A magyar kormány mégis kéri a helyreállítási alap teljes hitelkeretét

A szóvivő a levél teljes tartalmát a nyilvánosság számára elérhető tette. Korábban a kormány mindig elzárkózott a hitelkeret igénylésétől azzal az indoklással, hogy az országnak nem előnyös a hitel felvétele és piaci forrásokat is hatékonyan be tud vonni a válság gazdasági hatásainak enyhítésére. 2021 szeptemberében a kormány meglepően nagy tételben, 4.5 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényt, hogy az elkövetkező időszakban a finanszírozás biztosított legyen (https://444.hu/2022/03/22/a-kormany-megerositette-hogy-orban-megis-keri-az-unios-hitelt).

A tavalyi évben a kormány egyelőre nem számolt a helyreállítási alap hitelkeretének igénylésével, hanem arra rendezkedett be, hogy akár éveken keresztül sem fogja igénybe venni ezt a lehetőséget. 

Másrészről a kormány már hosszú ideje a kritika kereszttüzében áll az Európai Bizottsággal a különböző jogállamisági problémák miatt. Az Európai Bizottság fenntartja magának a jogot, hogy a helyreállítási alapból származó összegeket visszatartsa és csak bizonyos feltételek teljesülése esetén folyósítsa az adott tagállamnak. Magyarország és Lengyelország esetén az Európai Bizottság még nem fizetett ki semmilyen összeget, és egészen addig nem is szándékozik, amíg az általa problémásnak ítélt jogállamisági kérdések nem lesznek megoldva.            

Ugyanakkor a magyar kormány nem szándékozott eddig különösebben megfelelni a jogállamisági elvárásoknak, és kifejezetten vitatta azt, hogy bármiféle jogállamisági probléma lenne Magyarországon. Mivel a két fél álláspontja nagymértékben eltért egymástól és a magyar kormány részéről eddig hiányzott a megállapodásra való törekvés, ezért egészen a mostani időszakig nem is került szóba a helyreállítási alapból történő összegek igénylése. 

Miért is módosította a kormány a helyreállítási alap összegeinek igényléséhez való viszonyulását? A 2022-es év úgy indult, hogy mindenki abban bízott, hogy a járvány már sokadik hullámának lecsengése után egy nyugodtabb időszak következik, amikor a gazdaság a korábbi évekhez viszonyítva jóval nagyobb lendületet vesz fel és a gazdasági szereplők nyugodtan tervezhetnek előre a következő időszakra. Februárban viszont egy olyan esemény történt, amire nem sokan számítottak szerte a világban. Európában kitört a háború, ráadásul egy Magyarországgal szomszédos országban. Habár Európában voltak háborúk az elmúlt évtizedekben, de olyan intenzitású háborút, mint az orosz-ukrán háborút Európa a második világháború óta nem látott. A háború egy példátlan méretű gazdasági szankcióval járt. A háború az online szerencsejáték üzletágat is erőteljesen érinti és a legjobb online kaszinók is komolyabb veszteségekre számítanak.  

Magyarországra a háború következtében félmillióan menekültek a szomszédos Ukrajnából. A menekültek ellátása, a megnövekedett védelmi kiadások és a határrendészet egy óriási pénzügyi terhet jelent Magyarország számára. A 2022-es év költségvetésében egyáltalán nem szerepelt egy ilyen óriási tétel, ezért a kormány úgy döntött, hogy igénybe veszi a helyreállítási alap forrásait. A magyar kormány azt várja az Európai Bizottságtól, hogy azonnal és rugalmasan biztosítsa a forrásokat a humanitárius válság megoldására. A helyreállítási alapok eredetileg nem ilyen típusú kiadások fedezésére szolgálnak, hanem a digitalizáció és a megújuló energia használatára való áttérés elősegítésére hivatottak.

Habár a kormány célja teljesen egyértelmű és a kérés nagyon is megalapozottnak tűnik, mégis a válasz az Európai Bizottság részéről teljesen bizonytalan. A kormány egyébként a helyreállítási alap bizonyos összegei elszámolási módszerének módosítását is kéri egyben, abból kiindulva, hogy a háború sújtotta Ukrajna szomszédságában lévő Uniós országok viselik a legnagyobb terhet. A 2021-es évben a gazdasági növekedés a térségben és Magyarországon magasabb volt az előzetesen becsült értéknél és emiatt bizonyos helyreállítási összegeket a 2022-es évben újra fognak számolni, ami miatt Magyarország kisebb összegre lenne jogosult. A kormány abban érdekelt, hogy az újra számolt összeg helyett az eredetileg számolt összegek kerüljenek kifizetésre egészen 2026-ig. A forrásvesztést a kormány mindenképpen el akarja kerülni. 

A hitelkereten felül egy adott rész vissza nem térítendő támogatás, amelynek az összege 2500 milliárd forint. Ehhez adódik hozzá a 3300 milliárd forint értékű kedvezményes hitel. A két tétel összesen 5800 milliárd forintot tesz ki.