A Magyar Nemzeti Bank mai döntésének háttere

A Monetáris Tanács állásfoglalásának publikálásával párhuzamosan Varga Mihály, a jegybank elnöke ismertette a döntés hátterét. Mind az állásfoglalás, mind az elnöki sajtótájékoztató továbbra is a jegybank elkötelezettségét hangsúlyozta az inflációs cél elérése mellett, ami véleményük szerint fenntartható módon csak 2027-ben következhet be. Ennek megfelelően továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés indokolt. Kulcsfontosságú a pénzügyi piaci stabilitás fenntartása és az inflációs várakozások horgonyzása.

Nem változott a Tanács előretekintő iránymutatása sem a korábbiakhoz képest: „A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A Tanács megítélése szerint a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.”

Mint minden negyedév végén, most is megjelentek a jegybank új gazdasági és inflációs előrejelzései. 2025-ben várhatóan 0,8 százalékkal emelkedik a magyar gazdaság teljesítménye, azaz a jegybank márciushoz képest jelentősen visszavett az idei évre vonatkozó növekedési várakozásaiból. 

Az új növekedési előrejelzés így lényegében összhangba került a piaci elemzők – köztük az Erste – jelenlegi várakozásaival is. A jegybank továbbra is bízik abban, hogy a jövő évtől mind a belső, mind külső tényezők a konjunktúra élénkülésének irányába hatnak. Így 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. 

Ami az inflációt illeti, idén éves átlagban 4,7 százalékos infláció várható, míg 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index a jegybank legfrissebb előrejelzései szerint. A közlemény azonban hangsúlyozta, hogy az inflációs kilátásokat többségében felfelé mutató kockázatok övezik. Elemzésében a jegybank felhívja a figyelmet a globális befektetői hangulat változékony alakulására, a nemzetközi pénzpiacok érzékenységére és az energiaárak változékonyságára a közel-keleti konfliktus eszkalálódása nyomán.

Kérdésre válaszolva Varga Mihály azt is elmondta, hogy a jegybank mérlegszűkülése összhangban van a jegybank szigorú monetáris politikai alapállásával. Ezzel lényegében azt sugallta, hogy a kifutó kedvezményes hitelprogramokat nem tervezik hasonló programokkal ellensúlyozni. A devizaadósság bevonása egyébként is valamelyest lassítja a jegybanki mérleg szűkülését.

Ami a kilátásokat illeti, úgy látjuk, hogy tovább mérséklődő inflációs várakozások, a magyar eszközök irányába mutatkozó nem romló kockázatérzékelés és a Fed (illetve a régiós) kamatcsökkentések megindulása teremtheti meg a jegybanki kamatcsökkentések feltételeit. Erre viszont valószínűleg legalább az ősz végéig várnunk kell.