A magyar közbeszerzési rendszer még Brüsszel szerint is a harmadik legjobb Európában
Rigó Csaba Balázs előadásában kiemelte, hogy a GVH két legfőbb küldetése a piaci verseny szabadsága és tisztasága feletti őrködés, illetve a fogyasztók aktív védelme. A versenyfelügyelet keretében a GVH kiemelten foglalkozik a jogszerű közbeszerzési eljárásokra leselkedő egyik legnagyobb veszélyforrással – a kartellekkel. „A nemzeti versenyhatóság egyik legfontosabb feladata, hogy a közbeszerzési kartellek feltárásával és felszámolásával elősegítse a közpénzek versenyszerű felhasználását.” – húzta alá Rigó Csaba Balázs.
A GVH elnöke részletesen bemutatta a versenyhatóság kartellekkel szembeni aktív tevékenységét. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kartellügyekben kiszabott bírságok 2017 óta összességében megközelítik a 30 milliárd forintot. Ebből a 2024-ben lezárt ügyekben kiszabott bírság meghaladta a 2,5 milliárd forintot, a tavalyi évben folyamatban lévő összesen 19 kartellügyben vizsgált tenderek száma pedig több mint 1500 volt, amiből több mint 1000 közpénzek felhasználását érintette. „Mindez azt támasztja alá, hogy a GVH különösen aktív a közbeszerzési kartellek feltárásában” – húzta alá az elnök.
A GVH elnöke előadásában sorra vette az elmúlt egy esztendőben lezárt kartellügyeket, kiemelten fókuszálva a közbeszerzési kartellekre. Felidézte a 2024-ben lezárt Debrecen környéki vasúti kartellt, amelyben összesen 1,2 milliárd forint bírságot szabott ki a Versenytanács. Rigó Csaba Balázs a legfrissebb ügyről szólva ismertette, hogy az idén augusztus elején lezárt kartellügyben összesen 1,4 milliárd forint bírságot szabtak ki egészségügyi eszközöket gyártó és forgalmazó cégek kartellezése miatt.
A GVH elnöke az előadásban kitért arra is, hogy jogsértés esetén a versenyhatósággal aktívan együttműködő eljárás alá vont vállalkozások engedékenységi kérelemmel jelentősen mérsékelhetik a versenyfelügyeleti bírságot, amellyel munkahelyeket őrizhetnek meg. Továbbá Magyarország olyannyira vállalkozásbarát hely, ahol működik az öntisztázás. A kartellező vállalkozások élhetnek a közbeszerzési öntisztázás lehetőségével, amellyel mentesülhetnek a közbeszerzésekből való kizárás alól. Az öntisztázás lényege, hogy a cég bizonyítja jövőbeli megbízhatóságát a Közbeszerzési Hatóság (KH) előtt, amely így mentesíti a kizárás alól. Ennek három együttesen teljesítendő feltétele az okozott kár megtérítése, aktív együttműködés az illetékes hatósággal, amely közbeszerzési kartell esetén a GVH, valamint olyan preventív intézkedések bevezetése, melyek biztosítják a jövőbeli jogsértések elkerülését – hívta fel a figyelmet Rigó Csaba Balázs.
A GVH elnöke előadásában rámutatott, hogy „A tíz éves magyar közbeszerzési törvény alapján szabályozott hazai közbeszerzési rendszer az egyik legátláthatóbb Európában. Az Európai Bizottság egységes piac és a versenyképességi közbeszerzési eredménytáblája (The Single Market and Competitiveness Scoreboard) alapján Magyarország az előkelő harmadik helyet foglalja el. Bár az elmúlt években sokat javítottunk az egyajánlatos közbeszerzések arányán, ezen a területen még van teendőnk.”
Felidézte, hogy Magyarország Kormánya 2023 elején fogadta el a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről (2023–2026) szóló cselekvési tervet. A cselekvési tervvel a Kormány egyik fő célja, hogy az egyajánlatos közbeszerzések arányát jelentősen csökkentse hazánkban, ezzel pedig eleget tegyen az Európai Bizottság irányába tett vállalásainak is. A Kormány a cselekvési terv felülvizsgálatáról szóló kormányhatározatban felkérte a GVH elnökét, hogy gondoskodjon három ágazati vizsgálat lefolytatásáról az egyajánlatos közbeszerzések okainak feltárására – ismertette a nemzeti versenyhatóság elnöke.
