremtő vállalatok adózása - közölte az államtitkár.

Izer Norbert emlékeztetett: a magyar gazdaság gerincét adó kkv-k a fenti, általánosan elérhető, kedvező adószabályokon túl további előnyöket is élveznek, hiszen a legkisebb vállalkozásokat egyszerű, önálló adótípusok működtetésével is támogatja a kabinet. Méretük, ügyfélkörük és jövőbeni bővülési terveik alapján a kkv-k többek közt választhatnak az átalányadózás, a kata és a kiva között - sorolta.

Az államtitkár az egyéni vállalkozók átalányadózásáról kifejtette: az átalányadózás átalakításával sikerült egy megfelelő kompromisszumos megoldást kialakítani az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók számára is, hiszen mára az átalányadózás vált a legnépszerűbb adózási formává. Ez az adónem teljesíti az arányosság követelményeit és megfelelő társadalombiztosítási ellátási alapot is jelent az azt igénybe vevők számára. Az átalányadózásban szerzett tapasztalatokra építve további, a vállalkozók számára kedvező módosítások is életbe léptek tavaly, miszerint a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó bevallását és megfizetését is elég havi gyakoriság helyett csak negyedévente teljesíteni.

Ezt az adónemet akkor alkalmazhatják a vállalkozók, ha a tárgyévben a bevétel nem haladja meg az éves minimálbér tízszeresét, ami 2024-ben már harminckkétmillió forintot jelent - fogalmazott az államtitkár. Kiemelte: az átalányadózás legnagyobb előnye az egyszerűsége, hiszen nem kell tételesen költségeket elszámolni, költségszámlákkal bíbelődni, mert az adó alapja az árbevételből automatikusan számítható.

A kisadózó vállalkozókról az államtitkár elmondta, hogy a 2022. előtti változathoz képest az új kata már jóval kedvezőbb feltételeket kínál a kizárólag a lakosságnak értékesítő, szolgáltató vállalkozók számára. Például a korábbinál másfélszer magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig biztosít egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb egyéni vállalkozóknak. Az adó mértéke pedig minden főfoglalkozású egyéni vállalkozónak egységesen havi ötvenezer forint.

Izer Norbert hangsúlyozta, hogy azon vállalkozások számára pedig, amelyekben több foglalkoztatott is van és növekedni is szeretnének, a legjobb választás a kiva adónem, amellyel akár adómentességet is el lehet érni. Népszerűségének egyik oka, hogy mindössze tíz százalék az adókulcsa, és kiváltja a társasági adót valamint a szociális hozzájárulási adót is. Ha bővülni, fejlődni szeretne a cég, akkor olyan adómegtakarítást biztosít ez az adónem, amely uniós szinten is példaértékűvé teszi azt. Így a kiva - a beruházások és a fejlesztések ösztönzése révén - egyúttal Magyarország versenyképességét is növeli. Hozzátette: a kiva alanyai 2022-ben átlagosan 1,9 millió forint adót spóroltak meg, vagyis anyagilag is kifizetődő volt erre az adónemre váltani.

Azon kkv-k sem maradnak támogatás nélkül, melyek az általános szabályok szerinti adózást választják. A társasági adóban a kis- és középvállalkozások már második éve vehetnek igénybe kedvezőbb feltételekkel fejlesztési adókedvezményt. Ugyanis a kisvállalkozás már ötven, a középvállalkozás pedig már százmillió forint értékű beruházása után jogosult lehet fejlesztési adókedvezményre, amellyel a fizetendő adóját csökkentheti.

Kiemelte: a kkv-k számára biztosított adózási előnyök mellett a kormány továbbra is megvédi a családbarát adórendszert is: marad Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadója, a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye, a személyi kedvezmény és a négy vagy többgyermekes anyák adómentessége. A 30 év alatti anyák és a 25 éven aluli fiatalok kedvezménye esetében pedig - a bruttó átlagkereset emelkedése miatt - az eddigi évi csaknem hatmillió forintról mintegy hétmillió forintra emelkedik az adómentességre vonatkozó jövedelem-határ.