A külföldi munkaerő mellett erősebben kell támaszkodni a hazai munkaerőpiaci tartalékokra is

A rendezvényen részt vevő dr. Zöld-Nagy Viktória, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára elmondta: a jelenlegi helyzetben kiemelt cél a munkahelyek megőrzése. A bejelentett, illetve a jövőben várható új magyarországi fejlesztések ugyanakkor további munkahelyek létrehozását eredményezik. Ehhez a hazai munkaerő-tartalék aktivizálásánál figyelembe kell venni a fő demográfiai folyamatokat.

A rendezvényen a kormányzaton kívül ezúttal is elsősorban széles vállalati kört érdekképviseleti szervezetek (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége, Magyar Műanyagipari Szövetség, Magyar Vegyipari Szövetség, Magyar Logisztikai Egyesület) képviseltették magukat.

Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal elnökhelyettese azt emelte ki, hogy a szakképzési rendszer 3-5 éves átfutással képes reagálni az aktuális piaci igényekre az iskolarendszerű képzésben. A felnőttek szakmai oktatása a szakképzési centrumokban vagy általában a felnőttképzési rendszer ennél gyorsabban képes a megfelelően képzett munkaerőt biztosítani, akár az átmeneti munkaerőhiányt kezelni. A munkaerőpiaci igények figyelembevétele a szakképzés átalakításának egyik legfontosabb célja volt. Hozzátette, a hátrányos helyzetű térségekben nem csupán a foglalkoztatottság lenne javítható a közlekedési lehetőségek további fejlesztésével, hanem csökkenthető lenne a szakképzetlenek száma is.

A hazai munkaerőpiac legnagyobb aktuális kihívásai között a résztvevők elsősorban a felnőttképzés fejlesztését, a szakképzett fiatalok elvándorlásának megállítását, a kutatás-fejlesztési tevékenységek bevonzását említették. G.Nagy Balázs, a Trenkwalder ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kedvező bérköltség mellett az országnak további versenyképességi ajánlatokkal kell a Magyarországra bevonzani kívánt cégek felé megjelennie. Dr Nyírő József, a Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége elnöke méltatta azt a kivételes tényt, hogy a német prémium autómárkák képviselői ekkora mértékben vannak jelen az országban. Ezek a beruházások ugyanakkor kevés K+F tevékenységet hoztak az országba, pedig mind a versenyképes gazdaságnak, mind a képzett fiatal munkaerő itthon tartásának ez fontos feltétele lenne.

Tóth Csaba, a Magyar Műanyagipari Szövetség képviseletében a jobb tervezhetőség jelentőségét hangsúlyozta, példaként felhozva, hogy miközben számos uniós országban több évre előre megkötött bérmegállapodások biztosítják a munkabér-költségek tervezhetőségét, addig Magyarországon a következő évre vonatkozó minimálbér értéke immár évről évre csak december végén válik ismertté.

A Munkaerőpiaci Kerekasztal célja, hogy a különböző szektorok képviselői rendszeresen meg tudják osztani egymással ismereteiket a hazai munkaerőpiacot érintő aktuális fejleményekről, a közösen kijelölt témakörökben pedig feltárja a legjobb hazai gyakorlatokat, illetve elemzéseket, megoldási javaslatokat dolgozzon ki azok elterjesztése érdekében. Résztvevői között a magyar munkaerőpiac befolyásos érdekképviseleti és szakmai szervezetei, valamint a területért felelős kormányzati döntéshozók találhatók.