A magyar biztosítási szektor jelene és kihívásai a Hungarikum "szemével"

A biztosítási szektorral kapcsolatos elemzések során sokszor elhangzott, hogy a verseny élénkítésére, prudens működési rend betartására, a biztosítási penetráció erősítésére és a biztosítási tudatosság növelésére, ezzel összhangban pedig a biztosítási tanácsadók számának növelésére van szükség. A valós szektorális problémákról azonban mélyebb nemzetgazdasági összefüggésekre alapozva – senki nem beszél.

A Hungarikum Alkusz a biztosításközvetítői piac legnagyobb szereplőjeként a biztosítási szakma összefogásával kíván reagálni a szektort érintő kihívásokra. Az alkuszcég komoly erőket mozgat meg szakmai stábjával annak érdekében, hogy mélyebb nemzetgazdasági összefüggéseket vizsgálva, elemzésekkel és piacújító javaslatcsomagok összeállításával világos és egyértelmű képet adjon a magyar biztosítási piac helyzetéről, szektorális kihívásairól, és utat mutasson a biztosítási piac azon szereplőinek, akik hivatásukat hasonló értékek mentén végzik, és az ügyfelek valós és hosszú távú érdekképviseletére törekszenek.

Nemzetközi kitekintés

Egy 16 országra kiterjedő szektorális elemzés alapján a fejlett országokban, többek között az Egyesült Királyságban (9,9 százalék) és Franciaországban (11,8 százalék), a biztosítási szektor 10 százalék körüli penetrációval (2022-es adatok alapján) jelentős szerepet játszik a nemzetgazdaságban. Ezzel szemben Magyarország biztosítási penetrációja jelentősen alacsonyabb és folyamatosan csökken (2013-ban 2,66 százalék volt, 2022-ben 2,1, ami 2023-ban 2,01 százalékra csökkent)

A magyar biztosítási szektor díjbevétele

2023-ban a magyar biztosítási szektor díjbevétele 1,509 milliárd forint volt, amivel az előző évhez képest mindössze 5,6% százalékos növekedést ért el, ugyanakkor 17,6 százalékos inflációs környezetben. A nem-élet üzletág, amely a biztosítási piac 62% százalékát adja, 14,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az életbiztosítások díjbevétele viszont 6,3 százalékkal csökkent, mellyel még a 2021-es szintet sem érte el.

2023-ban a díjbevételek növekedésétől érdemben elmaradt a szerződések számának növekedése, ami negyedévente mindössze 1,1 százalék volt. Az életbiztosítások száma 0,1 százalékkal csökkent, míg a nem-életbiztosításoké 1,3 százalékkal növekedett az előző évhez képest. 2024. I. negyedév végén a biztosítóintézetek teljes szerződésállományában ugyanakkor 7,2 százalékos növekedés látható az egy évvel korábbihoz képest, mely több, mint 1 millió új szerződést jelent, döntően a nem-élet üzletági 8,4 százalékos szerződésszám emelkedés következményeként. Mindezek eredményeként a szerződésszám 2024. I. negyedév végén meghaladta a 15,87 milliót.

Az extraprofit adó hatása a biztosítási szektorra

Ha az egyes gazdasági ágazatokat érintő adó- és adójellegű befizetéseket vizsgáljuk, akkor a az egyik legnagyobb befizető a biztosítási szektor: 2023-ban a pénzügyi szervezetek különadója 352 milliárd forint volt, őt követték a pénzügyi tranzakciós illetékek 333 milliárd forinttal, majd a biztosítótársaságokat érintő biztosítási adó és az extraprofit adó 236 milliárd forinttal.

A biztosítási szektor teljesítményét értékelve ugyanakkor fontos figyelembe venni további tényezőket is:

A klímaváltozás következtében egyre nagyobbak a kockázatok és a kárinfláció mértéke. Nem-élet ág esetében a kumulált kárinfláció mértéke 2021-2023 között majdnem 30% százalékos volt, a lakossági módozatok estén pedig a legtöbb esetben a 40 százalékot is meghaladta kárinfláció.

A minőségi ügyfélkiszolgálás és digitalizáció érdekében tett piacélénkítő beruházások és innovatív fejlesztések csökkennek, ezáltal hosszútávon a magyar biztosítási szektor fokozatosan leszakadhat a környező országok fejlettségi szintjéről, és idővel már a trendkövetésre se lesz képes.

Egy ország nemzetgazdasági fejlettségi szintjét jelentősen befolyásolja a lakosság öngondoskodási hajlandósága. Miközben a fejlett nyugat-európai országokban magas a lakosság biztosítási tudatossága, a magyar piacon még jelentős fejlődésre és célzott biztosítási edukációs tevékenység folytatására van szükség a lakosság megtakarítási hajlandóságának növelése érdekében.

