A külföldi munkaerővel növelhető hazánk versenyképessége
Tömegesen vándorolnak el az ukrán vendégmunkások
A KSH adatai alapján hazánkban jelenleg több mint 77 ezer külföldi munkavállaló dolgozik. Számuk a feldolgozóipar, az építőipar, az elektronika, az autóipar, a kereskedelem és a vendéglátás területén a legszámottevőbb. Az ukrán munkavállalók száma Magyarországon több tízezer, annak ellenére, hogy a háború kitörése óta számuk csökken és egyre gyakoribb körükben az elvándorlás más országokba, főleg Nyugat-Európába. A magyarországi munkaerőhiányt az elérhető ukrán kínálat már nem tudja lefedni, ezért az utóbbi években folyamatosan nő a harmadik országbeli, azon belül is a Fülöp-szigeteki dolgozók száma itthon. Újabban egyre több kirgiz munkavállaló is érkezik Magyarországra. „Cégünk 2022 augusztusától csaknem ezer Fülöp-szigeteki munkavállalót hozott be hazánkba és segítette elhelyezkedésüket partnereinél. Jó döntésnek tartjuk a további területek felé való nyitást és az egyszerűsített behozatalt. Az igény a munkáltatók és a munkavállalók részéről folyamatos, ezért kiugró emelkedést várunk a külföldi munkavállalók állományában idén” – emeli ki Mihályi Magdolna.
Hibrid modellre rendezkedhet be hazánk
A magyar gazdaság jelenlegi adottsága, vagyis az általános munkaerőhiány a nagyobb projektek, óriás beruházások mozgásterét is alapvetően befolyásolja. Várhatóan a belföldi és külföldi munkavállalók vegyesen fogják betölteni az újonnan nyíló pozíciókat. A magyar munkahelyek megteremtéséhez tehát összességében már a külföldi dolgozók is jelentősen hozzájárulnak, hiszen amikor egy ilyen beruházásról döntenek a befektetők, akkor fontos szempont, hogy milyen gyorsan lehet tömegesen mobilizálni a munkaerőt. Ezért kiemelkedő jelentősége van a hatékony külföldi toborzásnak és az engedélyezési eljárásban lehetővé tett könnyítéseknek.
Hiába a versenyképes tudás, a papírokat nem fogadja el azonnal az EU
A külföldi vendégmunkások képzettségi szintje szakmailag is versenyképes, különösen igaz ez néhány harmadik ország munkavállalóira. „Sokszor azonban az uniós szabályok miatt a vendégmunkások nem dolgozhatnak a képesítésüknek megfelelően, mert a végzettségüket igazoló dokumentumokat nem fogadják el az EU-ban. Vannak ugyan kivételek, de jelenleg az a jellemző, hogy ha valakit szakképzettséget igénylő munkakörben kívánnak foglalkoztatni, akkor a bizonyítvány honosítása során jelentős adminisztrációs akadályba ütköznek” – tájékoztat a Jobtain ügyvezetője. Hozzáteszi: a jövőben ezen a problémán segíthetne, ha az itthoni és egyes harmadik országok szakképzési- és vizsgarendszere között történne egy bizonyos fokú harmonizáció. A Fülöp-szigeteki dolgozók kifejezetten jó szaktudással rendelkeznek általában, de más távol-keleti országokban is megfelelő a képzettségi színvonal. A posztszovjet tagállamokból érkező munkavállalókra kevésbé jellemző a szakmunkás végzettség, szakmunkás bizonyítvány megléte, nagy részük a mezőgazdaságból érkezik.
A nyelvi problémákat illetően a nagyobb foglalkoztatók jellemzően tolmácsokat alkalmaznak a külföldi dolgozók betanítása során, erre rendszerint felkészülnek a munkáltatók. „A HR szolgáltatók jellemzően már az onboarding során is nyújtanak ilyen szolgáltatást a partnereik részére, a munkavállalók integrációjának segítésére” – hangsúlyozza Mihályi Magdolna.
A Fülöp-szigeteki munkavállalók között a fluktuáció szinte nulla
A forintgyengülés és az infláció a külföldi munkavállalókra is kihat. Egész Európában nagy a verseny a munkaerőért. „Többtízezer ukrán és csaknem ezer Fülöp-szigeteki munkavállaló behozatalát szerveztük már meg. Ezen tapasztalatra alapozva kijelenthető, hogy a háború kitörése óta az ukrán munkavállalóknál a fluktuáció lényegesen megnőtt, elsősorban a Nyugat-Európában bekövetkezett változások miatt, így ők elsősorban nem Magyarországon belül váltanak állást, hanem tovább vándorolnak nyugatra tőlünk” – osztja meg tapasztalatait a Jobtain ügyvezetője. A Fülöp-Szigetekiek körében ezzel szemben a fluktuáció gyakorlatilag nem is mérhető, a fix szerződéssel rendelkező munkavállalók betartják a rájuk eső vállalásokat és várhatóan kitöltik a megegyezésben rögzített időtartamot. Igaz, hogy most Magyarországon jelentős az infláció és a nőnek a megélhetési költségek, de ezek a tényezők leginkább akkor befolyásolhatják a döntésüket, amikor kiválasztják, hogy melyik országban szeretnének dolgozni.
Egyre tudatosabbak a cégek, ha külföldi munkaerő-kölcsönzésben gondolkoznak
Évről-évre többen veszik igénybe HR szolgáltatók munkáját a külföldi toborzás során. „A cégvezetők számítanak a szakértők tapasztalataira, tisztában vannak azzal, hogy egy profi partner fel tudja gyorsítani a folyamatokat és jogi tanácsadásban is segíti őket” – mondja Mihályi Magdolna. Hozzáteszi: nagyon fontos, hogy minősített, megbízható HR partnert válasszanak a vállalatok. A jó HR partner segít a munkavállalók érzékenyítésében, elvégzi a teljeskörű adminisztrációt, kezeli a kulturális különbségeket, szállásoltat, jogi tanácsadást nyújt. Ezek mind olyan feladatok, amire a cégek HR részlegének a legtöbb esetben nincs kapacitása. „A munkaerő-kölcsönző partner kiválasztásánál érdemes körültekintően eljárni. Ha valaki nagyon kedvező áron vagy szinte ingyen ígér munkaerőt, az mindig gyanús kell, hogy legyen. Ahogy az is, ha a dolgozótól kérnek pénzt azért, hogy külföldi munkát ajánljanak számára, ez törvényellenes is. Gyakori, hogy a túl olcsó szolgáltatásról később kiderülnek a rejtett költségek. Gyanús lehet az is, ha a HR partner nincs tisztában a jogszabályi környezettel. A minősített munkaerő-kölcsönző cégek esetében ilyen problémákra nem kell számítani” – összegez Mihályi Magdolna.
