A kormány 2010 óta több mint 1800 milliárd forintot költött vasútfejlesztésre
2025. 02. 28. 00:05
A kormány 2010 óta több mint 1800 milliárd forintot költött vasútfejlesztésre, ennek köszönhetően mintegy 1200 kilométer vágány, illetve számos állomás, parkoló és zajvédő fal épült meg - mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedésért felelős államtitkára a II. Vasúti Árufuvarozási Konferencián csütörtökön, Budapesten.
Nagy Bálint hangoztatta: a közlekedés fejlesztése az egyik legfontosabb pillére a gazdaság megerősítésének, a munkaerőpiac mobilizálásának és a magyar vidék felzárkóztatásának.
Kifejtette:
Magyarország földrajzi elhelyezkedéséből és infrastrukturális fejlettségéből eredően is tranzitország, ezért a közúti mellett a vasúti áruszállításnak is hangsúlyos szerepet kell kapnia. Ezért is dolgoznak olyan projektek fejlesztésén, mint a Budapest-Belgrád vasúti beruházás
- fűzte hozzá.
Az államtitkár kiemelte, hogy teljesen megújítják a logisztikai iparág szempontjából kulcsfontosságú Gubacsi hidat, ami évente körülbelül 7300 tehervonat közlekedését teszi gyorsabbá és kiszámíthatóbbá. A tervek között szerepel még, hogy vasúti terminált létesítenek Szeged mellett - mondta.
Nagy Bálint elmondta:
a kormány arra törekszik, hogy a közösségi közlekedés gyors, olcsó és összehangolt alternatívát nyújtson minden embernek. Ennek érdekében jobb feltételeket, hozzáférhetőbb szolgáltatásokat és megbízhatóbb infrastruktúrát kell, hogy biztosítsanak
- jelentette ki.
Ehhez az ÉKM már lefektette az alapokat: a tarifarendszer teljes megújításával, a MÁV-csoport szervezeti átalakításával és a 10 éves vasútfejlesztési stratégia kidolgozásával, ami a vasúti infrastruktúra, illetve a szolgáltatások fejlesztését tűzte ki célul - mondta az államtitkár.
Nagy Bálint az elmúlt 30 év legjelentősebb közösségi közlekedést érintő tarifareformjának nevezte az ország- és a vármegyebérletek bevezetését, amelyeknek köszönhetően újra emelkedik a közösségi közlekedést használók száma.
Kitért arra, hogy
Lázár János építési és közlekedési miniszter januárban bejelentett 10 pontos vállalásának pozitív hatásait az utasok már megtapasztalhatják a szolgáltatások színvonalának emelkedésében, az utaskomfort javításában és az utazások tervezhetőségében.
Nagy Bálint elmondta, a közlekedési tárca célja, hogy elősegítse a vasúti árufuvarozás részarányának növekedését a közlekedési ágazaton belül.
Az államtitkár átvette Mosóczi Lászlótól, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület elnökétől az egyesület által összeállított Vasúti Árufuvarozási Gazdaságossági és Teljesítménynövelő Akciótervet (VÁGTA).
A HUNGRAIL által az MTI-nek küldött közlemény szerint a VÁGTA-program nyolc fő kategóriában, több mint 40 beavatkozási területet tartalmaz, és elsősorban azt célozza, hogy megállítsa a vasúti árufuvarozási ágazat volumencsökkenését, a magas költségeket visszaszorítsa és a szolgáltatást mielőbb kiszámíthatóbbá, megbízhatóvá, ezáltal versenyképessé tegye.
A szektor célja, hogy versenyképes és zöld szállítási alternatívát tudjon nyújtani a fejlődő ipar számára.
Egyre fiatalabb, de drágább autók kerülnek a piacra, 5,54 millió forintra emelkedett az átlagár
Tovább csökkent az olcsóbb autók aránya a hazai használtautó-piacon: a 2,5 millió forint alatti hirdetések részesedése egy év alatt 5%-kal, 35,6%-ra esett vissza. Eközben a 2,5–10 millió forint közötti kategóriák súlya tovább nőtt, a kínálati átlagár pedig 5,54 millió forintra emelkedett. Az elektromos autók újra a legdrágább hajtáslánccá váltak 11,48 millió forintos átlagárral, miközben a legnépszerűbb modellek átlagéletkora tovább csökkent.
Mit rontott el Magyarország az EU-tagság első két évtizedében?
Van abban valami szimbolikus, hogy 2026. május 9-én, Európa napján alakult meg az új Országgyűlés és új politikai ciklus kezdődött Magyarországon. Ez nemcsak belpolitikai fordulópont, hanem alkalom is arra, hogy huszonkét év EU-tagság után mérleget vonjunk, és szembenézzünk a ténnyel: a csatlakozáskor joggal remélt politikai, gazdasági és stratégiai felzárkózás elmaradt, miközben maga az Európai Unió is történelmi átalakuláson megy keresztül. A következő évek döntései – az integráció mélyítéséről, a bővítésről, a közös költségvetésről vagy a védelempolitikáról – évtizedekre meghatározzák majd Magyarország mozgásterét. Nem mindegy, hogy milyen hitelességgel és milyen pozícióból veszünk részt ezekben a vitákban.
Osztalékfizetés 2026: Hogyan vegyünk ki pénzt a cégből?
A cégek éves beszámolóinak elfogadásával elérkezett az osztalékfizetés főszezonja. Bár a szabályok alapvetően a korábbi évekre épülnek, a tulajdonosoknak és cégvezetőknek érdemes tisztában lenniük a 2026-os adózási határértékekkel és a KIVA-t érintő változásokkal. Vizer József, az ICT Business Advisory Zrt. vezető adótanácsadója összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.