Összeségében megállapítható, hogy a javuló biztosítástechnikai eredmények ellenére is csak a nem-élet és saját befektetések hozamai tudták nyereségesre fordítani a biztosítási szektort, de a szektor forráshiánnyal küzd. Az extraprofit adót figyelemebe véve 7 biztosítótársaság volt veszteséges 2023-ban, pótadó nélkül vizsgálva azonban mindössze egy társaság lett volna veszteséges.

Erősödő alkuszi jelenlét

Annak ellenére, hogy a biztosítási penetráció az elmúlt 10 évben folyamatosan csökken hazánkban (2013-ban 2,66 százalék volt, ami 2023-ra 2,01 százalékra esett vissza), a bruttó díjbevétel évente átlagosan 6,5 százalékot növekedett, amely jelentősnek mondható de még így is elmarad a nemzetközi szinten 10 százalékos átlagfejlődéstől.

Az alkuszok és a többes ügynökök a biztosítók díjbevételének 53%-át kezelték 2023-ban, mely 6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ezzel összefüggésben folyamatos növekedést mutat a közvetített szerződések darabszáma is. Míg 2020-ban az alkuszok és többes ügynökök által közvetített szerződések darabszáma a teljes biztosítási piac vonatkozásában 43,2 százalék volt, 2023-ra elérte a 46 százalékot. Ugyanakkor a növekvő teljesítmény mellett folyamatosan csökken az aktív biztosításközvetítő alkuszok és többes ügynökök száma. Míg 2010-ben 550 volt az alkusz és többes ügynök cégek száma, ami 2023-ra (az előző évhez képest 5,3 százalékkal) 354-re csökkent.  

Hasonló a tendencia látható a biztosításközvetítő természetes személyek esetén is, ahol 2023. év végére 3,7 százalékkal kevesebb regisztrált biztosításközvetítő személy volt, mint 2022-ben.

Az elöregedő korfa megmutatkozik a biztosítási szektorban tevékenykedő személyek között is (az alkuszoké 49,4 év, a többes ügynököké 37,1 év, míg az ügynököké 47,6 év) ezért kiemelten fontos feladat a szektor számára a fiatalok bevonzása.

Alkuszi integráció

Egy nemzetközi elemzést alapul véve az integrációs tevékenység mögött a nyugat-európai országokban elsősorban az elöregedő tulajdonosi réteg, és ezzel összhangban az utódlástervezési okok állnak, a közép-európai országokban pedig a felvásárlások és összeolvadások tekintetében a piaci részesedés növelése és ezzel összhangban a piacvezető pozíciók megszerzése áll. Míg Lengyelországban 2017 és 2022 között 13 tranzakció zajlott le, amivel vezető szerepet tölt be a régióban, addig Magyarországon a Hungarikum Alkusz Partner Programjához az elmúlt 5 évben 41 biztosításközvetítő csoport csatlakozott, akik azóta is mind tagjai a csapatnak és objektív mutatók alapján kimutatva még eredményesebben végzik tevékenységüket.

Az integrációs tevékenységek nemzetközi és hazai viszonylatban is különböző eredményekkel szolgálnak azoknak, akik belevágnak – mindegy, hogy az integráló, vagy az integrálódó oldaláról nézzük. Kölcsönös előny azonban, az abból fakadó működést és bevételt érintő szinergia, az új képességek megszerzése, a kiterjedt partnerhálózatok lehetősége, melyek segítik a további fejlődést és az akadályok nélküli üzletkötést.

A biztosítási szektort érintő kihívások mellett, a piaci szereplőknek vissza kellene térniük a gyökerekhez, és feltenni a kérdést, hogy mi is a biztosítási szakma küldetése? Kinek az érdekében végzik a tevékenységüket és milyen értéket adó szolgáltatást kellene nyújtaniuk az ügyfeleknek?

„A biztosítási szektor elkényelmesedett. Magyarországon működő nemzetközi biztosításközvetítő társaságok jelentős része ül a 10-15 éves állományán és nem érdekük, hogy naprakészen tartsák az ügyfelek szerződéseit. Mellettük tevékenykednek azonban olyan alkuszok is, akik munkájukat hivatásként élik meg, és valódi értéket kívánnak teremteni ügyfeleik és saját családjuk részére. A családi vonatkozást pedig fontos kihangsúlyozni, mert ezen alkuszcégek között sokan vannak olyanok, akik vállalkozásukra életük munkájaként tekintenek, amit generációkon át szeretnének örökíteni” – jelentette ki Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Nem elég kivárni, cselekedni kell

A Hungarikum Alkusz a biztosításközvetítői piac legnagyobb szereplőjeként valódi változást kíván elérni a magyar biztosítási szektorban. Ennek érdekében egy évvel ezelőtti sajtótájékoztatója keretében mutatta be a 12 stratégiai pontot tartalmazó javaslatcsomagját. Melyet egy 16 országra kiterjedő nemzetközi kutatás előzött meg, a stratégia felállítása érdekében. Az alkuszcég támogatásával 2024. januárjában a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) meghirdette 2030-ig tartó programját elősegítve a biztosítási szakma fejlődését.

