A magyar háztartások egyre kevesebb élelmiszert pazarolnak

A rekord számú, több mint ötszáz háztartás részvételével lezajlott mérés eredményei azt mutatják, leggyakrabban továbbra is az ételmaradékok, a zöldségek és a gyümölcsök, valamint a pékáruk kerülnek feleslegesen a szemétbe - közölte a Nébih az MTI-nek küldött keddi közleményében.

A tájékoztatás szerint a Nébih a Maradék nélkül programjában 2016. óta méri európai uniós módszertan alapján az élelmiszerhulladékok mennyiségét, a tényleges pazarlás 2016-ban az összes élelmiszerhulladék mintegy fele, 33,1 kilogramm volt. A feleslegesen kidobott élelmiszerek mennyisége a program indulása óta huszonnégy kilogrammra mérséklődött, amely huszonhét százalékos csökkenést jelent.

A közleményben kifejtették, jelentős csökkenést mértek a pékáruknál, hat év alatt csaknem hatvan százalékkal csökkent a fejenkénti éves pazarlás a kenyér, a kifli és a zsemle esetében. Az eredmények szerint a készételekkel is tudatosabban bánnak a magyarok, ugyanis ebben a kategóriában csaknem huszonöt százalékot sikerült lefaragni a pazarlásból. A javuló eredmények ellenére továbbra is a készételek vezetik a legnagyobb mértékben elpazarolt élelmiszerek toplistáját (10,06 kg/fő/év), ezt követik a friss zöldségek és gyümölcsök (4,53 kg/fő/év), a pékáruk (2,72 kg/fő/év), majd a tejtermékek (2,10 kg/fő/év).

Évente a magyar háztartások összes élelmiszerpazarlása továbbra is kétszázharmincezer tonna, ebből az élelmiszermennyiségből 430 ezer ember tudna jóllakni egy éven keresztül, napi három bőséges étkezéssel számolva. Éppen ezért rendkívül lényeges a folyamatos edukáció, amelyben a Nébih Maradék nélkül programjának felületei - weboldal, Facebook, Instagram - is segítenek - hívta fel a figyelmet a hatóság.

A Nébih közleménye szerint szeptember 29-hez, az élelmiszerveszteséggel és -pazarlással kapcsolatos tudatosság nemzetközi napjához közeledve jó hír, hogy a magyarok egyre tudatosabban bánnak az élelmiszerekkel. A csökkenés eddigi ütemét tartva 2030-ra Magyarország elérheti az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) fenntartható fejlődési célját, és felére csökkenne a fogyasztói élelmiszerpazarlás. Bizakodásra ad okot, hogy a felmérésben résztvevő háztartások nyolcvan százaléka nyilatkozott úgy, - ha kis mértékben is, de - tudna faragni a kidobott élelmiszerek mennyiségén.

A közleményben kitértek arra, hogy világviszonylatban a háztartásokban keletkező élelmiszerhulladékok a teljes élelmiszerláncban keletkező élelmiszerveszteség ötven-hatvan százalékáért felelősek. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék huszonöt százaléka került a komposztra. Az élelmiszerhulladékok környezetbarát kezelése terén további javulásra is van lehetőség, ugyanis az összes élelmiszerhulladék fele komposztálható.