Milliárdokat veszítenek a pénztártagok figyelmetlen szja-bevallás miatt
A Pénztárszövetség (ÖPOSZ) becslései szerint több milliárd forinttól esnek el a pénztártagok, akik elmulasztják a május 20-ig esedékes szja-bevallásukban a nyilatkozatot a nyugdíj-, illetve egészségpénztári befizetéseik után járó adókedvezmény igényléséről - közölte a szövetség csütörtökön az MTI-vel.
Ezeket az információkat keresik a cégek az önéletrajzokban
Az önéletrajzoknál a különböző területeken eltérő szempontok alapján döntenek a cégek, ezért érdemes a jelentkezést az adott munkához igazítani. A Profession.hu kutatása szerint tízből kilenc munkáltató számára fontos, hogy a pályázó az adott állásra szabja a CV-jét: 42 százalékuk szerint ez teljes mértékben elvárás, további 44 százalék pedig előnyként tekint rá. A pályázók így sokat javíthatnak az esélyeiken azzal, ha az adott területen releváns tapasztalatokat és készségeket emelik ki a jelentkezésükben. A kutatásból az is látszik, hogy más információk számítanak igazán fontosnak a fizikai munkáknál és az irodai, szakértői pozícióknál.
EASAC: A gázról és olajról való leválás felgyorsítása védheti meg Európát az évszázad legnagyobb energiaválságától
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) bemutatta hivatalos szakmai állásfoglalását, mely szerint a hazai megújuló energiákra való minél gyorsabb áttérés elengedhetetlen ahhoz, hogy Európa nemzetei ne szenvedjék meg a fosszilis energiahordozók árának egyre drámaibb ingadozását. Az EASAC szakmai iránymutatása szerint az EU energiaszükségletének oroszlánrészét még mindig a gáz és olaj importja fedezi, miközben az iráni háború következtében további zavarok keletkeztek az ellátásban és az árak is drasztikusan emelkedtek.
Öreg járművek, elszaladó árak: merre tart a magyar autópiac?
Magyarország látványosan elmarad az uniós átlagtól az autók számában, életkorában és az új autó vásárlások terén is - Hanczár Zsolt, az Euroleasing Zrt. gépjármű-értékesítési igazgatója szerint. Ez a lemaradás ugyanakkor komoly növekedési potenciált is tartogathat, éppen ezért a következő évek kulcskérdése: sikerül-e érdemben közelebb jutnunk az európai szinthez.
Nagy átverés! Önkiszolgáló kasszák az ALDI, LIDL és TESCO boltokban
Az önkiszolgáló kasszás visszaélések fő oka, hogy a vásárló egyszerre „pénztáros” és vevő, így több a hibázási és csalási lehetőség. A kiskereskedelmi szakanyagok szerint az önkiszolgáló kasszák terjedésével a bolti lopás és a leltárhiány kezelése egyre nagyobb biztonsági kérdés lett. Mik a leggyakoribb csalási módszerek?
K&H: 2026 a változások éve a mezőgazdaságban
A mezőgazdaságban 2026 a változások éve, a legnagyobb kihívást az energiaárak, az infláció, a forint árfolyamának alakulása, a klímaváltozás, az aszály, az állatbetegségek, valamint a tej- és sertésárak jelentik - hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon csütörtökön Hódmezővásárhelyen.
A pénzügyminiszter a rendszerszintű korrupció felszámolását ígéri
A pénzügyminiszter a rendszerszintű korrupció felszámolását, a közbeszerzések valódi átláthatóságának megteremtését ígérte csütörtöki bejegyzésében a Facebook-oldalán.
RRF-pénzek az utolsó kanyarban - Hazahozható-e még Magyarország helyreállítási forrása?
Magyarország előtt rendkívül szűk időablak áll az uniós helyreállítási források megszerzésére. Magyar Péter új miniszterelnök politikai ígérete szerint még idén haza kell hozni a befagyasztott EU-s pénzeket, az RRF esetében azonban nem elég a brüsszeli politikai nyitás: teljesített mérföldkövekre, lezárt beruházásokra, hiteles bizonyítékokra és gyors tervmódosításra van szükség. A kérdés ezért ma már nem pusztán az, hogy Brüsszel akar-e megállapodni Magyarországgal, hanem az is, hogy a 2026-os határidők között technikailag maradt-e még elég idő a pénzek lehívására.
Mérséklődött az aszály
Nagy területen megszűnt, illetve mérséklődött az aszály az elmúlt egy hét számottevő esőinek köszönhetően Az eddig kevés csapadékot kapott északnyugati területekre is hamarosan jelentős mennyiségű csapadék érkezik - írta a HungaroMet Zrt. csütörtöki agrometeorológiai elemzésében.
Biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet a Mol
Biometánüzemmel bővíti a Szarvasi Biogázüzemet a Mol; a várhatóan év végéig megvalósuló beruházás révén az országos földgázhálózatba betáplálható tisztaságú biometánt tudnak előállítani a Békés vármegyei városban - közölte az energiaipari vállalat csütörtökön az MTI-vel.
Itt az szja-bevallási határidő, ne hagyjuk veszni a milliárdokat
Bár az szja-bevalláshoz tartozó nyilatkozat kevesebb mint egy perc alatt kitölthető, ezt elmulasztva mégis évente több milliárd forint adóvisszatérítésről mondanak le a nyugdíj-, illetve egészségpénztári tagsággal rendelkező magánszemélyek. Tavaly 5,5 milliárd forinttal több adót kaptak vissza a pénztártagok, mint egy évvel korábban, de ez az összeg magasabb is lehetett volna.