A Szövetség célja többek között, hogy tevékenységével elősegítse a tanácsadók munkáját, piacújító innovációs és digitalizációs programok kezdeményezését, az alkuszi szakma vonzóvá tételét, 2030-ig a szakirányú felsőfokú képzettséggel rendelkezők számának emelését, Tanácsadói Minősítési Rendszer megalkotását, valamint az ügyfelek biztosítási attitűdjének fejlesztését, melyek hozzájárulnak a társadalom biztosítási szakmába vetett bizalmának növeléséhez.

Ennek érdekében szakmai kerekasztal beszélgetéseket kezdeményezett a Nemzetgazdasági Minisztiérummal, a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Biztosítók Szövetségével, valamint a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségével és a Magyar Biztosítási Alkuszok Szövetségével. Az idei év januárjáról júliusig 8 alkalommal valósult meg szakmai egyeztetés, a kilencedik pedig szeptemberben fog megvalósulni.

A biztosítási szakma fiatalítása érdekében 2023 szeptemberben Magyarországon elsőként az alkuszcég támogatásával elindult a győri Széchenyi István Egyetemen két féléves biztosítási és pénzügyi tanácsadói felsőoktatási szakképzés 28 biztosítási és pénzügyi szerktorban tevékenykedő neves szakember közreműködésével. Az első diplomaátadó ünnepségen  – ahol 47 hallgató vehette át a képzést elismerő oklevelet – beszédet mondott többek között dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem általános és oktatási elnökhelyettese, dr. Kovács Norbert egyetemi docens, szakfelelős, valamint dr. Remsei Sándor, a Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar dékánja. A Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetségének képviseletében Keszthelyi Erik elnök, Mészárosné Szojka Edina, a szövetség Képzésért és Minősítésért Felelős Bizottságának elnöke, valamint dr. Kozma Dávid, az egyetemi kurzus tantestületi vezetője, a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. jogi és üzlettámogatási vezérigazgató-helyettese szólt a jelenlévőkhöz.

„Hiszem, hogy mi vagyunk ma Magyarországon az az egyetlen partner, aki dinamikus piaci növekedése mellett valódi változást képes hozni a biztosítási piacon, valós érdekképviseletet biztosítva az alkusztársadalom részére, a hosszú évek alatt gondosan felépített állományuk megőrzése és felelős gondozása mellett. A legnagyobb elismerést számunkra elégedett partnerink jelentik. Büszke vagyok rá, hogy a 2019-ban indított Partner Programunkhoz csatlakozott 41 biztoításközvetítői csoport közül, ma is mindenki társaságunk kötelékében teljesíti ki hivatását. Megtiszelő és további hajóerőül szolgál, hogy csapatunkban köszönthetek olyan szakembert, aki többek között a MABIASZ egyik alapító tagja volt, és aki a biztosítási szakmában több mint 43 éve tevékenykedik, vagy olyan családi vállalkozást, ahol már a harmadik generáció is biztosítás értékesítéssel foglalkozik, valamint olyan társaságot is, amely a biztosítási alkusz piacon az egyes számú (elsőként kiadott) működési engedély tulajdonosa. Az őszi időszakra egy minden eddiginél intenzívebb alkuszi integrációt támogató kampánnyal készülünk, csatlakozási lehetőséget kínálva mindazoknak, akik hasonló értékek mentén tenni kívánnak a biztosítási szakmáért és az ügyfelek értékalapú minőségi kiszolgálásáért”  fejtette ki Keszthelyi Erik, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Záró megállapítások

A magyar biztosítási piac kiaknázatlan potenciálú, azonban növekedését felemészti az infláció és az adóteher, így mára vesztességes ágazattá vált. A szakma alul reprezentált, a banki szektor messze elhagyta fejlődésben. A biztosítási szakértelmet erősítő képzés elvégzése és a fiatalok szakmába való bevonzása kiemelkedően fontos lenne a szektor fejlődése szempontjából. Ugyanakkor elmaradnak az ágazati fejlesztések az ügyfelek, a digitalizáció, az innováció kárára, aminek következtében folyamatosan leszakad a környező országoktól. A közvetítők által kezelt biztosítási  állomány magas, azonban a közvetítők száma folyamatosan csökken, ezzel párhuzamosan pedig a biztosítási penetráció is.

Az ügyfelek biztosítási tudatossága és öngondoskodási hajlandósága alacsony, a biztosítási tudatossággal keveset foglalkoznak az iskolákban, ennek javítása érdekében sokkal szorosabb összefogásra van szükség az állami szektor, az oktatás és a biztosítási szektor között, aminek az első alapköveit a Hungarikum Alkusz már letette.